+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2018. december 5. szerda, 18:47
Állítólag Európa második legnagyobb aranytartalékát termelnék ki hamarosan Romániában, de semmit sem lehet tudni a környezeti kockázatokról és a technikáról. Az LMP kérdezett, az Agrárminisztérium meg állítólag árgus szemekkel figyeli a projektet.

Novemberben volt hír, hogy Romániában várhatóan hamarosan meg fog nyílni az az aranybánya, amely példátlan méretű lesz az ország történetében, és amelynek célja Európa második legnagyobb aranytartalékának kiaknázása.

 

A Samax Romania nevű nemzetközi vállalat Brád városától keletre nyitná meg a bányát egy kilencvennégy négyzetkilométeres térségben: 

 

azt remélik, hogy kétszáz tonna aranyat és 635 ezer tonna rezet fognak ebből kinyerni, ami körülbelül öt és félmilliárd dollárt ér.

 

Ebből a román állam 300 milliót kapna.

 

 

A vállalat megkapta húsz évre a bányászati koncessziót, a külszíni fejtés nagyjából huszonöt négyzetkilométeren folyna.

 

Igen ám, csak vannak komoly aggályok is a projekttel kapcsolatban, legalábbis a Mining Watch Romania civil szervezet aktivistái azt állítják, hogy a bányászat hatalmas sebhelyet hagy majd az Erdélyi-szigethegység déli részén. Ráadásul a koncessziós szerződést megkötő országos ásványkincshatóság hivatali titoknak minősítette a bányaprojekt műszaki részleteit,

 

tehát nem tudni pontosan, milyen technológiával fognak bányászni, hová teszik majd az üledéket. Nem hozták nyilvánosságra azt sem, hogy milyen várható környezeti kockázatai vannak a projektnek.

 

Az ügyre a Lehet Más a Politika két képviselője, Schmuck Erzsébet és Ungár Péter (az Azonnali többségi tulajdonosa) is felfigyelt, akik nemrég kérdéssel fordultak Nagy István agrárminiszterhez, tőle kérdezték meg nemrég a parlamentben, hogy tájékoztatta-e a magyar kormányt a román a beruházás részleteiről.

 

Romániának ugyanis kötelessége lenne az értesítés az 1991-ben megkötött espooi egyezmény értelmében: ebben az aláírók vállalták, hogy hasonló esetben szólnak a részes feleknek a beruházásról, illetve elvállalják egy eljárás lefolytatását is.

 

Az LMP-sek négy kérdést tettek fel, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy van-e a tárca, illetve a kormány tudomásában részletesebb információ a tervezett romániai beruházásról.

 

Továbbá kérdezték azt is, hogy megtörtént-e az espooi egyezmény értelmében a hivatalos értesítés, illetve van-e a tárcának információja a hátralévő engedélyezési, hatásvizsgálati eljárás ütemezéséről, beleértve az espooi eljárással járó kötelmeket is, és hogy van-e a magyar kormányzatnak általános, illetve az adott projekttel összefüggő előzetes álláspontja.

 

Az LMP-sek azt is megkérdezték, hogy tekintettel a nemrégiben bekövetkezett hazai kormányzati leépítésekre, ki és milyen hazai környezetügyi (háttér)kapacitást felhasználva foglalkozik az üggyel.

 

Az LMP kérdésére adott válaszból kiderül, hogy az Agrárminisztérium már 2015 augusztusában tájékoztatást kért Romániától: akkor azt a választ kapták, hogy még nincs folyamatban eljárás a környezetvédelmi engedély kibocsátására. A hírekre, miszerint megkötötték a koncessziós szerződést, ismételten kérdést küldtek a román államhoz most novemberben.

 

Addig ugyanis egészen biztosan nem nyílhat Romániában bánya, amíg azon, az espooi egyezményben részt vevő országok le nem zárják az eljárást, akik hatásviselő feleknek tekintik magukat, s ezt jelzik a román környezetvédelmi tárca felé.

 

A két képviselő utolsó, leépítésekre vonatkozó kérdését Nagy azzal bekkelte ki, hogy azt, hogy hány magyarországi szakértőre lesz szükség az eljárás lefolytatásában, mindig a környezetvédelmi tárca koordinálása mellett, valamennyi érintett szaktárca bevonásával történik, valamint szükség szerint felkért szakértők is részt vesznek benne.

 

Mindenesetre úgy tűnik, a nagyon titkolt aranybánya megnyitásába Magyarország is bele kíván szólni, okulva a 2000-es, Tiszát ért ciánszennyezéses katasztrófából.

 

FOTÓ: Rovinai térség, itt lenne a kitermelés / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Áll a bál az angliai Newton Aycliffe-ben, miután az egyik városvezető kijelentette, hogy a Mikulás márpedig csak férfi lehet. Szerinted milyen nemű legyen a Mikulás?

Mára azon kevés magyar nyelvű printlap egyike, ami nem áll a magyar kormány irányítása alatt, ráadásul számos magyarországi szerzője is van. Szombaton hetven éves a pozsonyi Új Szó!

Debrecent és Győrt ütötte ki a döntőben Veszprém, ami a balatoni régióval közösen pályázott a címre. A brexit miatt Veszprém lesz az egyedüli kulturális főváros 2023-ban.

Télen Csehországban is dermesztőek tudnak lenni az éjszakák: a civil kezdeményezés megalkotói ezen enyhítenének a hajléktalanok számára.

Meddig tűrik el a Fideszt az Európai Néppártban? Mi a közös a lengyel kormánypártban és a Fideszben? Az Azonnali megmutatja a válaszokat ezekre, lengyel nézőpontból.

A hét kérdése

Parlamenti blokád, tüntetések, füstbomba, cetliszórás, himnusz, sorosozás: a pártok a rabszolgatörvény kapcsán kihozták egymásból a maximumot. Mire elég ez?

Azért ide elnéznénk

Ürüljön ki az IKEA, süllyedjen el a WestEnd! December 15.

Sorrentino két korábbi klasszikusa mellett premier előtt megnézheted a Berlusconi-filmet is. Dec.14-16.

December 17-én a főszerepben: Ady karácsonyi versei és Kosztolányi eddig nem
ismert szövegei.

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

A híres osztrák zeneszerző Holdbéli világ című vígoperáját hallhatják a nézők december 20-án a Festetics Palotában.

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás