+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. január 4. péntek, 19:30
Repülő autó, Földön kívüli kolóniák, androidok, hangulatorgona. Eljött az év, amelyben a Blade Runner játszódik, de az ott megálmodott világ még (szerencsére) nem jött el.

Épp a brit Wired magazin idei tudományos és technológiai trendjeit soroló-jósoló, The WIRED World in 2019 című különszámát lapozgattam, amikor leesett, hogy milyen évet is írunk egészen pontosan.

 

Az eredeti, 1982-es Blade Runner (magyarul Szárnyas Fejvadász) című sci-fi ugyanis 2019-ben játszódik.

 

Ridley Scott híres filmje és az annak alapjául szolgáló Philip K. Dick-regény, az Álmondak-e az androidok elektronikus bárányokkal? olyan technológiai fejlődéssel számol, amit a film megjelenésekor még a regény vizionárius szerzője is reálisnak gondolt.

 

„Ez tényleg nem science-fiction, nem fantázia, ez pontosan az, amit Harrison Ford is mondott: futurizmus”

 

– írta Dick a filmről, amit egyébként nem láthatott teljes egészében, mert a megjelenése előtt pár hónappal hunyt el.

 

A film története szerint 2019-ben túl vagyunk a harmadik világháborún, az emberiség jelentős része Földön kívüli kolóniákon él, a lényegi rész pedig akkor kezdődik, mikor az innen visszaszökött, emberi kinézetű robotok (replikánsok) elkezdenek gyilkolászni.

 

Mi lett valóság tehát a Blade Runner világából? Sajnos vagy szerencsére nem sok minden.

 

1. Nincsenek Földön kívüli emberi telepek

 

Sőt, még csak a közelében sem járunk ilyesminek, bár az utóbbi években kezd visszatérni az emberiség közös képzeletébe a Naprendszer meghódítása. Ettől függetlenül a Holdra 1972 óta nem tette a lábát ember,

 

a marsi kolónia pedig egyelőre csak álom Elon Musk fejében, hogy ennél távlatibb mélyűri tervekről ne is beszéljünk.

 

Ehhez képest a Blade Runnerben az emberiség egy jelentős része lelépett már a külső kolóniákra, ahol kaphattak android rabszolgákat is. És ha már itt tartunk...

 

2. Nincsenek android rabszolgáink

 

Ez mondjuk több szempontból sem baj, egyrészt az egész rabszolgaság-dolog elég gáz, másrészt, mint már írtuk, ez nem sült el jól az ottaniaknak sem, tekintve, hogy a replikánsok inkább elszöktek és elkezdtek gyilkolni a Földön.

 

A való világban ugyan vannak emberszerűen kinéző robotok, és rohamos léptékben halad a mesterséges intelligencia kutatása is,

 

de attól azért még nagyon-nagyon messze vagyunk, hogy az ember egy teljesen emberszerű, valódi intelligenciával rendelkező robotot állítson elő.

 

Egyelőre nagyjából itt tartunk:

 

 

Nem látom magam előtt, ahogy ezt a robotot fejvadászoknak kell üldöznie repülő autókkal. És ha már ez szóba került...

 

3. Nem utazunk repülő autókkal

 

Nem mondom, vannak próbálkozások, hogy legyenek valamiféle repülő autók. De azért nem az a helyzet, hogy most úgy tűnne, hogy ez lesz a városi közlekedés legfőbb eszköze a közeljövőben:

 

 

És ha ettől most szomorú lennél...

 

4. Nincs hangulatorgonánk

 

Bár a filmben nincs benne, a regény egyik legérdekesebb kütyüje a Penfield hangulatorgona, ami gombnyomásra képes megváltoztatni a hangulatodat. Még érdekesebb, hogy a regény rögtön azzal nyit, hogy a főhős, Rick Deckard felesége, Iran betárcsázza rajta az önmarcangoló depressziórohamot.

 

Mondanom sem kell, ilyen hangulatorgonánk egyelőre nincs,

 

bár igény talán lenne rá. Az amerikai MIT-n már el is játszottak a gondolattal, hogy kéne építeni egyet.

 

5. Még mindig nem tudunk így kinagyítani egy fotót

 

De most komolyan, hogy képzelték ezt 1982-ben?

 

 

Bár ha olyan hatalmas felbontásban fotózták, mint például ezen a képen, akkor nem teljesen hülyeség a dolog!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A klímaaktivista posztolt magáról egy képet, ahogy egy túlzsúfolt német vonaton a földön ül csomagjaival, a német vasút szerint viszont nyugodtan ülhetett volna a saját, első osztályra szóló helyén is.

Volt szóvivő, aki élő adásban káromkodott, Boris Johnson pedig még fagyasztóba is bújt az újságírói kérdések elől. Szóval áll a báll, de miért is?

A volt Munkáspárt-tag, Corbyn-szövetséges Ken Livingstone szerint a „zsidó szavazatok nem segítettek” a párt esélyein.

Pollreisz Balázs postaládájába valószínűleg Borkai Zsolt legnagyobb rajongója dobott be egy irodalmi igényű fenyegető levelet, ami miatt a politikus a rendőrséghez is fordult azóta.

És miért várja ezt hatalmas tömeg a bastogne-i városháza előtt a hidegben? A furcsa népszokásnak a második világháborúhoz van köze.

Rod Stewart nagyon örül Boris Johnson győzelmének, a korábban őt istenként tisztelő Celtic drukkereinek egy része viszont jelezte, hogy a továbbiakban nem szívesen látott vendég náluk.

Türkmenisztán elnöke megunta, hogy a közvetlen beosztottjai bevallottan korrumpálódtak, ezért mostantól ő maga sem kegyelmezhet meg senkinek, akikhez elér a botrány.

A hét kérdése

Végre kilépnek a britek? Vagy folytatódik a komédia? Esetleg az egész brexit csak egy kitűnő médiahekk volt arra, hogy végre figyeljen a britekre valaki? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ablonczy Balázs előadása az összeomlás rejtett oldalairól december 19-én.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás