Mars: minek megyünk oda? És hogyan?

Szerző: Pintér Bence
2018.09.21. 09:26

Ha minden jól megy, a következő évtizedben emberi expedíciót küldünk a Marsra. Hogyan hódíthatjuk meg a vörös bolygót, és milyen körülmények között élhetnek majd ott az emberek?

Mars: minek megyünk oda? És hogyan?

A technomilliárdos Elon Musk a Marssal álmodik. Az elég gyakran megdöbbentő hülyeségeket nyilatkozó vállalkozó több, a sci-fi olvasók szívét megdobogtató tervet dédelget egyszerre. Talán ezek közül is a legambíciózusabb a marsi expedíció, illetve egy állandó marsi város felállításának terve. Musk szerint az emberiségnek több bolygón élő civilizációvá kell válnia, ő maga pedig szeretné, ha majd a Marson temetnék el.

De minek mennénk egyáltalán oda?

A James Bond-főgonosszá váláshoz egyébként tök jó úton haladó Musk érvelése valami olyasmi, hogy az emberiség hosszú távon csak úgy élhet túl, ha több lábon áll, magyarul: ha már tönkrevágjuk a Földet, érdemes lenne előállni egy B-tervvel. Másrészről az ember már csak ilyen: ha lehetőségünk van rá, hogy egy újabb határvidéket fedezzünk fel, fel fogjuk fedezni: már csak tudományos szempontból is fontos lépés lenne.

A hogyanról: első lépésként Musk cége, a SpaceX egy turistát fog felküldeni Hold körüli pályára a Big Falcon Rockettel (BFR – a rövidítés az általános terminológiában Big Fucking Rocketet, azaz Kibaszott Nagy Rakétát jelent), erről majd mindjárt. A tervek szerint ezután emberi utas nélkül csak készleteket; majd pár évvel később emberi telepeseket küldenének a Marsra a harmincöt emelet magas rakétával. A részletekről a Business Insider írt egy jó hosszú cikket, Muskról pedig írtam én is egy cikket még a Magyar Nemzetbe.

A SpaceX rakétái azért izgalmasak egyébként, mert a kilövés és a leválás után kontrollált körülmények között visszatérnek a Földre,

akár szárazföldi, akár úszó platformokra – tehát újra és újra fel lehet használni őket, ezzel olcsóbbá válik az űrutazás. Itt meg lehet nézni, hogy hogy néz ki ez az egész. Spoiler: veszettül jól!

A Marshoz visszatérve: ami biztosnak látszik, az az, hogy nem a 2012-ben a médiában körberajongott Mars One lesz a Mars kolonizálásának előfutára: az Inverse friss cikke szerint egy óriási kamu az egész projekt.

Hogyan tesszük élhetővé?

Oké, odaértünk a Marsra, senki sem halt meg vagy kattant be a több hónapos út alatt. Mi van ott? Vörös pusztaság, a földinél jóval gyengébb gravitáció, kopár sziklák, pusztító homokviharok. És hideg is van. Mi nincs? Például belélelegezhető, sűrű atmoszféra és a földihez hasonló magnetoszféra, ami megvédhetné a földi telepeseket a kozmikus sugárzástól. Bár a korábbi korokban lehetett akár folyékony víz is a Marson, manapság a vörös bolygó nem éppen barátságos környezet az embereknek.

Két opciónk van: védett lakókörnyezeteket építünk, ahogy azt Musk tervezi; vagy terraformáljuk a bolygót.

Ez utóbbi kifejezést Jack Williamson sci-fi író találta ki 1942-ben, és nagyjából azt takarja, hogy a technológia segítségével a földihez hasonló körülményeket teremtünk egy ember számára lakhatatlan bolygón. Kérdés azonban, hogy mennyire megvalósítható ez a dolog. Erről szól a Slate cikke a Marssal kapcsolatban, miközben a NASA idén nyáron arról írt, hogy a mai technológiákkal megvalósíthatatlan a dolog.

Elon Musk egyébként úgy kezdené a terraformálást, hogy ledob két atombombát a bolygó északi és déli pólusára, hogy az így felszabadított szén-dioxid hatására nőjön a légköri nyomás. Az ötlet nem akkora hülyeség, mint amilyennek tűnik, de ismétlem: a NASA szerint nem fog menni a dolog, mivel nincs elég szén-dioxid a bolygón. Maradnak a kupolavárosok, vagy a föld mélyére süllyesztett állomások. Musk szerint például úgy fog kinézni egy marsi város, ahogy az a nyitóképen látható.

Hogy működik majd a rendőrségi munka a Marson?

Tegyük fel, hogy felépítettük a csinos kupolavárosainkat, és értelmezhető méretű emberi kolónia él a Marson. A Biblia szerint még alig pár ember élt a Földön, mikor megtörtént az első gyilkosság, szóval nem hülyeség feltételezni, hogy

a Marson is akadnak majd rendészeti problémák. Hogyan fogjuk ezeket megoldani?

Az Atlantic cikke pontosan ezt a témát járja körül: kiderül belőle, hogy miként változhat a helyszínelők munkája a Marson, de az is, hogy a rendfenntartó erők milyen módszerekhez folyamodnak majd, ha valakit le kell fogniuk. A gyilkos külső körülmények miatt baromság lenne elkezdeni lövöldözni egy marsi lakókörnyezetben, de a harcművészetek sem igazán fognak jól működni a gyengébb gravitációban. És egyáltalán: kinek lesz majd joghatósága egy marsi kolónián?

Akkor már a Hold közelebb van

Bár Elon Musk hosszú távon a Marsra vágyik, jóval érdekesebb kérdés, hogy mikor megyünk vissza a Holdra, ami itt van a szomszédban (a Marshoz képest, egyébként azért eléggé messze van), és ahol talán egyszerűbb lenne állandó emberi kolóniát létesíteni. Ahogy említettem, Mars-túra előtt egy űrturistát küld fel a SpaceX a BFR-rel: mint nemrég kiderült,

ez a turista a japán divatcézár-milliomos, Yusaku Maezawa lesz, aki nem egyedül fog utazni, hanem nyolc-kilenc művésszel együtt. Az ő útjukat is Maezawa fizeti.

Közben az USA alelnöke, Mike Pence augusztusban bejelentette, hogy a NASA állandó bázist fog létrehozni a Hold körül és feltehetően a Holdon is; előbbi 2024-ben fog elkészülni. Mindenesetre könnyebb elképzelni, hogy az emberiség hamarabb meghódítja a Holdat, mint a Marsot.

Tetszett a cikk? Mindez az Azonnali ma reggeli hírlevelében jött le, sok mással együtt! Iratkozz fel te is a Reggeli feketére, hogy ne maradj le minderről!

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek