+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. november 8. csütörtök, 11:50
Szombaton Párizsban az Invalidusok kertjében az első világháború több francia tábornokára emlékeznek – köztük arra a Philippe Pétain marsallra, aki 1940 után egy németekkel kollaboráló államot tartott fenn. Bár Jacques Chirac 1995-ben szakított a Pétain-kultusszal, Macron elnök most nem lát ebben semmi kivetnivalót.

Az első világháborús megemlékezések sorában szombaton a párizsi Invalidusoknál Philippe Pétain marsallra is megemlékeznek. Pétain ugyanis több csatát vezetett sikeresen, például Verdunnél. Akkori győzelmei alapozták meg azt a hatalmas tekintélyt, amellyel élve 1940-ben, miután Franciaország nagy részét elfoglalták a német csapatok, Vichy központtal egy délfrancia államot (Francia Állam) hívott életre.

 

Az állam egyrészről Pétain konzervatív-autoriter ideológiájára épült (az állam jelszava az addigi „szabadság, egyenlőség, testvériség“ helyett „munka, haza, család“ lett), és már ezért is reakciósnak számít a francia közgondolkodásban.

 

Nagyobb probléma az, hogy Pétain állama – ellentétben állításával, miszerint így menti át a francia szuverenitást – a nácikkal sok tekintetben kollaboráló bábállam volt,

 

amely bár kezdetben akár menedékül szolgált számos zsidónak, akik a nácik elől menekültek, de később maga is folytatott zsidóüldözést.

 

Noha Pétain elutasította, hogy a Francia Állam a Német Birodalom oldalán vegyen részt a második világháborúban, számos tekintetben együttműködött Hitlerékkel – saját bevallása szerint azért, hogy így mentse a relatív szabadságot délen.

 

Berlinnek azonban ez sem volt elég: párizsi náci értelmiségiekkel és déli önkéntesekkel megjelent az SS és a Wehrmacht a déli országrészben, a Szovjetunió elleni harchoz pedig délfrancia antibolsevista különítmények is alakultak. Pétain marsall egyre kevésbé volt a helyzet ura. 1942 végén meg is szállták az országrészt a németek, ezzel pedig megindult a dél-franciaországi zsidóüldözés is, a helyi francia csendőrség segítségével.

 

1945 után Pétaint halálra ítélte a francia bíróság, azonban Charles de Gaulle elnök kegyelemben részesítette az akkor már 89 éves egykori államfőt.

 

Pétain végül életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, aminek végét – egészségi állapota miatt – magánházában tölthette le.

 

Chirac egyszer már szakított a Pétain-kultusszal

 

Pétain marsall megítélésének kérdése nagyban hasonlatos Horthy Miklóséhoz:

 

Hitler bábja volt, vagy egy politikus, aki rossz kompromisszumokkal próbálta országát védelmezni?

 

Ami azonban mindenképp eltérő: Pétain – ellentétben Horthyval – sikeres katona volt az első világháborúban.

 

Az 1945 utáni Franciaország az elítélés ellenére is mindig lerótta tiszteletét Pétain előtt. François Mitterand egykori szocialista politikus – aki maga is kollaboráns volt Pétain rendszerében – minden évben virágot helyezett, még elnökként is, a tábornok sírjára. Így tett valamennyi elődje is.

 

A Pétain-kultusszal – amely főleg a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen köreiben volt erős – állami szinten először Jacques Chirac szakított 1995-ben, amikor egyben a francia állam felelősségét is elismerte a zsidóüldözésekben.

 

Azzal, hogy Macron „legitimnek” tartja az idei megemlékezést Pétain kapcsán, visszatérhet a Chirac előtti idők felfogásához.

 

Macron Pétain kapcsán – amint a Le Monde idézte  – azt hangsúlyozta: „Nagy katona volt, ez tény. A politikai élet pedig ugyanúgy, mint az emberi természet, sokszor bonyolultabb, mint az hinni szeretnénk”.

 

Macron emlékeztetett rá, hogy „Pétainnek és a francia hadseregnek köszönhetjük a győzelmet” az első világháborúban. Hozzátéve: „egy harcoló nemzet győzelme volt ez”.

 

Francis Kalifatot, a legfontosabb franciaországi zsidó szervezet elnökét „sokkolták” Macron szavai, szerinte ugyanis Pétainről elég annyit tudni, hogy 1945-ben a francia nép nevében megvonták tőle a nemzeti tiszteletet.

 

NYITÓKÉP: tortenelmifotok.hu

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A tüntetők közel nyolc órán át állták körbe a bevándorlási hivatal autóját, így végül nem tudták deportálni a két indiai férfit. Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy Skóciának legyen saját bevándorláspolitikája.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás