Az oroszoknak eszükbe jutott, hogy félnek egy romániai NATO-bázistól

Az amerikai katonák által lassan három éve üzemeltetett havasalföldi légvédelmi rakétarendszer a Kreml szerint sérti a Washington és Moszkva közötti leszerelési egyezményben foglaltakat. Ez valahogy pont pár nappal azután lett fontos, hogy az amerikaiak felmondták a szerződést, mert nem látták biztosítva az abban foglaltakat az oroszok részéről.

Az orosz külügy csütörtökön bekérette az Egyesült Államok moszkvai katonai attaséját, hogy hivatalosan is bejelentsék igényüket a romániai Deveselu mellett felhúzott légvédelmi rakétakomplexum felszámolására. A tárca indoklása szerint a bázis területén telepített rakétakilövő állomások sértik az INF-szerződést, ami viszont épp nemrégiben fuccsolt be. A közepes hatótávolságú (500-5500 km) ballisztikus és cirkálórakétákat korlátozó egyezményhez való visszatérés elképzelhetetlen ezek megsemmisítése nélkül – hangoztatta az orosz külügy sajtófőnöke.

Az Egyesült Államok épp a napokban mondta fel a Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár által 1987-ben megkötött alkut, arra hivatkozva, hogy az oroszok nem teljesítik az abban foglalt ellenőrzések feltételeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök rögtön be is jelentette, hogy országa is kilép szerződésből, és ezzel párhuzamosan utasította a haderő vezetését közepes hatótávolságú csapásmérő eszközök kifejlesztésére.

Moszkva most bejelentett igénye a romániai bázis felszámolására igencsak meglepő annak fényében, hogy a NATO európai légvédelmi rendszerének egyik sarokpontját jelentő támaszpontot közel három évvel ezelőtt, 2016 májusában adták át. Itt alkalmazták először élesben, szárazföldi környezetben az eredetileg hadihajókra tervezett Aegis légvédelmi rakétarendszer módosított verzióját. A kísérlet annyira sikeresnek bizonyult, hogy a japán kormány két ilyen komplexumot is rendelt az észak-koreai fenyegetés miatt.

Aegis Ashore-rendszerrel szerelik fel az észak-lengyelországi Redzikowo-ban felállítandó légvédelmi rakétakomplexumot is, mely a romániaihoz hasonlóan ugyancsak a NATO európai légvédelmi rendszerébe lesz integrálva, és szintén amerikai katonák fogják üzemeltetni. A legfrissebb hírek szerint az építés alatt álló támaszpont várhatóan 2020-tól tudja ellátni majd a feladatát.

Újkeletű taktikájával a Kreml igyekszik a NATO-t is felelőssé tenni az amerikai-orosz bilaterális egyezmény kudarca miatt. Magyarázatuk szerint mivel a kifogásolt rakétakilövő állomások az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik, ezért a NATO közvetlenül is szerepet vállalt az INF-szerződés felbomlásában.

A kifogásolt szerkezet (Mk 41 VLS) fizikailag ugyan tényleg alkalmas Tomahawk-cirkálórakéták kilövésére, amelyeket atomtöltetekkel is el lehet látni, de

Az Aegis Ashore légvédelmi rakétarendszer csapásmérő elemeként használt kilövőállás szoftveresen és hardveresen is a bejövő fenyegetettségekkel szembeni reakcióra van kalibrálva. A kilövőállás által indított elfogórakéták teljesen más pályán mozognak, jóval kisebbek és sokkal gyengébb töltettel rendelkeznek, mint azok a ballisztikus rakéták, melyeknek megsemmisítésére szánták őket.

A kilövőállás nukleráis töltetekkel ellátott ballisztikus rakéták kilövésére való átalakítása persze nem megoldhatatlan, de olyan technológiai nehézségekkel járó és hosszadalmas folyamat, amely versenyképtelenné teszi a kifejezetten a ballisztikus rakéták célbajuttatására tervezett mobilrendszerekkel szemben.

Kicsit leegyszerűsítve:

Úgy, hogy közben a kilövőállásnak persze az eredeti feladatát, azaz a bejövő fenyegetettségekkel szembeni légvédelmet is biztosítania kellene.

Az ügyben a románi külügyminiszter, Teodor Meleșcanu is megszólalt, hangsúlyozva, hogy a deveselui Aegis Ashore-komplexum kifejezetten védelmi célokat szolgál. A tárcavezető szerint Moszkva csak ürügyként használja a fenti vádakat, hogy így igazolja a saját, INF-szerződést sértő rakétaprogramját, mely valós veszélyt jelent, és nem csak Románia számára.

Oroszország tavaly márciusban jelentette be, hogy kifejlesztettek egy hiperszónikus, azaz a hangsebességnél legalább ötször gyorsabb fegyvert, amelynek röppályála a ballisztikus rakétáktól eltérően kiszámíthatatlan, így gyakorlatilag nem lehet védekezni ellene. A modern légvédelmi rakétarendszerek ugyanis csak akkor tudják megsemmisíteni a bejövő fenyegetést, ha annak várható útvonalát meghatározzák. A várakozások szerint az oroszok új fegyvere 2020-ra érheti el a harckész állapotot.

A bejövő rakéták észlelése és megsemmisítése ugyanis időbe telik. A NATO kezdetek óta elsősorban az iráni és az észak-koreai fenyegetésre hivatkozik az európai védőernyő létrehozása kapcsán.

FOTÓ: Bakodi Péter / Azonnali