+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. szeptember 21. péntek, 09:26
Ha minden jól megy, a következő évtizedben emberi expedíciót küldünk a Marsra. Hogyan hódíthatjuk meg a vörös bolygót, és milyen körülmények között élhetnek majd ott az emberek?

A technomilliárdos Elon Musk a Marssal álmodik. Az elég gyakran megdöbbentő hülyeségeket nyilatkozó vállalkozó több, a sci-fi olvasók szívét megdobogtató tervet dédelget egyszerre. Talán ezek közül is a legambíciózusabb a marsi expedíció, illetve egy állandó marsi város felállításának terve. Musk szerint az emberiségnek több bolygón élő civilizációvá kell válnia, ő maga pedig szeretné, ha majd a Marson temetnék el.

 

De minek mennénk egyáltalán oda?

 

A James Bond-főgonosszá váláshoz egyébként tök jó úton haladó Musk érvelése valami olyasmi, hogy az emberiség hosszú távon csak úgy élhet túl, ha több lábon áll, magyarul: ha már tönkrevágjuk a Földet, érdemes lenne előállni egy B-tervvel. Másrészről az ember már csak ilyen: ha lehetőségünk van rá, hogy egy újabb határvidéket fedezzünk fel, fel fogjuk fedezni: már csak tudományos szempontból is fontos lépés lenne.

 

A hogyanról: első lépésként Musk cége, a SpaceX egy turistát fog felküldeni Hold körüli pályára a Big Falcon Rockettel (BFR – a rövidítés az általános terminológiában Big Fucking Rocketet, azaz Kibaszott Nagy Rakétát jelent), erről majd mindjárt. A tervek szerint ezután emberi utas nélkül csak készleteket; majd pár évvel később emberi telepeseket küldenének a Marsra a harmincöt emelet magas rakétával. A részletekről a Business Insider írt egy jó hosszú cikket, Muskról pedig írtam én is egy cikket még a Magyar Nemzetbe.

 

A SpaceX rakétái azért izgalmasak egyébként, mert a kilövés és a leválás után kontrollált körülmények között visszatérnek a Földre,

 

akár szárazföldi, akár úszó platformokra – tehát újra és újra fel lehet használni őket, ezzel olcsóbbá válik az űrutazás. Itt meg lehet nézni, hogy hogy néz ki ez az egész. Spoiler: veszettül jól!

 

A Marshoz visszatérve: ami biztosnak látszik, az az, hogy nem a 2012-ben a médiában körberajongott Mars One lesz a Mars kolonizálásának előfutára: az Inverse friss cikke szerint egy óriási kamu az egész projekt.

 

Hogyan tesszük élhetővé?

 

Oké, odaértünk a Marsra, senki sem halt meg vagy kattant be a több hónapos út alatt. Mi van ott? Vörös pusztaság, a földinél jóval gyengébb gravitáció, kopár sziklák, pusztító homokviharok. És hideg is van. Mi nincs? Például belélelegezhető, sűrű atmoszféra és a földihez hasonló magnetoszféra, ami megvédhetné a földi telepeseket a kozmikus sugárzástól. Bár a korábbi korokban lehetett akár folyékony víz is a Marson, manapság a vörös bolygó nem éppen barátságos környezet az embereknek.

 

Két opciónk van: védett lakókörnyezeteket építünk, ahogy azt Musk tervezi; vagy terraformáljuk a bolygót.

 

Ez utóbbi kifejezést Jack Williamson sci-fi író találta ki 1942-ben, és nagyjából azt takarja, hogy a technológia segítségével a földihez hasonló körülményeket teremtünk egy ember számára lakhatatlan bolygón. Kérdés azonban, hogy mennyire megvalósítható ez a dolog. Erről szól a Slate cikke a Marssal kapcsolatban, miközben a NASA idén nyáron arról írt, hogy a mai technológiákkal megvalósíthatatlan a dolog.

 

Elon Musk egyébként úgy kezdené a terraformálást, hogy ledob két atombombát a bolygó északi és déli pólusára, hogy az így felszabadított szén-dioxid hatására nőjön a légköri nyomás. Az ötlet nem akkora hülyeség, mint amilyennek tűnik, de ismétlem: a NASA szerint nem fog menni a dolog, mivel nincs elég szén-dioxid a bolygón. Maradnak a kupolavárosok, vagy a föld mélyére süllyesztett állomások. Musk szerint például úgy fog kinézni egy marsi város, ahogy az a nyitóképen látható.

 

Hogy működik majd a rendőrségi munka a Marson?

 

Tegyük fel, hogy felépítettük a csinos kupolavárosainkat, és értelmezhető méretű emberi kolónia él a Marson. A Biblia szerint még alig pár ember élt a Földön, mikor megtörtént az első gyilkosság, szóval nem hülyeség feltételezni, hogy

 

a Marson is akadnak majd rendészeti problémák. Hogyan fogjuk ezeket megoldani?

 

Az Atlantic cikke pontosan ezt a témát járja körül: kiderül belőle, hogy miként változhat a helyszínelők munkája a Marson, de az is, hogy a rendfenntartó erők milyen módszerekhez folyamodnak majd, ha valakit le kell fogniuk. A gyilkos külső körülmények miatt baromság lenne elkezdeni lövöldözni egy marsi lakókörnyezetben, de a harcművészetek sem igazán fognak jól működni a gyengébb gravitációban. És egyáltalán: kinek lesz majd joghatósága egy marsi kolónián?

 

Akkor már a Hold közelebb van

 

Bár Elon Musk hosszú távon a Marsra vágyik, jóval érdekesebb kérdés, hogy mikor megyünk vissza a Holdra, ami itt van a szomszédban (a Marshoz képest, egyébként azért eléggé messze van), és ahol talán egyszerűbb lenne állandó emberi kolóniát létesíteni. Ahogy említettem, Mars-túra előtt egy űrturistát küld fel a SpaceX a BFR-rel: mint nemrég kiderült,

 

ez a turista a japán divatcézár-milliomos, Yusaku Maezawa lesz, aki nem egyedül fog utazni, hanem nyolc-kilenc művésszel együtt. Az ő útjukat is Maezawa fizeti.

 

Közben az USA alelnöke, Mike Pence augusztusban bejelentette, hogy a NASA állandó bázist fog létrehozni a Hold körül és feltehetően a Holdon is; előbbi 2024-ben fog elkészülni. Mindenesetre könnyebb elképzelni, hogy az emberiség hamarabb meghódítja a Holdat, mint a Marsot.

 

Tetszett a cikk? Mindez az Azonnali ma reggeli hírlevelében jött le, sok mással együtt! Iratkozz fel te is a Reggeli feketére, hogy ne maradj le minderről!

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás