+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence & Kulcsár Árpád
2019. április 7. vasárnap, 08:00
Április 25-28. között rendezik idén a budapesti Millenárison a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek idén Norvégia és ezen belül is Karl Ove Knausgård lesz a díszvendége. De mi jelenik meg a fesztiválra? Új könyvvel jelentkezik Bodor Ádám, Moskát Anita, de lesz kínai sci-fi, könyv a kilencvenes évek magyar maffiájáról és még Bajnai Gordonról is!

Ahogy az minden évben lenni szokott, a könyvkiadás tavaszi időszakát most is meghatározza a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amit idén 26. alkalommal tartanak. A díszvendég a Millenárison idén Norvégia és Karl Ove Knausgård író lesz, de rajta kívül is rengeteg vendég érkezik, például John Scalzi sci-fi író, akivel interjúzni is fogunk. A teljes programot itt lehet elolvasni.

 

De mivel készülnek a kiadók az április végi eseményre? 

 

A Könyvfesztiválra hagyományosan rengeteg könyv jelenik meg, mi ezekből válogattuk ki azokat, amelyek valamiért érdekesek szerintünk.

 

+++

 

Moskát Anita: Irha és bőr (Gabo SFF)

 

Magyarország legizgalmasabb fantasyírója visszatér a 2015-ös Horgonyhely című regénye után, amivel már egyszer bizonyította, hogy simán lehet itthon high concept fantasyt írni – az a regény egy olyan világban játszódott, ahol csak a terhes nők képesek elhagyni születésük helyének szűk környezetét. Irha és bőr című könyvében egy olyan világot mutat be, amelyben

 

alig ​két évtizede állatok milliói bábozódtak be világszerte, hogy aztán félig emberré alakulva bújjanak elő.

 

Az emberiségnek hozzá kellett szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj, és hogy a teremtés újabb hullámai megállíthatatlanok. A fajzatok élethez való joga azóta is heves viták tárgya, és amikor Magyarországon népszavazásra kerül a kérdés, hogy az itt élő, gettókba zárt és bérmunkásként dolgoztatott fajzatokat törvényileg embereknek tekintsék-e, a fal mindkét oldalán kiélesedik a helyzet.

 

Adam LeBor: Nyolcadik ​kerület (Kossuth)

 

A Magyarországon élő brit újságírótól 2010-ben olvashattunk először fikciós művet magyarul: a Budapest protokoll című thrillert. LeBor időközben több regényt is írt, legutóbbi munkájában pedig ismét Budapestet választotta helyszínül.

 

A krimi főhőse egy roma származású budapesti nyomozó, aki a 2015-ös budapesti menekültválság ideje alatt nyomoz egy gyilkossági ügyben,

 

és persze az ügy szálai a legmagasabb politikai körökig vezetnek. A Nyolcadik kerület egy trilógia nyitódarabja.

 

Vida Gábor: Ahol az ő lelke (Magvető)

 

Miután hatalmas sikereket ért el az Egy dadogás történetével, a Magvető úgy döntött, újra kiadja a szerző 2013-ban megjelent regényét. És Vida Gábor törtnete ez röviden: hiába írta évek óta a jó prózaköteteket Erdélyben, ahhoz, hogy igazán figyeljenek rá,  a tavalyi megjelenés kellett.

 

Nos, az Ahol az ő lelke egy amolyan Trianon-regény.

 

Nem kell ettől megijedni, ahogyan Fekete Ibolya megmutatta, hogy lehet erről dögletes pátosz nélkül filmet készíteni (Anyám, és más futóbolondok a családból), úgy leginkább Vida Gábor és Tompa Andrea mutatták meg, hogy regényt is lehet írni. Werner Sándor bujdosik, mert a Székely Hadosztályban harcolt, fia meg azért, mert nem nagyon találja a helyét az új világrendben. Egyikük Amerikát, a másik Afrikát járja meg, a regény így jóval több korrajznál, de annak is tökéletes.

 

 

Filippov Gábor-Nagy Ádám-Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok (Athenaeum)

 

Fantasztikum és politika, két elválaszthatatlan terület. A különböző fikciós unverzumok politikai és oktatási rendszereinek elemzése után (A sci-fi politológiája; Fantasztikus világok; Nevelj Jedit!) az Athenaeum gondozásában újabb hasonló témájú kötet érkezik,

 

ezúttal azonban a társadalomtudományok mellett előtérbe kerülnek a természettudományok is.

 

A Párhuzamos univerzumok tizenöt tanulmánya a Star Wars, a Star Trek, a Harry Potter-széria, a Deadpool, a Kapcsolat vagy a Trónok harca mellett számos további népszerű sci-fi, horror, fantasy és disztópia tudományos szempontú elemzésére vállalkozik.

 

Csunderlik Péter: A ​„vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” (Napvilág)

 

Csunderlik Péter történész legújabb könyvében marad annál a témánál, ami miatt tavaly hónapokig támadták őt jobboldali megmondóemberek, a Tanácsköztársaság „dicső” 133 napjánál.

 

Még pontosabban arról van szó, hogy Csunderlik

 

a Tanácsköztársaság történetét most  korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmán keresztül vizsgálja.

 

A tartalmi elemeket és a használt stilisztikai eszközöket is feltáró elemzés kitér a kiadványok szerzőire és céljaikra, hogy miként magyarázták a Tanácsköztársaság létrejöttét és bukását, milyen torzképet rajzoltak a kommün vezetőiről és miként értékelték a Forradalmi Kormányzótanács intézkedéseit.

 

Zadie Smith: Swing ​Time (Helikon)

 

Az angol írónőnek nem ez az első regénye magyarul, a Fehér fogak és A szépségről után már van is egy elég jelentős magyar rajongótábora. Újonnan fordított regénye erősen önléletrajzi ihletésűnek tűnik, a nyugat-londoni helyszínnel és a tánc- meg dzsesszkarierrel rendelkező szereplővel. Smith ugyanis maga is megfordult a szakmában.

 

Smith könyveiben megszokhattuk a nyugati jóléti- és a harmadik világ szembeállítását, az író valamiképpen mindig is szemmel tartja saját afrikai gyökereit.

 

Ebben a regényben sincs másként, a szöveg nagy részletességgel vizsgálja a nyugati és a zambiai rítusokat, szereplői tulajdonképpen beutazzák a földtekét, ám London önmaga is képes a kulturális sokszínűséget felmutatni. Az a kérdés, hogy milyen fonal mentén indul ebben a szerző.

 

Jonathan Strahan (szerk.): Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2019 (Gabo SFF)

 

Utoljára készült el Jonathan Strahan ausztrál szerkesztő antológiája, ami az előző év legjobb fantasztikus novelláit gyűjtötte egy csokorba. Nagy kár, mert 

 

a pár éve már magyarul is megjelenő antológiasorozat tényleg remek válogatást nyújt az ismert szerzők és feltörekvő alkotók legjobb munkáiból.

 

Az utolsó kötetben például egy sor olyan novella és kisregény is akad, amit azóta díjakra jelöltek, de már csak Ursula K. Le Guin, N. K. Jemisin vagy Dave Hutchinson miatt érdemes rá benevezni. Strahan jövőre csak a science fictionre fókuszáló antológiát készít, a tervek szerint ezeket is ki fogja adni a Gabo SFF.

 

 

Faragó József-Lakner Zoltán-Pungor András-Szabó Brigitta: Frontsebészet (Telegráf)

 

A Könyvfesztivál egyik legszórakoztatóbb meglepetése, hogy riportkönyv készült a Bajnai-kormány egy évéről. Már a fülszöveg nyitása meglepően szórakoztató:

 

„A folyosó zajos volt. Gyurcsány meghívott vendégeitől, a »blogosaitól« búcsúzott. Simogatták, fényképezték a párás szemű asszonyok.

 

De a párttársai és az újságírók már elkerülték. Bajnai elhaladt mellette, amikor kormányőrök gyűrűjében a dolgozószobájába tartott, ahol nem várta sem állófogadás, sem pezsgős koccintás. Csak a válság." A szerzők a tíz évvel ezelőtti eseményeket ezernél több oldalnyi dokumentum, beszéd, tanulmány, elemzés, korabeli újságcikk és egy sor mélyinterjú alapján mesélik el.

 

Margaret Atwood: MaddAdam-trilógia (Jelenkor)

 

Margaret Atwood az elmúlt években kifejezetten széles körben ismert író lett, hála A szolgálólány meséje című regényéből készült sorozatnak. Atwood nem szereti magát sci-fi írónak nevezni, jobban kedveli a „spekulatív fikció” címkét, de ez egyszerű szemantikai kérdés,

 

hiszen Margaret Atwood legtöbbször egyértelműen fantasztikumot ír, és nem is akármilyet.

 

A trilógiát nyitó Guvat és Gazellában egy apokalipszis után járunk, amit főleg egy génmódosított embercsoport tagjai, a guvatkák éltek túl: paradicsomi környezetben élnek, és csak egyetlen ember él köztük, akit Hóembernek hívnak. Az ő visszaemlékezéseiből ismerjük meg, hogy milyen volt a világ a járvány előtt, ami kipusztította az emberiséget, hogy átadják a helyüket az új, tökéletes embereknek.

 

A MaddAdam-trilógia első két része már megjelent egyszer magyarul az Európánál, a zárókötet azonban már nem, így kifejezetten izgalmas az új, eléggé csinos borítókkal operáló kiadás a Jelenkortól: ráadásul egyszerre jelenik meg a három kötet.

 

 

Frantisek Miks: Picasso, a vörös kakas (Typotex)

 

Ez az egyetlen művészettörténeti vonatkozású könyv, amit most ajánlunk, a cseh szerzőnek ez az első magyar kiadása. A tárgy pedig, hogy hogyan függött össze három európai festő (Malevics, Picasso és Grosz) élete a 20. századi baloldali utópiákkal, hogyan segítették egymást a festői karrierek és a bolsevista, kommunista mozgalmak.

 

Miks felvetései meglehetősen provokatívak, hiszen Picassóról nem az szokott az ember eszébe jutni, hogy mennyi mindent köszönhet annak, hogy egykor beállt a pártba Párizsban.

 

Pedig sokat köszönhet: akit bővebben érdekel az ideológiatörténettel fűszerezett életmű-értelmezés, az ki ne hagyja!

 

Hadas Kriszta: Anyasors (Libri)

 

Milyen ma anyának lenni Magyarországon? Ezt kutatja évek óta Hadas Kriszta újságíró, a Jön a baba című dokuműsor kiötlője. Új könyvében

 

tizenegy különböző élethelyzetet, tizenegy női sorsot mutat be.

 

Van, aki elvált. Van, akit elhagytak. Van igazi nagy túlélő és újrakezdő is. Sokféle család és párkapcsolat, és ezerféle személyes tragédia. Ami közös a történetekben, az a küzdelem: a törekvés, hogy a maga kihívásaira mindenki a legjobb megoldást találja meg.

 

Kompolthy Zsigmond: Pannon ​pestis (Pesti Kalligram)

 

Bán Zoltán András kritikus, költő, a Magyar Narancs egykori kultrovatvezetője új regényében a következő a helyzet: Magyarországon, az egykor Budapest névre hallgató fővárosban, létrejött az autokefál pannon összkeresztyén-demokratikus állam, melynek élén (az általa pénzelt ellenzék bevonásával) a Hőn Szeretet Párt áll.

 

Az Első Demokrata és az Első Keresztyén vitték diadalra a folyamatosan zajló Befejezetlen Forradalmat,

 

melynek második ideiglenes befejezése után most arra készülnek, hogy uralmuk alá hajtsák az eddig még sikeresen ellenálló vidéket is. De ekkor kitör egy járvány, ami tizedelni kezdi az embereket. Csak én vagyok így, vagy tényleg elég egyértelmű áthallások vannak ebben a fülszövegben? 

 

 

Thomas Sandkühler: Adolf ​H. (Magistra)

 

Annyi őrült diktátort látott a huszadik és huszonegyedik század, mégis: Adolf Hitler maradt az elmúlt száz év egyik legérdekesebb történelmi figurája, már amennyiben a diktátorokat vizsgáljuk.

 

Hitlerről nyilván kismillió könyv született már, de

 

a kiadó szerint Sandkühler könyve modern stílusú, közérthető, olvasmányos, gazdag képanyaggal illusztrált bemutatása Adolf Hitlernek és korának,

 

mindemellett pedig tudományos megalapozottsága is kiemelkedő, szóval ha hihetünk a kiadónak, akkor jelenleg nem is tudunk jobb helyre fordulni, ha Adolf Hitler életében szeretnénk egy kicsit elmerülni.

 

Ahmed Szadavi: Frankenstein Bagdadban (Athenaeum)

 

Az amerikai megszállás idején, a háború alatt félig rommá lőtt Bagdad utcáin Hadi, a hullarabló ócskás összegyűjti a pokolgépek szétszaggatta emberek testrészeit, és összefércel belőlük egy ép holttestet. Saját bevallása szerint így próbálja rávenni a kormány illetékeseit, hogy a testrészeket is temetésre méltó földi maradványoknak tekintsék.

 

A problémát az jelenti, hogy a holttest eltűnik, és ezzel egyidőben valaki gyilkolni kezd éjszaka Bagdad utcáin,

 

valaki, akin nem fog a golyó. Hadi kénytelen belátni, hogy egy valóságos szörnyet teremtett, aki frissen meggyilkolt emberek hulláiból teremti napról napra újra önmagát. A rém eleinte csak a bűnösökre vadászik, de egy idő után már mindenki célponttá válik, akit az útjába sodor a balsorsa.

 

Erőss Gábor: A ​történelmi filmek szociológiája (L’Harmattan)

 

A szélesebb közvélemény számára talán kevésbé ismert, szociológusi oldaláról mutatkozik be Erőss Gábor, a Párbeszéd józsefvárosi önkormányzati képviselője, ráadásul elég érdekes témával.

 

Könyvében három diszciplína – a történettudomány, a szociológia és a filmtudomány – határmezsgyéjén kutatva tárja fel, hogy hogyan varázsol nekünk a mozi múltat.

 

Miért ​azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük?

 

John Scalzi: Pusztító tűz (Agave Könyvek)

 

Az idei Könyvfesztiválra hazai kiadója, az Agave Könyvek meghívására ellátogat John Scalzi, az amerikai sci-fi egyik legnépszerűbb figurája, akinek Vének háborúja sorozata sokat tett azért, hogy olvasók tömegei kezdejenek sci-fit olvasni. Ez a sorozata díszdobozos kiadásban jelenik meg újra az alkalomra, ezen felül pedig megjelenik magyarul legutóbbi űroperájának folytatása is. Ebben

 

az emberiség belakta az univerzumot, de az Ár, a csillagközi utazást lehetővé tevő dimenziók közötti átjáró eltűnőfélben van,

 

egész naprendszereket szakítva el egymástól. Az emberi civilizáció végveszélybe kerül, milliárdok élete forog kockán. Az emberiséget összefogó Egyesülés emperátora tudja, hogy baj van, de a politikai elit egy jó része nem hisz neki: míg ő a katasztrófára készül, azok leginkább a polgárháborúra.

 

 

Jü Hua: A ​hetedik nap (Helikon)

 

A kínai szerző nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, Testvérek című regénye 2010-ben jelent meg, ezzel az onnan vett idézettel pedig minden könyvkedvelő egyetérthet: „Olvasni jó, és ha egyetlen napunk olvasás nélkül telik el, az kellemetlenebb, mintha egy hónapig nem szarnánk.” Újonnan megjelenő regényében Jang Fej egyszer csak arra ébred, hogy meg kell jelennie a temetkezési szalonban – azaz nyilván meghalt (bár a halálára nem emlékszik) –, de

 

mivel nincs pénze temetkezési helyre, a temetetlen halottak világában találja magát.

 

S itt hét nap alatt találkozik az életében fontos szerepet betöltő emberekkel – a nevelőapjával, gyönyörű feleségével, aki elhagyta őt, az emberekkel, akik egy házbontásban haltak meg, a csecsemőkkel, akiket a kórház mint hulladékot hajított ki a folyóba, Egérlánnyal, aki öngyilkos lett…

 

Ken Liu (szerk.): Láthatatlan ​bolygók (Agave Könyvek)

 

És Kína most nem csak mágikus realista vonalon mozog a magyar kiadásban, hanem a konkrét fantasztikum terén is. Mióta Cixin Liu és regénye, A háromtest-probléma betört a piacra 2015-ös Hugo-győzelmével, a kínai sci-fi csillaga emelkedőben van az angolszász piacon. A most magyarul is megjelenő antológia ennek a trendnek az egyik állomása volt 2016-ban:

 

a Láthatatlan bolygókban a Cixin Liut is fordító író, Ken Liu válogatta össze a kínai sci-fi legjavát.

 

A már itthon is ismert kínai szerző mellé tehát most még pár név sorakozik fel, akit megjegyezhetünk magunknak: engem előzetesen leginkább Hao Csing-fang rövid regénye, az Összecsukható Peking érdekel, ami 2016-ban Hugo-díjat nyert. A történetek mellett három komolyabb terjedelmű esszé is helyet kapott az antológiában a kínai sci-firől.

 

Bodor Ádám: Sehol (Magvető)

 

Minden új Bodor-könyv eseményszámba megy, nincs ez másként a Sehollal sem: ezúttal novelláskötetet vehet kézbe az olvasó, feltehetően a bodori világ sajátosságaival: peremvidékkel és emberekkel, akiket ez a peremvidékiség formál olyanná, amilyenek: groteszkekké, mégis ismerősökké.

 

„Temetések és találkozások, árulások és menekülések, háromszögek és mindenféle bonyodalmak.

 

Atombomba az éjszakában. Bodor Ádámnak a kései Beckettet idéző elbeszélései csavarokban és fordulatokban gazdag történetek, elképesztő nyitásokkal és a legváratlanabb végjátékokkal a véletlenek erejéről” – írják az ajánlóban, és ebből az jön le, hogy hát a könyv olyan bodoros lesz végül is. És ebben a világban mindig hátborzongató, de egyszerre jó is elmerülni, mert az elidegenedett szereplőket követve önreflexívebbekké válunk. 

 

Victor Lavalle: Bölcsőrablók (Fumax)

 

Apollót, mióta gyermekkorában apja eltűnt, különös rémálmok kísértik. Felnőttként sikeres könyvkereskedővé vált, és saját családot alapított szerelmével. Boldogan élnének gyermekükkel, amikor felesége, Emma egyre furcsábban kezd viselkedni. Kiszámíthatatlan és egyre kevésbé törődik az újszülöttel, a szülés utáni depresszió jeleit mutatja, ám hamarosan egyértelművé válik, hogy a baj ennél jóval komolyabb.

 

Mielőtt Apollo segíthetne rajta, a nő iszonyatos, felfoghatatlan tettet követ el, majd köddé válik.

 

Apollót őrült és szürreális események sodorják magukkal az egyre ellenségesebb New Yorkban – amely többé nem az a város, amit eddig ismert. Már nincs más célja, mint hogy felesége nyomára bukkanjon, és valamiféle magyarázatot találjon a történtekre.

 

 

Müller Rolf-Takács Tibor-Tulipán Éva: Terror ​1918–1919 (Jaffa)

 

Idén sem leszünk szűkében a száz évvel ezelőtti viharos eseményeket megidéző könyveknek: az Erőszaktörténeti Munkacsoporthoz tartozó három szerkesztő kötete a különféle forradalmakat és rezsimváltásokat kísérő terrorra koncentrál. A Budapesten zajló folyamatokról viszonylag sokat tudunk, de a fővárostól távol eső területek tapasztalatairól eddig csak kevés feldolgozás született.

 

A tanulmánykötet a forradalmi-, vörös- és fehérterror apróbb részleteire koncentrál azzal a céllal, hogy az egész korszakot más megvilágításba helyezze.

 

Miként változtak meg az erőviszonyok Erdély többnemzetiségű területein? Hogyan élte át Kassa az impériumváltást? Milyen atrocitások érték a Délvidék lakosságát 1918–1919 folyamán? Miféle parasztmozgalmak és -felkelések követték a magyar vidéken az őszirózsás forradalom kikiáltását?

 

Jan Stocklassa: Stieg ​Larsson titkos iratai (Animus)

 

1986. február 28-án, éjfél előtt pár perccel gyilkolták meg Olof Palme korábbi svéd miniszterelnököt, a tettes pedig a mai napig nem került elő. Stieg Larsson, a népszerű a Millenium-trilógia szerzője évekig foglalkozott a gyilkossággal, ezekkel kapcsolatos irataira pedig Jan Stocklassa író, újságíró talált rá húsz költöztetődobozban.

 

Kiderülhet bármi újdonság a Palme-gyilkosságról?

 

Az ilyen kifejezetten szenzációhajhász dolgokkal persze illik vigyázni, mindenesetre Larsson, illetve a döglött akta-sztorik kedvelőinek mindenképpen érdekes olvasmány lehet a könyv, amelynek fülszövege azt ígéri, hogy feltárja a legvalószínűbb megoldást az ügyre.

 

Jonathan Franzen: A világ végének vége (21. Század Kiadó)

 

Franzen regényei mindig hosszúak és fontosak, ahányszor hallani, hogy valami készülődik tőle, a szakma tűkön ülve várja. Most azonban másfajta meglepetéssel szolgál: elgondolkodott a világ végéről, és esszékötettel jelentkezett.

 

Persze Franzennek mindig is kifejezési eszköz volt az esszé, azaz nem ma kezdte, és nem is hagyta abba, miközben világhírnévre tett szert a Javításokkal.

 

Egyfajta 21. századi humanizmust képviselél, vázolja a világot, és alternatívákat kínál, hogyan élhetnénk jobban. Mindeközben persze telve van iróniával, és hát nyelvezte kerüli a száraz megfogalmazásokat. Bár alapvetően mindig gyanús, ha egy világhírű valaki más műfajban jelentkezik, azért csak várjuk ki a végét.

 

Knut Hamsun: Pán (21. Század)


Hamsun lelkes náci volt, és eközben zseniális prózaíró, nincs ezzel a hagyatékkal egyedül.

 

Mindenesetre a regényeiben semmi gyülölködő ideológia nincs, hatalmas empátiával bír az emberek felé.

 

A Nobel-díjas norvég írónak több műve megjelent már magyarul, tulajdonképpen a most megjelenő Pánt is kiadták már 1925-ben, de természetesen ennyi idő távlatából bőven megérte újrafordítani. Mint ahogy az sem lenne rossz, hogy Hamsun újra odakerüljön, ahová való, a szerző legyen, akit Kafka, Thomass Mann mellett nekünk is tisztelnünk lehessen.

 

 
Tommy Orange: Sehonnai (21. Század)


Tavaly kis túlzással a fél világ ezt a regényt olvasta, úgyhogy most már mi is kezdünk kíváncsiak lenni rá, mit tudhat ez a 21. századi, roadtripbe öltött indiánregény.

 

Főleg, hogy Orange még harminc éves nincs, és a kritikusok már a piedesztálra emelték.

 

Könnyed történetre számítson, aki majd kézbe veszi, és szórakoztatóra is. Az majd kiderül, hogy a magyarok kaphatóak-e 2019-ben indiános sztorit falni.


Dezső András: Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig (21. Század Kiadó)

 

Az alcím elég jól összefoglalja, miről is szól a könyv, Dezső levéltári anyagokból, kihallgatási jegyzőkönyvekből, periratokból próbálja kihámozni a  hazai szervezett bűnözés történetet, ami nyilván nem egyszerű munka, de nagyon nagy szükség lenne rá, hogy jól legyen elvégezve.

 

Az Index újságírója elvileg nem csak a sztorikat írta meg, hanem folyamatosan köré rajzolta a változásban levő társadalmi és gazdasági folyamatokat is.

 

Aki tehát mondjuk a Sopranos helyett nem fiktív maffiózósztorikra kíváncsi, olyanokra, amikről félinformációkat hallott már, vagy egykor pusmogtak, az minden bizonnyal kézbe fogja venni a könyvet. 


Dorit Rabinyan: Visz a víz (Európa)


Mi kell több egy palesztin-izraeli szerelmi történetnél, ami New Yorkban játszódik? Vajon le tudja-e a két fiatal szerelme győzni a múltat, amire annyi minden rárakódott? És úgy, hogy a családban ateistáktól kezdve bigott muszlimig minden van? Rabinyan könyve ezeket a kérdéseket feszegeti, és csak a hab a tortán, amikor megjelenik két FBI-ügynök a fiú ajtaján, és terrorizmussal gyanusítják meg. Rabinyannak ez az első könyve magyarul, de Amerikában is csak nemrég kapták fel. Hadd lám, megérte-e.

 

Erlend Loe: Leltár (Scolar)

 

A norvég kortárs irodalom mostanában könnyedén gyűrűzik szét a világban, például a sztárírójuk, Erlend Loe új könyvével, ami egy hippi költőnő történetét öleli fel, akinek negyven év alatt nem sikerül befutnia, hol a művészeti divatok változnak, hol ő van elmerülve az alkoholizmusában. De mi történik, ha egy költőnő megelégeli a mellőzöttséget?

 

A bosszúja irodalmi lesz, vagy sokkal konkrétabb? Nem tudjuk, de izgatottan várjuk.

 

Már főleg azért, mert azt mondják, a Doppler-sorozat óta nem írt ilyen jó könyvet Loe. Márpedig amennyiben csak feleannyira is olyan cinikus és szórakoztató lesz, mint a mindenből kiábrándult norvég antihős Doppler története, akkor muszáj elolvasni.

 

 

Falcsik Mari: Az igazi idő (Jelenkor)

 

Kevés olyan kortárs magyar költő van, akinek ennyire kései az indulása, ugyanakkor

 

kevesen cáfoltak rá jobban arra, hogy minél gyorsabban és fiatalabban be kell futni Magyarországon költőként, mint Falcsik Mari.

 

Az igazi idő a szerző hatodik kötete lesz. Általában köznapi nyelvezetben ír, ez szokatlan a lírában, valahogy mégis erős szövegek tudnak összeállni ebből.

 

Georges Bataille: Az erotika (Kossuth Kiadó)

 

Bataille-nak ez a könyve megjelent már magyarul 2001-ben, ide azért kerül be, mert ahhoz képest, hogy mekkora szerepe van a nyugati posztmodern filozófia kialakulásában, méltatlanul kevéssé ismert magyar nyelvterületen. Bataille az amolyan karakán és dionüszoszi filozófusok, Nietzsche, Sade márki, Cioran követője, és

 

az ember bármibe belemélyed, amit írt, azon kapja magát, hogy a gondolatok örvénye egyre lejjebb húzza.


Ebben a művében az őskori barlangrajzokon gondolkodott el, és jutott el a következtetésre, hogy az erotika és a szexualitás nagyon különböző dolgok. A lét mindig is a vággyal egybekötve létező. Az erotika meg a halálhoz és a szentséghez köthető.

 

Keresztesi József: Inverz Ophélia (Jelenkor)

 

Keresztesinek nagyon sokoldalú az irodalmi munkássága, ír verseket, szerkesztett, kipróbálta magát a gyerekirodalomban is, valamint kiterjedt kritikusi teljesítménnyel is rendelkezik. Emellett meg punkénekes is.

 

Jó sokat dolgozott ezen a verseköteten, eléggé várta is a szakma, álítólag műfajilag és stílusban is nagyon színes anyag rendeződött kötetbe.


Kováts Judit: Hazátlanok

 

Kovátsra leginkábba Megtagadva című regénye hívta fel a figyelmet, ahol oral historyra alapozva nagyon megrázó, dokumentarista és minimalista történelmi regényt írt. Azzal lehetet volna legjobban reklámozni olcsó marketinggel, hogy:

 

„így még egészen biztosan nem láttad a második világháborút.”

 

Nos, valami ilyesmi várható a Hazátlanokban is. Főszereplője Lili, a felvidéki diáklány, akinek német származása ugyancsak megnehezíti a második világháborús mindennapokat, majd az utána jövőket még inkább, hiszen Csehszlovákiából Bajorországba deportálják megmaradt családjával.

 

Szabó Imola Julianna: Lakása van bennem (Jelenkor)

 

Amit eddig olvastam a szerzőtől, abban nagyon erőteljesen alapozott a gyekkori tapasztalatokra, emlékekre, de kevesen vannak olyanok, akik ezt a perspektvát képesek széles spektrummal, a maga mélységében tálalni. Mind prózája, mind lírája rendkívül visszafogott,

 

nem az egó toporzékol bennük, hanem a finom ívű megfigyelés dominál, az új verseskötetére különösen kíváncsiak vagyunk.

 

Már csak azért is, mert a szerző emellett különösen jófej: a kiadóval közösen éppen egy licitet szerveznek, a szerző három, a versekhez készített grafikáját lehet megvásárolni, a befolyt összeget pedig a Van Esély Alapítvány kapja, akik otthon nélkül maradt embereken segítenek.

 

 

Várady Szabolcs: De mennyire (Jelenkor)

 

Ha valaki mostanában kezdene el kortárs magyar verseket olvasni, és nem tudja, kit érdemes, akkor itt egy tipp: Várady Szabolcsot mindenképp, bölcs verseket ír, telve életbölcselettel, remek megfigyelésekkel, finom vagy éppen kemény iróniával.

 

A De mennyire állítólag nagyon személyes könyv lesz, múltból táplálkozó, és egyféle horatiusi attitűddel.

 

Könyves Kálmán többi ajánlóját itt találjátok!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy kabinettag már így is lemondott, mivel például egy új népszavazás lehetősége is szóba került. Azt ígérik, Donald Trump londoni látogatása alatt még May lesz a miniszterelnök.

Természetesen a kiesések számára gondolok: 2010 óta harmadszorra kényszerül másodosztályba a focicsapat.

Migránsozás és sorosozás helyett kivételesen a fenntartható fejlődésért aggódnak a még néppárti kereszténydemokraták.

Állítólag az úzvölgyi katonatemető miatt rágott be az RMDSZ, de amúgy is kínos lehet nekik a kampányfinisben a PSD.

Farkas Flóriánék attól tartanak, beilleszkedni képtelen, idegen kultúrájú milliók fenntartására kellene költeni az állami pénzt.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

A Tanácstalan Köztársaság friss eseményének témája, hogy hogyan építették le itthon a környezetvédelmet.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

A MoMe hallgatói értelmezik újra a stílust mindenféle formában a plakáttól a webdesignig. Május 31-től.

A Piacok Napján, az Erzsébet tér, egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án vasárnap.

Ezt is szerettétek

Hallottad, hogy lesz már megint valami választás, de azt már nem tudod, hogy pontosan miről meg minek meg mikor?

Vajon csak az etnikai alapú szavazást tudják elképzelni a székelyek? Az Azonnali Székelyföldön járt, és megkérdezte a járókelőket.

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Strache politikai pályájának ugyan vége, de ez nem jelenti azt, hogy a zeneit is fel kell adja. Mutatjuk a legjobb számait!

Twitter megosztás Google+ megosztás