+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. március 5. kedd, 19:52
Újdelhi, és egy rakás indiai város belefullad a szmogba, van, ahol az egészségügyi határértéknél öt és félszer rosszabb a levegő, de valójában Budapesdt sem áll olyan jól, mint ahogy az tűnik.

A világ harminc legszennyezettebb városából huszonkettő Indiában található az IQ AirVisual kutatása szerint. A top 30-ba ezen felül még befért öt kínai, két pakisztáni és egy bangladesi város is – írja az Independent. Közülük is az indiai Haryana tartományban található Gurugram városában a legrosszabb a helyzet, míg a főváros Újdelhi a tizenegyedik helyen zárt a szégyenlistán. 

 

Simon Gergely, a Greenpeace regionális szakértője azonban jelezte az Azonnalinak, hogy az AirVisual legfrissebb globális felmérése csak egyfajta szennyezésről mutat be eredményeket, és nem számol például a PM10-es, illetve a fővárosban főleg közlekedésből származó NO2-szennyezettséggel, mely légzőszervi károsodásokat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz.

 

A szakértő kifejtette, hogy csupán egy év adataiból nem szabad levonni általános következtetéseket Budapest légszennyezettségére. Elég csak a 2017-es vagy a 2019-es, már rendelkezésre álló adatokat figyelembe venni és a légszennyezettség állapota már sokkal rosszabb képet mutat. (Mindjárt kitérünk erre részletesen Budapest kapcsán.)

 

Piszkos itthon a levegő? Nem jártál még Indiában!

 

A kutatás a PM2.5 néven ismert finompor mennyiségét vizsgálta a levegőminőség vizsgálata során. A PM2.5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék különösen veszélyesek, mert a tüdő alsóbb részeibe is bekerülhetnek.

 

A WHO szerint egyébként egy köbméter levegőben napi szinten maximum 25 mikrogramm PM2.5 engedhető meg, éves szinten, átlagosan viszont csak 10 mikrogramm:

 

ennél nagyobb mennyiség esetén egészségtelen a levegő belélegzése. Az EU-ban köbméterenként 25 mikrogramm jelenleg az éves határérték, mely 2020-tól 20 mikrogrammra csökken.

 

A jelentés szerint Gurugramban az évi átlagos PM2.5-koncentráció ennek csaknem az öt és félszerese, 135,8 mikrogramm, de még Újdelhiben is átlagosan évi 113,5 mikrogramm az egy köbméterre vetített PM2.5-koncentráció. Újdelhi katasztrofális levegőminősége közismert tény, ezt főként a járművek és a gyárak károsanyag-kibocsátása okozza, de közre játszik az építkezések területén felgyülemlő por, valamint a szemétégetésből származó füst is.

 

 

Fejlődnek a kínaiak, szégyenkezhetnek a bosnyákok

 

Indiával ellentétben van még egy, a légszennyezéséről elhíresült ország a térségben, amely vállveregetést érdemel: Kínáról van szó, ahol is az elmúlt évben drasztikusan javult a levegő minősége.

 

A felmérés szerint a kínai városokban 2017-ről 2018-ra átlagosan 12 százalékkal csökkent a PM2.5-koncentráció.

 

A felmérés további adatait itt lehet megtekinteni, a top 100-as listán egyébként leginkább kínai városokat találunk. Európán belül Bosznia-Hercegovina szégyenkezhet a leginkább, a kontinensen itt található a három legszennyezettebb város; Lukavac, Zivinice és Gracanica is, de több lengyel iparvárost is találunk a listán.

 

A felmérés szerint már most minden rendben van

 

Meglepő módon Magyarországon a PM2.5 értékeket vizsgálva nem Budapest a legszennyezettebb, hanem Sajószentpéter

 

– a város az 512. helyen áll –, ahol a téli hónapokban az egészségügyi határérték kétszerese is lehet a szennyezés. A borsodi várost a megyeszékhely Miskolc, majd Kazincbarcika követi, a kutatás szerint pedig a főváros csak a tizenkettedik legszennyezettebb az országban a PM2.5-értékeket tekintve. A vizsgált magyar területek közül ugyanakkor a vizsgált szempontból Győrben a legegészségesebb levegőt venni, itt minden hónapban jó a levegő minősége.

 

Budapest egyébként a 871. helyen áll a listán a szennyezettség szempontjából,

 

ennél a régióban csak Bécsben egészségesebb levegőt venni a vizsgált szempontból – az osztrák főváros a 965. helyre került.

 

Prága a 815., Varsó 546., Bukarest a 680., Pozsony pedig 821. helyen zártak. A nyugati nagyvárosokhoz és fővárosokhoz képest ugyanakkor továbbra is van hová fejlődnie Budapestnek, London például az 1539., Berlin az 1588., Madrid a 2037., Dublin a 2123., Stockholm pedig a 2835. helyen áll.

 

Nem elég azonban csupán ezt az egy szempontot vizsgálni: Simon Gergely az Azonnalinak írt reakciójában elmondta:

 

amennyiben a PM10 és NO2 értékeket is vizsgáljuk, és nem csak a tavalyi adatokat vesszük figyelmbe, a budapesti helyzet sokkal rosszabb, mint amit ez a jelentés sugall.

 

A szakértő szerint 2018-ban például a Széna téri mérőállomáson 95 nap volt határérték felett PM10 szennyezettség. NO2-ből évente 18-nál többször nem léphető túl az órás határérték, a budapesti Teleki téren ehhez képest 2018-ban 230 alkalommal léptük túl a magyar határértéket. A helyzet nem javult 2019-ben sem: február 24-ig Csepelen már 20 nap, a budapesti Széna téren 23 nap mértek határérték-túllépést, Miskolcon pedig már most februárban elértük az éves határérték-túllépési limitet PM10-szennyezés esetében. Ugyancsak aggasztó a helyzet már idén is a nitrogén-oxidok esetében: 2019-ben február 24-ig bezárólag a budapesti Kosztolányi Dezső téren 23, a Teleki téren 21 alkalommal léptük túl az órás határértéket.

 

A 2018-as adatokat érdemes összevetni a 2017-es értékekkel is. A jelentésben szereplő 2018-as 16,3 mikrogramm/m3 átlagszennyezés 2017-ben jóval magasabb, 20,7 mikrogramm/m3 volt. A 2017-es adatok alapján tehát lényegesen rosszabb helyezést kapott volna a
fővárosunk.

 

Simon emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az AirVisual gyakran hiányos adatokból dolgozik,

 

Budapest esetében a legkritikusabb szennyezett téli hónapokban (január, február)  az öt budapesti mérőállomásból 3 hiányosan közölt adatokat.

 

Bár a szennyezettség még így is lényegesen meghaladta a WHO által ajánlott szintet, az eredmények jóval rosszabbak lettek volna, ha a budapesti mérőállomások ezekben a hónapokban is megfelelően működnek és adatokat szolgáltatnak.

 

Yeb Sano, a Greenpeace délkelet-ázsiai részlegének igazgatója arról beszél, évente körülbelül 225 milliárd dollárba kerül a légszennyezés az emiatt elvesztett munkaerőre vetítve, valamint az emiatt megbetegedettek kezelése is óriási összegeket emészt fel. A WHO szerint a leégszennyezésnek évi hétmillió ember esik áldozatául, globálisan pedig tíz emberből kilenc szennyezett levegőt szív.

 

Cikkünket március hatodikán a Greenpeace-től kapott friss és teljesebbb adatokkal, információkkal frissítettük.

 

BORÍTÓKÉP: Szmog Újdelhi felett / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás