+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bárány Balázs & Főcze János
2018. december 22. szombat, 08:12
Mi magyarok végletekben gondolkodunk nem csupán a történelmi alakjainkról, mint Károlyi Mihály vagy Nagy Imre, hanem általában mindenről, elutasítva egyúttal a másképp vélekedőket. De vajon ennek feltétlen így kell lennie? Nem találhatnánk egy demokratikus minimumot? A Fej vagy írás második évadának záróepizódjából kiderül.

Mintegy száz évvel ezelőtt a magyar társadalom végképp szétszakadt: nem csupán a történelmi, hanem általában a közéleti és világnézeti kérdésekről is homlokegyenest mást gondolunk: az értelmes párbeszéd, nézetütköztetés olyan ritka ma már, mint a fehér holló.

 

Ennek gyökereit kereshetjük a kuruc-labanc ellentétben, a mohácsi csata megítélésében, vagy a reformkori, illetve a dualizmus időszakában megjelenő politikai törésvonalakban. Akárhol is véljük megtalálni ezt a gyökeret, az biztos, hogy a magyarságot szétszabdaló ellenségeskedés hatása napjainkban is érezhető:

 

a jobboldal például rendre megkérdőjelezi a baloldal nemzeti elkötelezettségét, míg a baloldal egyfolytában a demokrácia lebontásával vádolja a jobbot.

 

A szemellenzőt azonban nem csupán a jelen, hanem a múlt értelmezésekor is felvesszük: az olyan megosztó történelmi alakjaink, mint Károlyi Mihály vagy Nagy Imre a nemzet hősei, vagy épp ellenkezőleg, semmirekellő hazaárulók lehetnek csupán.

 

Van a magyaroknak olyan demokratikus hagyománya, ami a meghasadt történelmi emlékezet okozta sebeket begyógyíthatná? Létezik olyan demokratikus minimum, amelynek segítségével objektív képet alkothatnánk Károlyi Mihályról vagy Nagy Imréről?

 

És ha találunk is egy közös alapot, amin állva egymással, és nem egymást mellett elbeszélve tudunk érvelni, akkor mi alkothatná ezt az alapot?

 

A Fej vagy írás második évadának záróepizódjában a meghasadt magyar történelmi emlékezet meghaladására tesz kísérletet a műsor két történésze, Bárány Balázs és Főcze János.

 

Ajánlott irodalom a második évadhoz:


+ Gyáni Gábor: A történelem mint emlék(mű)

+ Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság. (Jaffa Kiadó, 2018)

+ Rainer M. János: Nagy Imre. Politikai életrajz I-II. (1996-1999, 1956-os Intézet, Budapest)

+ Romsics Ignác: Identitáspolitika és történelem

+ Romsics Ignác: A Nagy Háború és az 1918-1919-es magyarországi forradalmak. (Helikon Kiadó, 2018)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás