+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bárány Balázs & Főcze János
2018. december 22. szombat, 08:12
Mi magyarok végletekben gondolkodunk nem csupán a történelmi alakjainkról, mint Károlyi Mihály vagy Nagy Imre, hanem általában mindenről, elutasítva egyúttal a másképp vélekedőket. De vajon ennek feltétlen így kell lennie? Nem találhatnánk egy demokratikus minimumot? A Fej vagy írás második évadának záróepizódjából kiderül.

Mintegy száz évvel ezelőtt a magyar társadalom végképp szétszakadt: nem csupán a történelmi, hanem általában a közéleti és világnézeti kérdésekről is homlokegyenest mást gondolunk: az értelmes párbeszéd, nézetütköztetés olyan ritka ma már, mint a fehér holló.

 

Ennek gyökereit kereshetjük a kuruc-labanc ellentétben, a mohácsi csata megítélésében, vagy a reformkori, illetve a dualizmus időszakában megjelenő politikai törésvonalakban. Akárhol is véljük megtalálni ezt a gyökeret, az biztos, hogy a magyarságot szétszabdaló ellenségeskedés hatása napjainkban is érezhető:

 

a jobboldal például rendre megkérdőjelezi a baloldal nemzeti elkötelezettségét, míg a baloldal egyfolytában a demokrácia lebontásával vádolja a jobbot.

 

A szemellenzőt azonban nem csupán a jelen, hanem a múlt értelmezésekor is felvesszük: az olyan megosztó történelmi alakjaink, mint Károlyi Mihály vagy Nagy Imre a nemzet hősei, vagy épp ellenkezőleg, semmirekellő hazaárulók lehetnek csupán.

 

Van a magyaroknak olyan demokratikus hagyománya, ami a meghasadt történelmi emlékezet okozta sebeket begyógyíthatná? Létezik olyan demokratikus minimum, amelynek segítségével objektív képet alkothatnánk Károlyi Mihályról vagy Nagy Imréről?

 

És ha találunk is egy közös alapot, amin állva egymással, és nem egymást mellett elbeszélve tudunk érvelni, akkor mi alkothatná ezt az alapot?

 

A Fej vagy írás második évadának záróepizódjában a meghasadt magyar történelmi emlékezet meghaladására tesz kísérletet a műsor két történésze, Bárány Balázs és Főcze János.

 

Ajánlott irodalom a második évadhoz:


+ Gyáni Gábor: A történelem mint emlék(mű)

+ Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság. (Jaffa Kiadó, 2018)

+ Rainer M. János: Nagy Imre. Politikai életrajz I-II. (1996-1999, 1956-os Intézet, Budapest)

+ Romsics Ignác: Identitáspolitika és történelem

+ Romsics Ignác: A Nagy Háború és az 1918-1919-es magyarországi forradalmak. (Helikon Kiadó, 2018)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Alexander Dobrindt annyit azonban elismert, a CEU Budapesten tartása ügyében még nem született pozitív döntés a magyar kormány részéről.

Miután Matteo Salvini is kikelt az opera működtetésébe való szaúdi beavatkozás terve ellen, a La Scala igazgatótanácsa inkább visszautalja a szaúdi milliókat.

Egy kínai nő kipróbálta, mert azt hitte, a friss gyümölcsök semmi kárt nem okozhatnak. Tévedett.

A román miniszterelnöknek sikerült olyan magyarázatot adnia az eltűnő pénzekre, ami mellett a magyarok teljesítménye a fasorban sincs.

A sorozatsztár Volodimir Zelenszkij támogatói #ZeFake hashtaggel osztják meg, hogy Zelenszkij valójában Angela Merkel szeretője, sőt, nő.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás