Babišék nem törtek át a cseheknél

Szerző: Techet Péter
2018.10.06. 19:49

Huszonhétből csak két helyen végzett az első helyen a kormánypárti jelölt, a jobboldali liberális ellenzék viszont egész jól szerepelt a cseh részleges szenátusi választás első fordulóján.

Babišék nem törtek át a cseheknél

Szombat délután ért véget a kétnapos csehországi szenátusi választás első fordulója, amelynek keretében a szenátus nyolcvanegy tagjából huszonhétről döntöttek a választók. A részvétel alacsony volt, az ötven százalékot se érte el.

A jövő héten tartandó második fordulóba minden körzetből az első két helyezett jut tovább. A szabályok szerint csak ott kell második fordulót tartani, ahol egyik jelölt sem szerezte meg első körben a szavazatok több mint felét, de gyakorlatilag két jelölt kivételével ezt senkinek sem sikerült megugrania.

Egyértelmű győztes nincs, több párt is tudott első helyeket szerezni az egyes körzetekben.

A második fordulót első helyről kilenc ODS-es várhatja: az ODS (Polgári Demokrata Párt) leginkább Václav Klaus egykori államfőhöz közel álló, konzervatív-liberális, EU-szkeptikus párt, amely Babiš-sal szemben a legnagyobb ellenzéki erő ma.

Az ODS mellett más ellenzéki erők is szereztek meg első helyet. Különösen jól szerepeltek az EU-párti kereszténydemokraták, akik három körzetben állnak elöl. Többek között első helyen áll saját körzetében Daniel Herman egykori kereszténydemokrata kultuszminiszter is, aki 2017 tavaszán élesen bírálta Orbán Viktort a CEU-törvény miatt, és felajánlotta: jöjjön Prágába az egyetem. Három helyen pedig a jobboldali liberális polgármestereket tömörítő, regionális STAN (Polgármesterek és Függetlenek) párt áll elöl.

Több körzetben a jobboldali ellenzéki pártok közös jelöltet állítottak, ők állnak például a morvaországi Brno (Brünn) belvárosában az élen.

A cseh főváros, Prága egyik körzetében pedig az EU-párti liberális jobboldal közös jelöltje, Jiří Drahoš már az első fordulóban megszerezte a szavazatok ötvennégy százalékát,

azaz ő biztosan szenátor lesz. Drahoš professzor a januári államfőválasztáson volt a polgári erők jelöltje, és éppen csak, hogy alulmaradt Miloš Zemannal szemben.

Szintén első fordulós győzelmet aratott Jiří Čunek kereszténydemokrata politikus a saját körzetében. Noha pártja mérsékelt konzervatív, ő maga arról híresült el, hogy 2006-ban az általa irányított városban, a morvaországi Vsetínben (Setteinban) konténerekbe költöztetett cigány családokat. Čunek, aki egykoron kormányfőhelyettes is volt, a pártján belül nem a fősodrathoz tartozik, helyben azonban valóban elég elismert.

Összesen az első fordulóban a jobboldali ellenzék tizenhét helyen áll elöl a huszonhét körzetből.

A vezető kormánypárt, Andrej Babiš ANO2011 pártja csak két helyen kapta a legtöbb voksot,

de az ötven százalékot sehol nem érték el, így neki kell futniuk a második körnek. A Babišt támogató szocdemek pedig három helyen tudtak elsők lenni.

Több helyen is függetlenek szerezték meg azonban az elsőséget, többek között az egyik prágai körzetben Pavel Fischer egykori diplomata győzött, aki az államfőválasztáson független, EU-párti liberális jelöltként szerzett tíz százalékot. (További részletes eredmények itt olvashatóak.)

Mindazonáltal a sok induló miatt, valamint az első és a második helyezettek közötti sokszor alacsony különbség okán nem lehet a mostani eredményekből a második fordulóét teljesen megjósolni. Az azonban látható:

a választás fő nyertese az EU-szekptikus, ellenzéki jobboldali liberális ODS párt, de az EU-barát kereszténydemokraták is alapvetően jól szerepeltek.

A parlamenti választás nagy meglepetéseként berobbant balpopulista, korrupcióellenes Kalózpárt viszont gyakorlatilag eltűnt a színről – mármint a szenátusi választás tekintetében. Szintén rosszul szerepeltek a kommunisták és a szélsőjobboldaliak.

Ha csak első forduló lenne – a Mlada Fronta Dnes napilap számításai szerint –, a szocdemeké lenne a legnagyobb frakció, rögtön őket követnék szorosan a kereszténydemokraták. Az EU-párti jobboldali pártoknak, azaz a kereszténydemokratáknak, a TOP09-nek, a STAN-nak és a Zöldeknek összesen huszonkilenc-harminc mandátumuk lenne a nyolcvanegyből. Babiš pártjának viszont – ha nincs második forduló (persze lesz) – összesen kilenc szenátori hely jutna.

A Szenátus a cseh parlament felsőházát adja, a lényegi döntésekről azonban a Képviselőház dönt. A törvényhozási folyamatban a Szenátus csak akkor tud blokkolni, ha az általa elutasított törvényjavaslatot az alsóház egészének többsége ismét elutasítja. A Szenátus jogkörei főleg az alkotmánymódosítás és az alkotmánybírák kiválasztása kapcsán fontosak. Politikailag pedig az a jelentősége, hogy mivel kétévente megújul az egyharmada, jó látleletet ad az ország (legalábbis egy részének) politikai hangulatáról. A részleges szenátusi választás második fordulóját a jövő héten tartják.

A szenátusi választásokkal egyidőben, az egész országban zajló önkormányzati választásokat nagy arányban a pártfüggetlen jelöltek nyerték. A pártok versenyében e körben az első helyre két EU-barát jobboldali erő jött be: a kereszténydemokraták és a STAN párt.

FOTÓ: ČTK

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek