+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. szeptember 21. péntek, 09:26
Ha minden jól megy, a következő évtizedben emberi expedíciót küldünk a Marsra. Hogyan hódíthatjuk meg a vörös bolygót, és milyen körülmények között élhetnek majd ott az emberek?

A technomilliárdos Elon Musk a Marssal álmodik. Az elég gyakran megdöbbentő hülyeségeket nyilatkozó vállalkozó több, a sci-fi olvasók szívét megdobogtató tervet dédelget egyszerre. Talán ezek közül is a legambíciózusabb a marsi expedíció, illetve egy állandó marsi város felállításának terve. Musk szerint az emberiségnek több bolygón élő civilizációvá kell válnia, ő maga pedig szeretné, ha majd a Marson temetnék el.

 

De minek mennénk egyáltalán oda?

 

A James Bond-főgonosszá váláshoz egyébként tök jó úton haladó Musk érvelése valami olyasmi, hogy az emberiség hosszú távon csak úgy élhet túl, ha több lábon áll, magyarul: ha már tönkrevágjuk a Földet, érdemes lenne előállni egy B-tervvel. Másrészről az ember már csak ilyen: ha lehetőségünk van rá, hogy egy újabb határvidéket fedezzünk fel, fel fogjuk fedezni: már csak tudományos szempontból is fontos lépés lenne.

 

A hogyanról: első lépésként Musk cége, a SpaceX egy turistát fog felküldeni Hold körüli pályára a Big Falcon Rockettel (BFR – a rövidítés az általános terminológiában Big Fucking Rocketet, azaz Kibaszott Nagy Rakétát jelent), erről majd mindjárt. A tervek szerint ezután emberi utas nélkül csak készleteket; majd pár évvel később emberi telepeseket küldenének a Marsra a harmincöt emelet magas rakétával. A részletekről a Business Insider írt egy jó hosszú cikket, Muskról pedig írtam én is egy cikket még a Magyar Nemzetbe.

 

A SpaceX rakétái azért izgalmasak egyébként, mert a kilövés és a leválás után kontrollált körülmények között visszatérnek a Földre,

 

akár szárazföldi, akár úszó platformokra – tehát újra és újra fel lehet használni őket, ezzel olcsóbbá válik az űrutazás. Itt meg lehet nézni, hogy hogy néz ki ez az egész. Spoiler: veszettül jól!

 

A Marshoz visszatérve: ami biztosnak látszik, az az, hogy nem a 2012-ben a médiában körberajongott Mars One lesz a Mars kolonizálásának előfutára: az Inverse friss cikke szerint egy óriási kamu az egész projekt.

 

Hogyan tesszük élhetővé?

 

Oké, odaértünk a Marsra, senki sem halt meg vagy kattant be a több hónapos út alatt. Mi van ott? Vörös pusztaság, a földinél jóval gyengébb gravitáció, kopár sziklák, pusztító homokviharok. És hideg is van. Mi nincs? Például belélelegezhető, sűrű atmoszféra és a földihez hasonló magnetoszféra, ami megvédhetné a földi telepeseket a kozmikus sugárzástól. Bár a korábbi korokban lehetett akár folyékony víz is a Marson, manapság a vörös bolygó nem éppen barátságos környezet az embereknek.

 

Két opciónk van: védett lakókörnyezeteket építünk, ahogy azt Musk tervezi; vagy terraformáljuk a bolygót.

 

Ez utóbbi kifejezést Jack Williamson sci-fi író találta ki 1942-ben, és nagyjából azt takarja, hogy a technológia segítségével a földihez hasonló körülményeket teremtünk egy ember számára lakhatatlan bolygón. Kérdés azonban, hogy mennyire megvalósítható ez a dolog. Erről szól a Slate cikke a Marssal kapcsolatban, miközben a NASA idén nyáron arról írt, hogy a mai technológiákkal megvalósíthatatlan a dolog.

 

Elon Musk egyébként úgy kezdené a terraformálást, hogy ledob két atombombát a bolygó északi és déli pólusára, hogy az így felszabadított szén-dioxid hatására nőjön a légköri nyomás. Az ötlet nem akkora hülyeség, mint amilyennek tűnik, de ismétlem: a NASA szerint nem fog menni a dolog, mivel nincs elég szén-dioxid a bolygón. Maradnak a kupolavárosok, vagy a föld mélyére süllyesztett állomások. Musk szerint például úgy fog kinézni egy marsi város, ahogy az a nyitóképen látható.

 

Hogy működik majd a rendőrségi munka a Marson?

 

Tegyük fel, hogy felépítettük a csinos kupolavárosainkat, és értelmezhető méretű emberi kolónia él a Marson. A Biblia szerint még alig pár ember élt a Földön, mikor megtörtént az első gyilkosság, szóval nem hülyeség feltételezni, hogy

 

a Marson is akadnak majd rendészeti problémák. Hogyan fogjuk ezeket megoldani?

 

Az Atlantic cikke pontosan ezt a témát járja körül: kiderül belőle, hogy miként változhat a helyszínelők munkája a Marson, de az is, hogy a rendfenntartó erők milyen módszerekhez folyamodnak majd, ha valakit le kell fogniuk. A gyilkos külső körülmények miatt baromság lenne elkezdeni lövöldözni egy marsi lakókörnyezetben, de a harcművészetek sem igazán fognak jól működni a gyengébb gravitációban. És egyáltalán: kinek lesz majd joghatósága egy marsi kolónián?

 

Akkor már a Hold közelebb van

 

Bár Elon Musk hosszú távon a Marsra vágyik, jóval érdekesebb kérdés, hogy mikor megyünk vissza a Holdra, ami itt van a szomszédban (a Marshoz képest, egyébként azért eléggé messze van), és ahol talán egyszerűbb lenne állandó emberi kolóniát létesíteni. Ahogy említettem, Mars-túra előtt egy űrturistát küld fel a SpaceX a BFR-rel: mint nemrég kiderült,

 

ez a turista a japán divatcézár-milliomos, Yusaku Maezawa lesz, aki nem egyedül fog utazni, hanem nyolc-kilenc művésszel együtt. Az ő útjukat is Maezawa fizeti.

 

Közben az USA alelnöke, Mike Pence augusztusban bejelentette, hogy a NASA állandó bázist fog létrehozni a Hold körül és feltehetően a Holdon is; előbbi 2024-ben fog elkészülni. Mindenesetre könnyebb elképzelni, hogy az emberiség hamarabb meghódítja a Holdat, mint a Marsot.

 

Tetszett a cikk? Mindez az Azonnali ma reggeli hírlevelében jött le, sok mással együtt! Iratkozz fel te is a Reggeli feketére, hogy ne maradj le minderről!

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás