+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. február 24. vasárnap, 07:52
Miért fenyegette évértékelőjében az orosz elnök az amerikaiakat? Miért jó ez neki propaganda-szempontból? Milyen rakétákról beszélt egyáltalán? Ideje elkezdeni félnünk? Te is nehezen tudsz eligazodni az új amerikai-orosz diplomáciai csörtében? Elmagyarázzuk!

Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött a napokban tartott évértékelő beszédében, hogy ha az Egyesült Államok újabb rakétákat telepítene Európába, akkor Oroszország nem csak az adott kilövőállásokat venné célba, hanem amerikai területen lévő létesítményeket is. Hozzátette még, hogy Moszkva az ország védelme érdekében kész kifejleszteni és telepíteni minden ehhez szükséges fegyverrendszert.

 

Ez így elsőre elég ijesztően hangzik, de nézzük csak meg alaposabban, hogy miről is szól tulajdonképpen ez az egész kakaskodás.

 

1. Mik ezek a rakéták, és miért épp most jött elő ez a kérdés?

 

A Putyin által emlegetett ballisztikus és cirkálórakétákra érdemes úgy tekinteni, mint speciális járművekre, amelyek feladata a rájuk szerelt robbanófejek célba juttatása. Ez a technológia elég bonyolult és költséges, valamint a rakéták szállítókapacitása is korlátozott, így a robbanófejek szinte kizárólag nukleáris töltetekkel vannak felszerelve.

 

HIDEGHÁBORÚS OKTATÓFILM A BALLISZTIKUS RAKÉTÁK MŰKÖDÉSI ELVÉRŐL

 

A Moszkva és Washington közötti csörte apropóját az adja, hogy az Egyesült Államok február elsején felfüggesztette az INF-szerződést, azaz a közepes hatótávolságú (500-5500 km) szárazföldről indítható ballisztikus és cirkálórakéták használatát korlátozó kétoldalú egyezményt, arra hivatkozva, hogy az orosz fél nem tartja be az abban foglaltakat. Válaszul Putyin rögtön be is jelentette, hogy Oroszország is kilép szerződésből, és ezzel párhuzamosan utasította a haderő vezetését közepes hatótávolságú csapásmérő eszközök kifejlesztésére.

 

A Reagan elnök és Gorbacsov által még 1987-ben tető alá hozott megállapodás elvileg a felfüggesztés bejelentéstől számított hat hónapon belül, tehát 2019 szeptemberében veszítheti hatályát, ha addig nem jutnak kompromisszumra a felek.

 

Gyakorlatilag azonban már most halottnak tekinthető az INF-szerződés.

 

Washington ugyanis csak akkor lenne hajlandó visszavonni döntését, ha az oroszok a következő hónapokban megsemmisítenék az összes – a szerződés értelmében illegális – szárazföldről indítható cirkálórakétájukat. Pontos számokról nincsenek nyilvános információk, de az elérhető adatok szerint száznál több kilövőplatform van hadrendben. Szinte borítékolható, hogy ezek felszámolása nem fog megtörténni, mondta az Azonnalinak Péczeli Anna, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont (SVKK) fegyverzetkorlátozási szakértője.

 

Még az elején fontos tisztáznunk a nukleáris triád fogalmát. Ez alapvetően az atomfegyverek célba juttatásának három módjára utal.

 

Léteznek szárazföldről és tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéták, és stratégiai bombázó repülőgépek,

 

amelyek szintén célba tudnak juttatni nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat és bombákat. Ez a hármas adja a nukleáris triádot.

 

Az európai atomhatalmak közül egyik sem rendelkezik a teljes eszköztárral. A franciák repülőről és tengeralattjáróról tudják indítani rakétáikat, míg a britek csak utóbbiról. Párizs a hidegháború alatt még birtokában volt földi indítású ballisztikus és cirkálórakétáknak, ez a komponens azonban ma már hiányzik a nyugati katonai szövetség európai arzenáljából, mivel

 

nemcsak a franciák vonták ki ezt a földről indítható ilyen rakékákat, hanem az amerikaiak se tartanak ilyeneket Európában.

 

Jelenleg négy állam rendelkezik a nukleáris triád eszköztárával. Az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is hagyatkozhat mindhárom módszerre az atomfegyverek esetleges bevetése során.

 

2. Jó ötlet volt-e felmondani a rakéták korlátozásáról szóló INF-szerződést?

 

Az INF-szerződés kudarcáról nemrég elemzést is publikáló Péczeli Anna teljesen megalapozottnak tartja az amerikaiak lépését az ügyben abból a szempontból, hogy Moszkva évek óta bizonyíthatóan megszegi az INF-szerződést, mivel nem szüntette be a szárazföldről indítható cirkálórakéták fejlesztését, tesztelését és hadrendbe állítását. Úgy látja, hogy

 

rövid távon kapóra jöhet az oroszoknak az alku bedőlése, hiszen amellett, hogy innentől nyíltan és aktívan telepíthetnek cirkálórakétákat, még áldozati szerepben is tetszeleghetnek.

 

Ez tovább erősíti az orosz propagandát, melynek egyik alapvetése, hogy „a nyugati agresszió” miatt kénytelenek védekezni.

 

Hosszú távon azonban igencsak

 

pórul járhat Oroszország, ha fegyverkezési versenybe kezd a jelenlegi helyzetben, hiszen ehhez még annyira sincsenek meg a gazdasági alapjaik, mint anno a Szovjetuniónak a hidegháború végén.

 

Az Egyesült Államok katonai költségvetése jelenleg is több mint tízszerese az orosz védelmi büdzsének, és az amerikaiaknak jóval nagyobb mozgásterük is van ennek növelésére.

 

3. Az INF kudarcával új amerikai rakétákat telepítenek Európába?

 

Nem. Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára határozottan kijelentette, hogy a katonai szövetség nem akar új szárazföldi indítású ballisztikus rakétákat telepíteni Európába. A NATO az 1970-es évek végén majdnem belerokkant abba, hogy konszenzus legyen a Pershing II közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták telepítéséről, emlékeztetett Péczeli Anna. A kutató szerint ma

 

gyakorlatilag esélytelen, hogy ez a hidegháború végével kivont fegyvertípus visszatérjen Európába.

 

Ezt az amerikaiak sem akarják, és pénzt se szívesen áldoznának a Pershing modernizálására, hiszen számos rakétatípus van, ami prioritást élvez ezzel szemben. Putyin tulajdonképpen egy üres fenyegetést fogalmazott meg egy olyan eshetőségre, amely nem fog bekövetkezni – értékelte az orosz elnök megnyilatkozását a szakértő.


4. Vannak egyébként amerikai atomfegyverek Európában?

 

Igen, vannak. Az atomfegyverek és egyéb tömegpusztító eszközök korlátozásáért lobbizó Nuclear Threat Initiative nevű szervezet adatai szerint hozzávetőlegesen 150 darab nukleáris robbanófejjel ellátott kis hatótávolságú, csupán a gravitációval operáló „buta bombát” tartanak Európában az amerikaiak, öt NATO-tagállamban (Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország).

 

Ezeket a nem irányított eszközöket viszont csak repülőgépekről lehet ledobni.

 

RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ VIDEÓ ARRÓL, HOGY HOGYAN IS MŰKÜDIK A NUKLEÁRIS ELRETTENTÉS

 

Fontos leszögezni, hogy Európában Franciaország és az Egyesült Királyság rendelkezik saját nukleáris arzenállal is. A franciák ráadásul még Kínát is megelőzik a robbanófejek számát tekintve. A párizsi vezetés potenciálisan 300 atomtöltettel ellátátott robbanófejjet vethet be, a britek 215-t. Az oroszoknak 6850 ilyen eszközük van, míg az amerikaiaknak 6550, ebből – mint fent is említettük – nagyjából 150 darab Európában.

 

5. Az oroszok most tényleg célba veszik az európai és az amerikai támaszpontokat is?

 

Stratégiailag magától értetődő, hogy fontos katonai létesítmények és eszközök célpontokká válnak fegyveres konfliktus esetén, ezt minden ország vezetése tudja, főleg azok akik befogadják vagy befogadnák ezeket a fegyvereket – mutatott rá Péczeli Anna, hozzátéve, hogy ezek megsemmisítésére Oroszországnak és az Egyesült Államoknak is állandóan frissített haditervei vannak. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy aktívan célba is lennének véve ezek a célpontok, hiszen

 

az interkontinentális ballisztikus rakéták a '90-es évek eleje óta a nyílt óceánra vannak célozva, azért, hogy az esetleges véletlenszerű és nem szándékolt kilövések ne vezessenek atomháborúhoz

 

– hangsúlyozta a szakértő. Ezen az eljáráson sem Trump, sem az oroszok nem akarnak változtatni.

 

A kutató elismerte, hogy a interkontinentális ballisztikus rakétákat persze át lehet kalibrálni a megfelelő célpontokra, és a robbanófejek fél óra alatt el is érhetik célpontjukat, de megjegyezte, hogy ebben nincs semmi újdonság. Mint fogalmazott:

 

Putyin harcias beszéde ellenére a Fehér Házban és a Pentagonban mindenki ugyanolyan nyugodtan aludt éjszaka.

 

6. Minek keménykednek akkor az oroszok?

 

Putyin beszéde elsősorban a nagyközönségnek szólt a kutató szerint, hiszen semmilyen új információt nem tartalmazott azok számára, akik tisztában vannak a katonai kérdésekkel. Úgy véli, hogy

 

az orosz elnök erőteljes kijelentései az elrettentés egy sajátos formáját képviselik, amivel egyben tesztelni is tudja a Kreml, hogy hogyan reagálnak az európaiak a hasonló fenyegetésekre.

 

Emellett, mivel alapvetően egyébként sem készül rakéták telepítésére az Egyesült Államok, azt a látszatot keltheti, hogy az amerikai rakétatelepítés elmaradása csak az ő fellépésének köszönhető.

 

Egyébként nem csak az INF-szerződés mostani kudarca, hanem az európai rakétavédelmi rendszer telepítésekor is hasonló reakciókat tapasztaltunk az orosz féltől. Az Azonnali is beszámolt nemrég az orosz félelmekről a Romániában már hadrendbe állított, Lengyelországban még csak épülőben lévő európai rakétavédelmi rendszer szárazföldi pilléreivel kapcsolatban.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három halottja van a koronavírusnak szombat reggelre, ráadásul már 2279 gyógyultat is fel tudunk mutatni.

A héten lezajlott szerb kupában az még összejött, hogy maximum ezer ember menjen ki a meccsre, de semmi másról nem gondoskodtak különösebben a szervezők.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás