+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. január 4. péntek, 19:30
Repülő autó, Földön kívüli kolóniák, androidok, hangulatorgona. Eljött az év, amelyben a Blade Runner játszódik, de az ott megálmodott világ még (szerencsére) nem jött el.

Épp a brit Wired magazin idei tudományos és technológiai trendjeit soroló-jósoló, The WIRED World in 2019 című különszámát lapozgattam, amikor leesett, hogy milyen évet is írunk egészen pontosan.

 

Az eredeti, 1982-es Blade Runner (magyarul Szárnyas Fejvadász) című sci-fi ugyanis 2019-ben játszódik.

 

Ridley Scott híres filmje és az annak alapjául szolgáló Philip K. Dick-regény, az Álmondak-e az androidok elektronikus bárányokkal? olyan technológiai fejlődéssel számol, amit a film megjelenésekor még a regény vizionárius szerzője is reálisnak gondolt.

 

„Ez tényleg nem science-fiction, nem fantázia, ez pontosan az, amit Harrison Ford is mondott: futurizmus”

 

– írta Dick a filmről, amit egyébként nem láthatott teljes egészében, mert a megjelenése előtt pár hónappal hunyt el.

 

A film története szerint 2019-ben túl vagyunk a harmadik világháborún, az emberiség jelentős része Földön kívüli kolóniákon él, a lényegi rész pedig akkor kezdődik, mikor az innen visszaszökött, emberi kinézetű robotok (replikánsok) elkezdenek gyilkolászni.

 

Mi lett valóság tehát a Blade Runner világából? Sajnos vagy szerencsére nem sok minden.

 

1. Nincsenek Földön kívüli emberi telepek

 

Sőt, még csak a közelében sem járunk ilyesminek, bár az utóbbi években kezd visszatérni az emberiség közös képzeletébe a Naprendszer meghódítása. Ettől függetlenül a Holdra 1972 óta nem tette a lábát ember,

 

a marsi kolónia pedig egyelőre csak álom Elon Musk fejében, hogy ennél távlatibb mélyűri tervekről ne is beszéljünk.

 

Ehhez képest a Blade Runnerben az emberiség egy jelentős része lelépett már a külső kolóniákra, ahol kaphattak android rabszolgákat is. És ha már itt tartunk...

 

2. Nincsenek android rabszolgáink

 

Ez mondjuk több szempontból sem baj, egyrészt az egész rabszolgaság-dolog elég gáz, másrészt, mint már írtuk, ez nem sült el jól az ottaniaknak sem, tekintve, hogy a replikánsok inkább elszöktek és elkezdtek gyilkolni a Földön.

 

A való világban ugyan vannak emberszerűen kinéző robotok, és rohamos léptékben halad a mesterséges intelligencia kutatása is,

 

de attól azért még nagyon-nagyon messze vagyunk, hogy az ember egy teljesen emberszerű, valódi intelligenciával rendelkező robotot állítson elő.

 

Egyelőre nagyjából itt tartunk:

 

 

Nem látom magam előtt, ahogy ezt a robotot fejvadászoknak kell üldöznie repülő autókkal. És ha már ez szóba került...

 

3. Nem utazunk repülő autókkal

 

Nem mondom, vannak próbálkozások, hogy legyenek valamiféle repülő autók. De azért nem az a helyzet, hogy most úgy tűnne, hogy ez lesz a városi közlekedés legfőbb eszköze a közeljövőben:

 

 

És ha ettől most szomorú lennél...

 

4. Nincs hangulatorgonánk

 

Bár a filmben nincs benne, a regény egyik legérdekesebb kütyüje a Penfield hangulatorgona, ami gombnyomásra képes megváltoztatni a hangulatodat. Még érdekesebb, hogy a regény rögtön azzal nyit, hogy a főhős, Rick Deckard felesége, Iran betárcsázza rajta az önmarcangoló depressziórohamot.

 

Mondanom sem kell, ilyen hangulatorgonánk egyelőre nincs,

 

bár igény talán lenne rá. Az amerikai MIT-n már el is játszottak a gondolattal, hogy kéne építeni egyet.

 

5. Még mindig nem tudunk így kinagyítani egy fotót

 

De most komolyan, hogy képzelték ezt 1982-ben?

 

 

Bár ha olyan hatalmas felbontásban fotózták, mint például ezen a képen, akkor nem teljesen hülyeség a dolog!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kifürkészhetetlen utak ezek: miközben egykori párttársa épp életre hívta a Magyar Gárda utódját, Vona még a hiphopos mutogatást is imitálja kicsit.

Persze akkor, ha nem variáltak kicsit a jegyfoglalásokkal, de így is tény: a stadionépítési láz első hullámában átadott Nagyerdei Stadionnak az egyötödét használják csak átlagban.

Az euroszkeptikus politikus fényűző életének hátterét egy öttagú bizottság vizsgálja. Úgy panaszkodott szegénységére, hogy London legmenőbb negyedén fizettek neki lakást.

Vajon idén is lehal a valasztas.hu a szavazás napján? Lesznek kígyózó sorok az urnák előtt? És egyáltalán mennyibe kerül lebonyolítani az EP-választást? Az Azonnalinak a Nemzeti Választási Iroda válaszolt!

A szombaton még Strache mögött álló külügyminiszter, akinek az esküvőjén Putyin is ott volt, végül inkább maradna a Kurz-kormányban. A többi FPÖ-s miniszteren kívül Strache felesége is távozik.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

Kötter Tamás a magyar Houellebecq szeretne lenni, május 21-én mutatja be új könyvét: Nem kijárat.

Kiosztjuk az Azonnali novellapályázatának díjait, és persze lesz egy jó beszélgetés is május 22-én az Aurórában.

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

A Tanácstalan Köztársaság friss eseményének témája, hogy hogyan építették le itthon a környezetvédelmet.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

Ezt is szerettétek

MSZP? Fidesz? LMP? Momentum? Mi Hazánk? Ha még nem tudod, kire szavazz a május 26-i EP-választáson, akkor a Vokskabin neked szól.

Milyen érzés jobbikosként szeretni az Uniót? Milyen rádió megy a kocsiban? És hogy jön ide Rogán Cecília? Ez, és még sok minden kiderül. Videó!

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Míg hosszú ideig Magyarország és a Fidesz volt a német uniópártok első számú partnere, a figyelem egyre inkább Zágráb felé fordul. Elmondjuk, miért.

Twitter megosztás Google+ megosztás