A cseh ellenzék idő előtt elküldené Babišt, de maguk sem tudják, hogyan

Szerző: Illés Gergő
2021.04.14. 09:00

Fél évvel a parlamenti választások előtt hátráltak ki a kommunisták a kisebbségi cseh kormány mögül. Ezzel a szélsőjobbtól a szélsőbalig tartó ellenzék (más okokból ugyan, de) egyetért abban, hogy Andrej Babišnak mennie kell, de többen azon ötletelnek, hogy hogyan lehetne megkerülni a folyamatban az ország retrográd-moszkovita elnökét.

A cseh ellenzék idő előtt elküldené Babišt, de maguk sem tudják, hogyan

Kínos helyzetbe került Andrej Babiš cseh kormányfő csupán fél évvel az őszi parlamenti választások előtt: az eddig a parlamenti szavazásoknál a kormányt támogató Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) ugyanis hivatalosan is kihátrált Babiš kisebbségi kormánya mögül, jelentette kedden a cseh közrádió.

Mint arról az Azonnali is beszámolt, ezt a párt pár napja már belengette, de akkor még elvonultak egyeztetni a miniszterelnökkel. A keddi parlamenti ülésnapot követően azonban kiderült: megvonják a támogatásukat, és ezzel a kormány stabilitásának a léte is veszélybe került.

Babiš nem hiszi, hogy leszavaznák

A kommunisták – akik Közép-Európában egyedülállóként állampárti örökségüket büszkén vállalva eddig minden szabad cseh parlamenti választáson bejutottak a képviselőházba – 2018 óta a háttérből „tolerálják” a Babiš pártjából, valamint a szociáldemokratákból álló cseh kormányt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a KSČM kormányzati pozíciókat nem kap, de bizonyos feltételek teljesítéséért cserébe támogatják a kormányt a képviselőházi többség elérése érdekében.

A „kisebbségi kormány tolerálásáról való megállapodás” viszont a kommunista pártelnök Vojtěch Filip szerint ott bukott el, hogy a kormány nem tudta garantálni, hogy a KSČM egyik követelése, egy állami tulajdonú kereskedelmi bank létrehozása megvalósuljon. Babiš pártja ráadásul kedden nem támogatta a cseh munkatörvénykönyv a kommunisták által követelt módosítását sem, amely öt hét szabadságot garantált volna évente a munkavállalóknak. „Teljességgel elvesztettük a bizalmat a partnerünkben” – nyilatkozta a kommunista vezető.

Más parlamenti pártok, például a kormányzó szociáldemokraták vagy a jobbközép ellenzéki polgármesterpárt inkább a kommunisták választási húzásaként értékelik a lépést, akik a kampányban így próbálják meg magukra irányítani a figyelmet. Mindenesetre ezzel a kétszáz fős cseh parlamentben a kormánypártoknak csupán 93 székük maradt, így egy bizalmatlansági indítvány esetén az októberi parlamenti választás előtt fél évvel el is bukhat a Babiš-kabinet.

A miniszterelnök abban bízik, hogy az ellenzéknek viszont nem lesz mersze bizalmatlansági indítványt kezdeményezni a kormány ellen,

mivel „nem most van itt az ideje annak, hogy a kormányzásban bármilyen instabilitás előálljon”. Szerinte a kormánynak a jelenlegi felállás szerint októberig működnie kéne, hiszen a jelenlegi helyzetben a legfontosabb a politikai stabilitás lenne.

VOJTĚCH FILIP KOSZORÚVAL KÖSZÖNI MEG A SZOVJETEKNEK A NÁCIK FÖLÖTTI GYŐZELMET TAVALY MÁJUS 9-ÉN. A POLITIKUS 2017-BEN A MANDINERNEK ADOTT INTERJÚJÁBAN ORBÁN VIKTORT IS MÉLTATTA AZ OROSZOKKAL ÉS KÍNÁVAL IS DRUZSBÁZÓ KÜLPOLITIKÁJA MIATT. FOTÓ: VOJTĚCH FILIP / FB

Egyébként is, Babiš szerint a kommunisták elvesztése sem számít sokat, mivel kisebbségi kormányként eddig is a politikai spektrum mindegyik feléről kerestek a javaslataikhoz támogatókat. A KSČM segítsége pedig leginkább a költségvetések elfogadásánál kellett – igyekezett tompítani a a helyzet élét a milliárdos agrárüzletemberből lett kormányfő.

