+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. február 8. péntek, 17:50
Az amerikai katonák által lassan három éve üzemeltetett havasalföldi légvédelmi rakétarendszer a Kreml szerint sérti a Washington és Moszkva közötti leszerelési egyezményben foglaltakat. Ez valahogy pont pár nappal azután lett fontos, hogy az amerikaiak felmondták a szerződést, mert nem látták biztosítva az abban foglaltakat az oroszok részéről.

Az orosz külügy csütörtökön bekérette az Egyesült Államok moszkvai katonai attaséját, hogy hivatalosan is bejelentsék igényüket a romániai Deveselu mellett felhúzott légvédelmi rakétakomplexum felszámolására. A tárca indoklása szerint a bázis területén telepített rakétakilövő állomások sértik az INF-szerződést, ami viszont épp nemrégiben fuccsolt be. A közepes hatótávolságú (500-5500 km) ballisztikus és cirkálórakétákat korlátozó egyezményhez való visszatérés elképzelhetetlen ezek megsemmisítése nélkül – hangoztatta az orosz külügy sajtófőnöke.

 

Az Egyesült Államok épp a napokban mondta fel a Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár által 1987-ben megkötött alkut, arra hivatkozva, hogy az oroszok nem teljesítik az abban foglalt ellenőrzések feltételeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök rögtön be is jelentette, hogy országa is kilép szerződésből, és ezzel párhuzamosan utasította a haderő vezetését közepes hatótávolságú csapásmérő eszközök kifejlesztésére.

 

A HAVASALFÖLDI CARACALTÓL DÉLNYUGATRA FEKSZIK A LÉGVÉDELMI RAKÉTABÁZIS

 

Moszkva most bejelentett igénye a romániai bázis felszámolására igencsak meglepő annak fényében, hogy a NATO európai légvédelmi rendszerének egyik sarokpontját jelentő támaszpontot közel három évvel ezelőtt, 2016 májusában adták át. Itt alkalmazták először élesben, szárazföldi környezetben az eredetileg hadihajókra tervezett Aegis légvédelmi rakétarendszer módosított verzióját. A kísérlet annyira sikeresnek bizonyult, hogy a japán kormány két ilyen komplexumot is rendelt az észak-koreai fenyegetés miatt.

 

AZ AEGIS ASHORE AKCIÓBAN: BEJÖVŐ RAKÉTA SIKERES SEMLEGESÍTÉSE

 

Aegis Ashore-rendszerrel szerelik fel az észak-lengyelországi Redzikowo-ban felállítandó légvédelmi rakétakomplexumot is, mely a romániaihoz hasonlóan ugyancsak a NATO európai légvédelmi rendszerébe lesz integrálva, és szintén amerikai katonák fogják üzemeltetni. A legfrissebb hírek szerint az építés alatt álló támaszpont várhatóan 2020-tól tudja ellátni majd a feladatát.

 

Újkeletű taktikájával a Kreml igyekszik a NATO-t is felelőssé tenni az amerikai-orosz bilaterális egyezmény kudarca miatt. Magyarázatuk szerint mivel a kifogásolt rakétakilövő állomások az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik, ezért a NATO közvetlenül is szerepet vállalt az INF-szerződés felbomlásában.

 

Az orosz vezetés azzal is vádolja a NATO-t, hogy a romániai, és a tervezett lengyelországi kilövőállásokból adott esetben nukleáris robbanófejekkel ellátott rakétákat is fel lehet bocsátani.

 

A kifogásolt szerkezet (Mk 41 VLS) fizikailag ugyan tényleg alkalmas Tomahawk-cirkálórakéták kilövésére, amelyeket atomtöltetekkel is el lehet látni, de

 

a modern rakétatechnológia azért kicsit bonyolultabb annál, mint ahogy azt az oroszok a laikus közvélemény számára lefestik.

 

Az Aegis Ashore légvédelmi rakétarendszer csapásmérő elemeként használt kilövőállás szoftveresen és hardveresen is a bejövő fenyegetettségekkel szembeni reakcióra van kalibrálva. A kilövőállás által indított elfogórakéták teljesen más pályán mozognak, jóval kisebbek és sokkal gyengébb töltettel rendelkeznek, mint azok a ballisztikus rakéták, melyeknek megsemmisítésére szánták őket.

 

A kilövőállás nukleráis töltetekkel ellátott ballisztikus rakéták kilövésére való átalakítása persze nem megoldhatatlan, de olyan technológiai nehézségekkel járó és hosszadalmas folyamat, amely versenyképtelenné teszi a kifejezetten a ballisztikus rakéták célbajuttatására tervezett mobilrendszerekkel szemben.

 

Kicsit leegyszerűsítve:

 

ha Oroszország és a Nyugat között annyira eldurvulna a feszültség, hogy realitássá válna a ballisztikus rakétákkal végrehajtott csapásméréssel való fenyegetőzés, akkor pár hadihajó és tengeralattjáró sokkal alkalmasabb erre, mint átszerelni mindent a szárazföldön.

 

Úgy, hogy közben a kilövőállásnak persze az eredeti feladatát, azaz a bejövő fenyegetettségekkel szembeni légvédelmet is biztosítania kellene.

 

Az ügyben a románi külügyminiszter, Teodor Meleșcanu is megszólalt, hangsúlyozva, hogy a deveselui Aegis Ashore-komplexum kifejezetten védelmi célokat szolgál. A tárcavezető szerint Moszkva csak ürügyként használja a fenti vádakat, hogy így igazolja a saját, INF-szerződést sértő rakétaprogramját, mely valós veszélyt jelent, és nem csak Románia számára.

 

Oroszország tavaly márciusban jelentette be, hogy kifejlesztettek egy hiperszónikus, azaz a hangsebességnél legalább ötször gyorsabb fegyvert, amelynek röppályála a ballisztikus rakétáktól eltérően kiszámíthatatlan, így gyakorlatilag nem lehet védekezni ellene. A modern légvédelmi rakétarendszerek ugyanis csak akkor tudják megsemmisíteni a bejövő fenyegetést, ha annak várható útvonalát meghatározzák. A várakozások szerint az oroszok új fegyvere 2020-ra érheti el a harckész állapotot.

 

A helyzet komikuma, hogy az érintett romániai és lengyelországi komplexumok még egy esetleges Európa elleni orosz ballisztikusrakéta-fenyegetéssel szemben sem igazán hatékonyak az Oroszországhoz való közelségük miatt.

 

A bejövő rakéták észlelése és megsemmisítése ugyanis időbe telik. A NATO kezdetek óta elsősorban az iráni és az észak-koreai fenyegetésre hivatkozik az európai védőernyő létrehozása kapcsán.

 

FOTÓ: Bakodi Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bár az új stadionok kihasználtsága sokszor tragikus, nagyon úgy tűnik, tényleg nem tettek rosszat az érdeklődésnek.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a főpolgármester. Ott voltunk.

A salgótarjáni Turcsány László lemondott, majd ezt visszavonta, de közölte: frakcióvezető semmiképp sem marad.

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

Várj ki, amíg meg nem találod az igazit: ezzel kampányol hamarosan a brazil kormány, a cél a nem kívánt tiniterhességek számának csökkentése.

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás