+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. március 24. vasárnap, 10:29
A huszadik század egyik legérdekesebb írójának 1974-ben megjelent egy rózsaszín fény, ami többek között elárulta neki, hogy a fiának van egy rejtett betegsége, és mint kiderült, a fiának tényleg volt egy ilyen betegsége. Philip K. Dick a hátralévő nyolc évét azzal töltötte, hogy megpróbálta megfejteni, ki beszélt hozzá: erről szól egyik legfontosabb regénye, a VALIS. Meg tudja-e fejteni egy nagy elme saját őrületét?

Philip K. Dick valószínűleg nem csak a science fiction, de a huszadik századi amerikai irodalom egyik legfontosabb figurája: paranoid világai, valóságot megkérdőjelező regényei a mai napig relevánsak, sőt: egyre relevánsabbak.

 

Jelentőségét nem csak az jelzi, hogy ötletei a mai napig vagy direkt apatációk (Különvélemény, Szárnyas fejvadász, Az ember a Fellegvárban, stb.), vagy egyértelműen azonosítható hatások formájában (pl. Mátrix, Truman-show, Inception) jelen vannak a hollywoodi filmgyártásban, hanem az is, hogy ő volt az első sci-fi szerző, aki 2007-ben, 25 évvel annak indulása után bekerült a Library of America sorozatba.

 

Egyszer nekiültem, hogy írok egy olyan cikket, aminek az a címe, hogy „Hol is kezdjük el Philip K. Dick olvasását?” Dick szerteágazó életművének minősége meglehetősen hullámzó: az ötletei mindig és minden formában zseniálisak, de egyáltalán nem mindegy, hogy mivel kezd az ember. A cikk azért nem készült el sosem, mert állandóan belesültem.

 

Én például az alternatív történelmi Az ember a Fellegvárbannal kezdtem, de lehet, hogy jobb döntés a négy magyarul megjelent novelláskötet egyikével nyitni, hiszen a rövidebb történetek ablakot nyitnak az őrült zseni világára anélkül, hogy bemutatnák a hosszabb művei némelyikében kibukkanó gyengeségeket. Aztán érdemes átnyargalni az életmű minden szempontból klasszikus középső szakaszának jobb könyveire (pl. UBIK; Palmer Eldritch három stigmája; Csordulj, könnyem; Androidok).

 

Ha pedig már jól belerázódtunk Dick világába és munkásságának vissza-visszatérő elemeibe, jöhet az igazi csemege: az Istennel (vagy valamivel) történt találkozását feldolgozó VALIS-trilógia.

 

A rózsaszín fény és a teofánia

 

Negyvenöt éve, 1974 márciusában a Philip K. Dicket megdöbbentő látomások kezdték el gyötörni.

 

A bölcsességfoga kihúzása után lábadozó szerző a több hullámban érkező víziók során látott egy furcsa rózsaszín fényt, ami információt sugárzott neki, majd több millió absztrakt festményt, végül hosszú hetekig úgy érezte, hogy az ókori Róma rávetül a korabeli Kaliforniára, és a fejében megjelentek egy Tamás nevű korai keresztény férfi gondolatai.

 

A rózsaszín fénysugár azt is elárulta Dicknek, hogy fiának van egy rejtett, eléggé veszélyes születési rendellenessége, ez az információ pedig később igaznak is bizonyult.

 

Dick kapcsolata addig sem volt túl barátságos azzal, amit valóságnak nevezünk, 1974-ig írt regényei is gyakran boncolgatták a fantasztikum eszközein keresztül a valóság természetét, de ez az élmény annyira megbolygatta az életét, hogy innentől kezdve 1982-es haláláig regényeiben, illetve mániákusan írt, Exegézis nevű naplójában főleg azzal foglalkozott, hogy mi is történhetett vele pontosan.

 

Dick meg volt róla győződve, hogy teofániát élt át: Istennel találkozott. Máskor meg arról volt meggyőződve, hogy a szovjetek sugároztak valamit az agyába.

 

A látomások ilyen-olyan formában megjelennek a Kamera által homályosanban, valamint a Szabad Albemuth Rádió című regényben; az esemény legteljesebb körüljárását azonban az ún. VALIS-trilógia, tehát a VALIS, az Istenek inváziója és a befejezetlen harmadik könyv, a The Owl in Daylight híján ide sorolt Timothy Archer lélekvándorlása című regények adják.

 

Ezek közül is kiemelkedik az 1981-es VALIS, ami egyszerre Dick legszemélyesebb, legkeményebb, és talán irodalmilag is legérettebb műve.

 

Belépni Philip K. Dick fejébe

 

Egy dolog biztos: Horselover Fattel valami történt 1974 márciusában. De mégis mi? Megőrült? Istennel találkozott? Az idegenek üzentek neki a messzi csillagokból, vagy egyenesen a jövőből? Ezt próbálja megfejteni maga Fat, aztán a barátja, Phil Dick sci-fi író, illetve az ő közös barátaik: a cinikus Kevin, a ráktól szenvedő Sherri és a katolikus David.

 

A regényben elsősorban nem a valóságok csúszkálnak, mint általában Dick regényeiben, hanem Dick személyiségei:

 

az elbeszélő a rendkívül akkurátus és szenvtelen Phil Dick, a regény alanya pedig a kétkedő, tétova és valószínűleg őrült Horselover Fat, avagy, ha sorban görögre, majd németre fordítjuk vissza a főhős nevét: Philip Dick.

 

 

Fat azután esik mély depresszióba, és jut el az öngyilkossági kísérletig, hogy egy barátja minden igyekezete ellenére öngyilkos lesz, majd jön ez az egész mizéria az agyába sugározott rózsaszín fénnyel (ami feltehetően megmenti fia életét), majd még egy barátja meghal, Fat pedig egyre mélyebbre és mélyebbre kerül.

 

A meghasadt személyiségű író és barátai mindeközben folyamatosan vitatkoznak Istenről, vallásról úgy általában, filozófiáról: Dick végre kiélheti azt, ami a kevésbé posztmodern regényeiben gyakran furcsa, oda nem illő elemként hat. Látomásai mentén a preszókratikus filozófusoktól kezdve a korai keresztényeken a gnosztikus vallás hívein át, az alkimisták és egyéb titkos társaságok rejtelmein keresztül egészen a Faustig, Wagnerig, David Bowie-ig, Brian Enoig és Richard Nixonig jutunk a klasszikus és kortárs kulturális utalásokban.

 

Mindeközben persze alakulgat némi cselekmény is, de a VALIS fő vonzereje az, hogy a korszak egyik legérdekesebb látnoka saját őrületét, és az őrületének valós alapot adó látomásokat próbálja teljesen racionális módon, könnyed és gyakran vicces formában felfejteni, leginkább talán terápiás jelleggel, de egyáltalán nem megnyugtató módon.

 

A VALIS egy vicces, őrült, elgondolkodtató trip az érett prózaíróként ezzel a könyvvel magát végleg bebetonozó Philip K. Dick fejébe,

 

annyira, hogy a végén egyben is elolvashatjuk Horselover Fat, azaz valójában Philip K. Dick teológiai megfejtését arról, hogy miért is annyira elbaszott ez a világ, amennyire Dick annak látta. Akinek pedig ez sem elég, az a trilógia utolsó két darabjának elfogyasztása után belemerülhet a szerző magyarul is megjelent esszéibe (Csúszkáló valóságok, 2009.), vagy éppen a Pamela Jackson és Jonathan Lethem által több ezer oldalnyi kéziratból összeszerkesztett Exegézisbe.

 

Én még nem mertem megtenni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy kabinettag már így is lemondott, mivel például egy új népszavazás lehetősége is szóba került. Azt ígérik, Donald Trump londoni látogatása alatt még May lesz a miniszterelnök.

Természetesen a kiesések számára gondolok: 2010 óta harmadszorra kényszerül másodosztályba a focicsapat.

Migránsozás és sorosozás helyett kivételesen a fenntartható fejlődésért aggódnak a még néppárti kereszténydemokraták.

Állítólag az úzvölgyi katonatemető miatt rágott be az RMDSZ, de amúgy is kínos lehet nekik a kampányfinisben a PSD.

Farkas Flóriánék attól tartanak, beilleszkedni képtelen, idegen kultúrájú milliók fenntartására kellene költeni az állami pénzt.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

A Tanácstalan Köztársaság friss eseményének témája, hogy hogyan építették le itthon a környezetvédelmet.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

A MoMe hallgatói értelmezik újra a stílust mindenféle formában a plakáttól a webdesignig. Május 31-től.

A Piacok Napján, az Erzsébet tér, egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án vasárnap.

Ezt is szerettétek

Hallottad, hogy lesz már megint valami választás, de azt már nem tudod, hogy pontosan miről meg minek meg mikor?

Vajon csak az etnikai alapú szavazást tudják elképzelni a székelyek? Az Azonnali Székelyföldön járt, és megkérdezte a járókelőket.

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Strache politikai pályájának ugyan vége, de ez nem jelenti azt, hogy a zeneit is fel kell adja. Mutatjuk a legjobb számait!

Twitter megosztás Google+ megosztás