+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. január 4. péntek, 19:30
Repülő autó, Földön kívüli kolóniák, androidok, hangulatorgona. Eljött az év, amelyben a Blade Runner játszódik, de az ott megálmodott világ még (szerencsére) nem jött el.

Épp a brit Wired magazin idei tudományos és technológiai trendjeit soroló-jósoló, The WIRED World in 2019 című különszámát lapozgattam, amikor leesett, hogy milyen évet is írunk egészen pontosan.

 

Az eredeti, 1982-es Blade Runner (magyarul Szárnyas Fejvadász) című sci-fi ugyanis 2019-ben játszódik.

 

Ridley Scott híres filmje és az annak alapjául szolgáló Philip K. Dick-regény, az Álmondak-e az androidok elektronikus bárányokkal? olyan technológiai fejlődéssel számol, amit a film megjelenésekor még a regény vizionárius szerzője is reálisnak gondolt.

 

„Ez tényleg nem science-fiction, nem fantázia, ez pontosan az, amit Harrison Ford is mondott: futurizmus”

 

– írta Dick a filmről, amit egyébként nem láthatott teljes egészében, mert a megjelenése előtt pár hónappal hunyt el.

 

A film története szerint 2019-ben túl vagyunk a harmadik világháborún, az emberiség jelentős része Földön kívüli kolóniákon él, a lényegi rész pedig akkor kezdődik, mikor az innen visszaszökött, emberi kinézetű robotok (replikánsok) elkezdenek gyilkolászni.

 

Mi lett valóság tehát a Blade Runner világából? Sajnos vagy szerencsére nem sok minden.

 

1. Nincsenek Földön kívüli emberi telepek

 

Sőt, még csak a közelében sem járunk ilyesminek, bár az utóbbi években kezd visszatérni az emberiség közös képzeletébe a Naprendszer meghódítása. Ettől függetlenül a Holdra 1972 óta nem tette a lábát ember,

 

a marsi kolónia pedig egyelőre csak álom Elon Musk fejében, hogy ennél távlatibb mélyűri tervekről ne is beszéljünk.

 

Ehhez képest a Blade Runnerben az emberiség egy jelentős része lelépett már a külső kolóniákra, ahol kaphattak android rabszolgákat is. És ha már itt tartunk...

 

2. Nincsenek android rabszolgáink

 

Ez mondjuk több szempontból sem baj, egyrészt az egész rabszolgaság-dolog elég gáz, másrészt, mint már írtuk, ez nem sült el jól az ottaniaknak sem, tekintve, hogy a replikánsok inkább elszöktek és elkezdtek gyilkolni a Földön.

 

A való világban ugyan vannak emberszerűen kinéző robotok, és rohamos léptékben halad a mesterséges intelligencia kutatása is,

 

de attól azért még nagyon-nagyon messze vagyunk, hogy az ember egy teljesen emberszerű, valódi intelligenciával rendelkező robotot állítson elő.

 

Egyelőre nagyjából itt tartunk:

 

 

Nem látom magam előtt, ahogy ezt a robotot fejvadászoknak kell üldöznie repülő autókkal. És ha már ez szóba került...

 

3. Nem utazunk repülő autókkal

 

Nem mondom, vannak próbálkozások, hogy legyenek valamiféle repülő autók. De azért nem az a helyzet, hogy most úgy tűnne, hogy ez lesz a városi közlekedés legfőbb eszköze a közeljövőben:

 

 

És ha ettől most szomorú lennél...

 

4. Nincs hangulatorgonánk

 

Bár a filmben nincs benne, a regény egyik legérdekesebb kütyüje a Penfield hangulatorgona, ami gombnyomásra képes megváltoztatni a hangulatodat. Még érdekesebb, hogy a regény rögtön azzal nyit, hogy a főhős, Rick Deckard felesége, Iran betárcsázza rajta az önmarcangoló depressziórohamot.

 

Mondanom sem kell, ilyen hangulatorgonánk egyelőre nincs,

 

bár igény talán lenne rá. Az amerikai MIT-n már el is játszottak a gondolattal, hogy kéne építeni egyet.

 

5. Még mindig nem tudunk így kinagyítani egy fotót

 

De most komolyan, hogy képzelték ezt 1982-ben?

 

 

Bár ha olyan hatalmas felbontásban fotózták, mint például ezen a képen, akkor nem teljesen hülyeség a dolog!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenti ülésen volt ideje gondolkodni a témáról, és kifelé menet elárulta nekünk, ki mögé sorakozik fel a kérdésben.

A The Who frontembere annyira gyűlöli Brüsszelt, hogy ennyi erővel a FIFA-ra is rábízhatnák az emberek a kormányzást.

Hetven percig tartott az athéni derbi, de már az ötödik percben meg kellett szakítani a játékot. Tavaly már beleszólt a kormány a helyzetbe, akkor az egész bajnokságot bezárta.

A török elnök „a Nyugat iszlamofóbiájával” igyekszik mobilizálni a helyhatósági választások előtt.

Hogy miért, azt másképp tudja a párt EP-listavezetője és másképp a sajtóosztálya.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Beszélgetéssorozat indul a magyarországi proletárdiktatúra legfontosabb aspektusairól március 18-án este.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás