Monumentális elnöki palota, 97 százalékos választási eredmények, személyi kultusz. Jót röhögtem ezeken Kazahsztánban, aztán rájöttem: lassan Magyarország is pont ennyire röhejes.
Ahogy már egy reménytelenül hosszú okoskodásomban is olvashattátok, a múlt héten Kazahsztán új fővárosában voltam kirándulni, ami nagy kaland volt nekem, hiszen mégis csak Közép-Ázsia, másrészt egy újabb nagyon nyomorult sorsú ország, amit megnézhetek. Amikor olyan országba látogatok, aminek legalább egy modernkori elmebeteg diktátora volt, akkor mindig kicsit utánanézek a könnyebben elérhető infóknak erről, hogy aztán még súlyosabb legyen a kultúrsokkom, kicsit felfogjam az előzményeket, ilyesmi.
Így tettem a szovjet szopatásból egyszemélyes szopatássá alakult Kazahsztánnal is, kicsit nevetgéltem az ízléstelen Elnöki Palotán, amit Nurszultan Nazarbajev egykori kommunista pártvezérből lett lifelong vezér építtetett magának, hogy korábbi munkahelyét neki szentelt múzeummá alakítsa. Röhögtem a 97 százalékos eredményeken, mint ahogy egy rendes nyugati teszi, a róla készült giccses szőnyegek és óriási képek és az oroszokhoz dörgölőzés csak még szórakoztatóbbá tette számomra az amúgy is rettentő szórakoztató Asztanát.
A probléma akkor jött, amikor a másik szokásom szerint elképzeltem, mi lenne, ha külföldiként egy budapesti nyaralás előtt utánanéznék, nagyjából min röhögnék Magyarországon. Sajnos az a helyzet, hogy elég sok mindenen. Konkrétan annyira sokon, hogy kicsit el is szégyelltem magam, amiért én ekkora mellénnyel utazok el bárhova, mikor
Magyarország jelenleg olyan röhejes ország, amit tényleg csak azok tudnak valamennyire felülmúlni, ahol a hülye EU miatt nem kell legalább minimális mennyiségű szabályt betartani.
Ízlelgessük egy kicsit: nevetségesek lettünk
Már kedves kollégám is megírta hirtelen felindulásból, hogy vicc ez az ország, ez a vicc pedig akkor jön ki a legjobban, ha más viccekkel hasonlítjuk össze.
Röhöghetek én itt az említett Elnöki Palotán, de az a helyzet, hogy miközben én a szürreális Ázsián kuncogok, Orbán Viktor a Budai Várat építi úgy, hogy az neki megfelelő legyen elnöki rezidenciának. Elájulhatok rajta, hogy Nazarbajev nemrég tiltott be ellenzéki weboldalakat; de hát a mi miniszterelnökünk konkrétan bezárt és elfoglalt újságokat szintén a közelmúltban.
Szórakozhatok itt a 97 százalékos választási eredményen, miközben Magyarországon is úgy hozták össze a választási szabályokat, hogy véletlenül se foghassanak pártok, miközben ő a szavazatok kevesebb, mint felével kaphatja meg a teljhatalmat jelentő kétharmadot.
ami ráadásul Kazahsztánhoz hasonlóan csak egy emberből áll a valóságban. Ott szétvernek tüntetéseket, itt csak korlátoznák a gyülekezési jogot.
Abban persze tök jó hinni, hogy itt nincs személyi kultusz, de hát hogyne lenne: bár egyelőre még nem születnek Orbánról nagyívű festmények, én személyesen is ismerek olyan embereket, akik szívbaj nélkül kezet csókolnának neki, ha lehetőségük lenne rá. Lehetne ez rajongás is, de egy olyan országban, ahol a kormány által kitartott bulvárlap arról lelkendezik, milyen férfiasan állt Orbán magányosan a parlament teraszán, már rég nem az.
Pláne azért, mert az ország Viktora maga is tevékeny szerepet vállalt kultuszának építésében: az ország véleményét általában a magáéval azonosítja,
és akkor is inkább magára gondol, amikor a hatalmi átrendeződésről beszél.
Mindettől még Asztana valószínűleg örökre kimutathatóan rosszabb hely marad, mint Budapest.
Lássuk, mit tudhat meg az érdeklődő külföldi Magyarországról
+ Az ország miniszterelnöke bevándorlók nélkül harcol milliónyi bevándorlóval.
+ Miközben harcolunk a milliónyi arctalan bevándorlóval, rekordgyorsan adunk menekültstátuszt egy korrupt macedón politikusnak, és Orbán Viktor még el is magyarázza, hogy miért tesszük jól.
+ A kormánypárt egybehangzó véleménye szerint Soros György felelős minden rosszért a világban, pláne a nekik kínos dolgok miatt.
Turistaként érkezve különösen jól szórakozhat a Soros-plakátokon.
+ Magyarország hivatalosan az Európai Unióhoz tartozik, de valahogy mégis inkább orosz pénzből indulva épít atomerőművet, közös barátai vannak az oroszokkal, beengedett az EU-ba kétes hátterű szíreket az oroszokon keresztül, és akár orosz fegyverkereskedőket is visszaad az oroszoknak furcsa körülmények között.
És ezek a dolgok tényleg pár Google-kereséssel előkerülnek, kicsit mélyebben belemerülve a dolgokba megtaláljuk például Orbán Viktor erdélyi találkozását azokkal a honvédő flamandokkal, akiknek a vezetőjét végül kirúgták az egyeteméről, amiért náci, de talán még a történelemhamisítást súroló I. világháborús kiállításhoz is odatalálnak.
Elképesztően szomorú, de ma már ha Magyarországra gondol valaki, pont úgy mosolyoghat kicsit lenézően, mint egy boszniai, egy ukrán vagy akár egy grúziai út alatt.
Ahogy ezekben az országokban, városokban, vagy akár a már említett Kazahsztánban, úgy itt is egyértelmű lesz pár perc után, hogy a szembejövő embereket valójában nem a parlamentben dolgozó hülyék képviselik, de azért mégis jobb érzés volt, amikor még a kevésbé röhejes blokkból érkeztem.
Tetszett a cikk? Ha kérsz még ilyeneket, iratkozz fel a Reggeli fekete nevű hírlevelünkre! Hetente háromszor küldjük!
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