A választási törvény körül áll a bál

Csakhogy Babiš ellenzéke nem egészen így gondolkodik, jelen állapot szerint egy bizalmatlansági indítványt az ellenzék gond nélkül megszavazna. A kormány mögül épp, hogy kihátráló KSČM bár nem terjesztene be bizalmatlansági indítványt, de ha ezt a jobboldali pártok megteszik, akkor a kommunisták megszavaznák a javaslatot. A szélsőjobboldali-bevándorlásellenes SPD számára sem jelentene gondot ebbe belemenni, ők ugyanis már hetek óta ezért kampányolnak a képviselőházban.

Az egyik legnagyobb ellenzéki erő, az Együtt (Spolu) szövetség, a konzervatív polgári demokraták, de a velük szövetséges liberális-konzervatív TOP 09 és a kereszténydemokrata KDU–ČSL pedig már előrehozott választást követelnek. Csakhogy ezzel van egy kis bökkenő: a jelenleg hatályos választási törvényt a cseh Alkotmánybíróság nemrégiben elkaszálta,

a szenátus pedig még nem tudott megállapodni az új törvényen, amely szerint a csehek októberben az urnák elé járulhatnak majd.

A bírák legfőbb kifogása a választási szövetségek bejutási küszöbével volt – Csehországban európai szinten példátlanul szigorú módon egy kétpárti szövetségeknek 10, egy hárompártinak 15, egy négy-vagy többpártinak 20 százalékot kell szereznie a bejutáshoz. Értelemszerűen amennyiben egy négypárti szövetség 18 százalékot szerez, így egy képviselőt sem juttat parlamentbe, a parlamenti mandátumeloszlás is nagyon torz lesz. A törvény kijavításának módjáról azonban még nem sikerült megegyezniük a képviselőknek.

Kalózok és polgármesterek nyerhetnek ősszel

Ennek pedig különösen nagy jelentősége lenne az őszi választásokkor, ahol Andrej Babiš ANO-mozgalma ellen több választási szövetség is indul. Egyikük a jobbközép pártok Együtt (Spolu) hárompárti szövetsége. Ők együtt 19 százalékot szereznének a Kantar a cseh köztévének készített közvélemény-kutatása szerint, de ha rájuk a 15 százalékos bejutási küszöb vonatkozna, már nem dőlhetnének annyira hátra. Éppen ezért a szövetség csak akkor támogatja az előrehozott választásokat, ha az új választási törvényről már sikerült megállapodni.

A másik Babiš-ellenes szövetség a zöld-urbánus Kalózpártból és a lokalista Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalmából áll. Ők viszont már kényelmesen állnak az első helyen a szavazatok 30 százalékával, ha nem követnek el szarvashibákat, ők nyerhetik meg az októberi választást.

A Babiš-párt már nem örülhet ennyire, a 2017-ben még 30 százalékot kapó miniszterelnök ma már csak a szavazatok 23,5 százalékára lenne jó. Ami még jobban fájhat a kormányfőnek, hogy szociáldemokrata koalíciós partnere jelenleg 3 százalékon áll, vagyis nem jutna be a parlamentbe. Nemcsak a szocdemek gyengélkednek ugyanakkor a baloldalon: a kommunisták részéről taktikai húzásnak is felfogható ugyanis a Babiš mögüli kihátrálás, hiszen a KSČM jelenleg a bejutási küszöbön billeg.

Ha ők sem jutnak be, a hagyományos cseh baloldal teljesen kiszorulhat a parlamentből.

Mindenki elküldené a kormányt, de nem tudják, hogyan

Van ennél egy komolyabb gond is, ami miatt az ellenzék vonakodhat belemenni a bizalmatlansági indítványba. Ezt a gondot pedig Miloš Zemannak hívják, aki az ország Moszkvával és Penkinggel legendásan jó kapcsolatot ápoló elnöke. Zeman jelenlegi célja kilobbizni, hogy a Dukovany atomerőmű bővítésére kiírt tenderen az oroszok is részt vehessenek (a cseh pártok arról viszont megállapodtak, hogy kínaiak nem indulhatnak majd).

Amennyiben bukik Babiš kormánya, a Respekt hetilap szerint a bukott kormányfő zsarolhatóvá válik az elnök által, aki

politikai szívességeket kérhet a kormányfőtől a kormány fennmaradásáért cserébe.

Az elnök múlt vasárnapi nyilatkozata szerint egy bizalmatlansági indítvány esetén lehetővé tenné, hogy Babiš ügyvivőként őszig vezethesse az országot, de nehéz elképzelni, hogy ezért cserébe Zemannak ne lenne egy-két kérése.

MILOŠ ZEMAN A V4-EK ÁLLAMFŐIVEL TALÁLKOZIK 2019 OKTÓBERÉBEN – ITT ÉPPEN ÁDER JÁNOSSAL ÉS ANDRZEJ DUDA LENGYEL ÁLLAMFŐVEL BARÁTKOZIK. FOTÓ: PRÁGAI VÁR SAJTÓSZOLGÁLATA

Emiatt mondta azt kedden Ivan Bartoš, a Kalózpárt elnöke, hogy inkább a képviselőházat kéne feloszlatni, mintsem a kormány ellen bizalmatlansági indítványt kiírni. Ekkor ugyanis nem kerülnének az államfőhöz ilyen kiterjedt jogkörök, és kötelező lenne előrehozott választást kiírni. Csakhogy ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a választási törvény módosításának is át kéne mennie a szenátuson.

Vagyis a szélsőjobbtól jobbközépen és a kalózokon át a szélsőbalig terjedő parlamenti ellenzékben csupán annyiban van konszenzus, hogy a kormány munkájával (más-más okokból) senki sem elégedett, abban viszont már nincs meg az összhang, hogy hogyan is kéne Babišt megbuktatni. De ha a miniszterelnöknek az ellenzék miatti fejfájás nem lenne elegendő, a kormányon belüli belső válsággal is meg kell még küzdenie.

Belső ellenségek

Egy éven belül a negyedik egészségügyi miniszterét fogyasztja már ugyanis Csehország, miután az eddigi miniszter Jan Blatnýt Andrej Babiš elbocsátotta a kormányból. Az előző minisztert hónapok óta támadta Zeman elnök, mivel Blatný nem volt hajlandó veszélyhelyzeti engedélyt adni az Európai Gyógyszerügynökség által még nem engedélyezett Szputnyik V-vakcinának. Az ország Blatný előtti egészségügyi miniszterének azért kellett mennie, mert kijárási tilalom és étteremzár idején Prágában lefotózták, amint éppen egy étteremből távozik.

Szintén Zeman lobbizott a nyugatos külügyminiszter, a szociáldemokrata Tomáš Petříček leváltásáért is.

Petříček is ellenezte, hogy Csehország orosz vakcinákat szerezzen be, de pártján belül is szerzett magának ellenfeleket, miután elindult, ámde végül szűken kikapott a regnáló pártelnök ellen a pártelnökségért folytatott harcban. Végül az elnök elküldte a külügyminisztert, akinek utódját egyelőre még nem választották ki a szocdemek – a legesélyesebb a posztra Lubomír Zaorálek kultúrminiszter volt, de neki nem igazán fűlött a foga a feladathoz, így a párt végül a pártelnök hűséges szövetségesét, Jakub Kulháneket jelölte a posztra.

BORÍTÓKÉP: Babiš és Zeman találkozója 2021. április 7-én. Fotó: Andrej Babiš / FB 

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek