+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2019. február 26. kedd, 11:10
A fővárosiak a légszennyezettséget tartják a legfontosabb környezetvédelmi problémának Budapesten, a többség ezért kitiltaná a régi dízeljárműveket Budapestről, derül ki egy friss felmérésből.

Greenpeace-aktivisták kedd délelőtt egy 11 méteres „Tiszta Levegőt!” feliratot függesztettek fel a budapesti Szabadság-szobor talapzatára és egy légszennyezettség-szűrő maszkot helyeztek fel a szobor arcára. A látványos akcióval azt üzenték: elfogadhatatlan, hogy sem a magyar kormány, sem a városvezetés nem tesz hatékony intézkedéseket a tiszta levegőért – közölte az Azonnalival a környezetvédő szervezet.

 

A SZABADSÁG-SZOBOR ARCÁN A LÉGSZŰRŐ MASZK. FOTÓ: GREENPEACE

 

A Greenpeace közleménye szerint évente még mindig mintegy 13 ezer magyar hal meg idő előtt a légszennyezettség miatt. Az Európai Unióban a legegészségtelenebb levegőjű országok közé tartozunk, Bulgária után hazánkban a legrosszabb a helyzet. Mivel a kormány és a városvezetők többszöri felszólítás ellenére sem intézkedtek megfelelően, ezért már az Európai Bíróság előtt kell felelnünk a tartósan és kirívóan rossz levegőminőség miatt.

 

A légszennyezettség a közel kétmilliós fővárosban érinti a magyar lakosságot a legnagyobb arányban.

 

A levegőben található parányi részecskék (PM10, PM2,5) növelik a szívroham, a trombózis és a tüdőrák kockázatát. PM10-ből egy évben maximum 35 nap lehet túllépni a határértéket (uniós előírás). Ehhez képest 2018-ban PM10-ből minden 4. nap határérték feletti szennyezettséget mértek a budapesti Széna téri mérőállomáson. A helyzet nem javult 2019-ben sem: február 24-ig Csepelen már 20 nap, a budapesti Széna téren 23 nap mértek határérték-túllépést, Miskolcon pedig már most februárban elértük az éves határérték-túllépési limitet.

 

Ugyancsak aggasztó a helyzet a nitrogén-oxidok esetében, amelyek légzőszervi károsodásokat, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak. Míg nitrogén-dioxidból (NO2) évente 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték, a budapesti Teleki téren 2018-ban 230 alkalommal léptük túl a magyar határértéket. 2019-ben február 24-ig bezárólag a budapesti Kosztolányi Dezső téren 23, a Teleki téren 21 alkalommal léptük túl az órás határértéket.

 

Ehhez érdemes tudni, hogy Magyarországon szigorúbb, konkrétan feleannyi a nitrogén-dioxidra vonatkozó órás határérték, mint amit az uniós jogszabály előír, azonban a hazai jogszabály is az unióshoz hasonlóan csak évi 18 alkalommal engedélyezi az órás határérték-túllépést. Azonban az uniós éves nitrogén-dioxid határértéket is túllépi Magyarország Budapesten és Pécsett.

 

Friss felmérés: aggasztó a légszennyezettség mértéke

 

A budapestiek egyértelműen a légszennyezettséget tartják a legnagyobb környezetvédelmi problémának

 

– derül ki a Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research által 2018. november 24. és december 10. között lekérdezett közvélemény-kutatásból, melyet a budapesti lakosságra reprezentatív 800 fős mintán, személyes adatfelvétellel végeztek. A válaszadóknak először szabadon kellett megnevezniük a szerintük legfontosabb környezetvédelmi problémát Budapesten, maximum 3 választ megadva.

 

A válaszokban toronymagasan a legtöbbször (28 százalék) a levegő szennyezettsége került elő. Az összes említésnek közel harmadát tette ki olyan válasz, amely az autók által kibocsátott káros anyagokkal, a szmoggal, a büdös vagy fojtogató levegővel, a gyárak füstjével vagy általában a szállóporral volt kapcsolatban.

 

 

A légszennyezettség ügye hatalmas fölénnyel végzett a legnagyobb környezetvédelmi problémák között akkor is, amikor előre megadott lehetőségek közül kellett kiválasztani a három legfontosabb budapesti környezetvédelmi problémát. A budapestiek 72 százaléka sorolta a légszennyezettséget a három legfontosabb környezetvédelmi probléma közé Budapesten. A válaszadók 40 százaléka továbbá kifejezetten első helyen említette a levegő rossz minőségét.

 

 

Mivel a fővárosban a dízelautók használata jelentősen hozzájárul a Budapesten súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szállópor (PM₁₀) és a nitrogén-dioxid (NO2) okozta légszennyezettséghez, a közvélemény-kutatás rákérdezett arra is, hogy a válaszadók milyen mértékben értenek egyet a régi dízeljárművek kitiltásával Budapestről. A válaszokból kiderült, hogy a budapestiek egyértelműen kitiltanák a régi dízel gépjárműveket a főváros területéről: a megkérdezettek kétharmada értett egyet azzal (67 százalék), hogy Budapest területéről teljesen ki kellene tiltani a környezetszennyező régi dízel autókat, és csupán kevesebb, mint negyedük (23 százalék) ellenezte a javaslatot.

 

 

A Greenpeace Magyarország ezért egy, a fővárosi vezetésnek címzett petíciót indít. A kezdeményezés célja, hogy a főváros 2026. szeptember 1-ig fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, valamint vonja ki a dízelüzemű BKV-buszokat, és fokozottan segítse a fenntartható közlekedés terjedését, fejlődését a fővárosban. Mint arra a szervezet az Azonnalinak küldött közleményében emlékeztet, sürgős cselekvésre van szükség, ugyanis a trendek riasztóak: 2005-ről 2017-re megduplázódott az egészségünkre legkárosabb dízeljárművek száma és aránya Magyarországon, továbbá az autók átlagéletkora is megugrott.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás