+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2018. szeptember 27. csütörtök, 11:27
Nem kellett hozzá James Bond, hogy a beregszászi akciót megszervezzék az ukránok. Csakhogy ezt a nemzetközi jogilag aggályos állampolgárságosztást a magyar szakszolgálatoknak védeni kellene. Nagy erőkkel.

Előrebocsátom, hogy a határon túli magyar területeket – eltérő okokból, mint a nagy többség – szívügyemnek tekintem. Ezen belül Kárpátalján sok rokonom is él, tehát a kedves olvasók közül azok, akik magyarellenes hőbörgőnek akarnak címezni, fáradjanak át a Nyugati Fényre. Köszönöm.

 

Múlt heti hír, a magyar netre mostanában került, hogy

 

a beregszászi magyar konzulátuson rejtett kamerával egy magát állampolgárságot kérőnek álcázó ukrán határőr filmezett, és ebből Ukrajnában botrány van.

 

Ezzel számtalan baj van.

 

Diplomáciai hazárdjáték

 

Az egyik az, hogy a diplomácia alapelve, hogy a külképviselet nem sérti, nem sértheti meg a fogadó állam törvényeit. Ukrajna pedig – nyilvánvaló politikai okokból, elsősorban az oroszok miatt – nem tűri a kettős állampolgárságot. Magyarország viszont nyilvánvaló politikai okokból igen. Ebből feszültség keletkezik a két ország között, ami nem szokatlan dolog a diplomácia világában, elvégre a diplomácia azért van, hogy a feszültségeket meghatározott keretek között kezeljék.

 

Nemzetközi jogi szempontból persze úgy is értelmezhető a helyzet, hogy a területenkívüliséget élvező magyar konzulátuson történtekhez senkinek semmi köze. De úgy is értelmezhető, hogy ott a fogadó állam törvényeinek tudatos és tömeges megsértése folyik.

 

Elhárítási kudarc

 

Én sosem dolgoztam operatív területen, viszont sok, operatív munkáról szóló jelentést és jegyzőkönyvet olvastam utólag. Azt hiszem nem túlzok, amikor azt mondom, hogy

 

nem kellett hozzá James Bond, hogy ezt az akciót megszervezzék. Főleg nem egy olyan országban, ahol a megfelelő szerveket még most is a KGB és a GRU iskoláiban tanult emberek vezetik,

 

de a tudás még a tényleges szolgálatot teljesítő fiatalabbakban is onnan származik.

 

Elhárítani se lett volna olyan nagyon nehéz dolog. Csak hát a magyar kormány nemcsak az ukrán törvényekre tesz magasról, hanem a magyarokra is, és valószínűleg nem végzi el kellő alapossággal (ha egyáltalán) az állampolgárságot kérők biztonsági szempontú vizsgálatát. Mert ha elvégeznék, akkor egy ukrán határőr (aki nyilván beszélt magyarul, járt nyelvtanfolyamra, más szóval előkészített művelet volt ez) nem tudna egy kamerával besétálni a konzulátusra. Ahova biztos lehetne venni egy fémkereső kaput...

 

Az a helyzet, hogy a Beregszászon osztogatott magyar állampolgárság forró téma. Nem csak az ukránoknak. Hanem az oroszoknak, a németeknek, a románoknak, a szlovákoknak legalább. De lehet, másoknak is. A fene tudja, milyen átjáróház van ott. De például a BND-nél (a német hírszerzés) sem hülyék ülnek, tudják, hogy ott lehet frankó EU-s útlevélhez juttatni beszivárgó embereket például. De a DGSE (a francia hírszerzés) is alighanem nyitott szemmel járkál most, hogy Macronnak érdekében áll Orbánt sározni. Satöbbi.

 

Ez viszont azt jelenteni, hogy

 

ezt a nemzetközi jogilag aggályos műveletet a magyar szakszolgálatoknak védeni kellene. Nagy erőkkel. Abba ilyen kudarcok nem férnek bele.

 

Külpolitikai rövidlátás

 

Nyilván valaki a kormányban zseniális ötletnek tartja a magyar állampolgárság osztogatását. Ez részben tényleg jó ötlet, de azért azok a tényleg magyar nemzetiségű vagy legalább részben magyar kultúrájú honfitársaink, akiknek ez valóban jár, már rég megkapták. A valós szándék a nacionalista lihegés mögött az, hogy a szabad európai munkavállalást adó útlevéllel megpróbálják elmagyarosítani Kárpátalját.

 

Az ukránok meg érthetően idegesek.

 

A mai Ukrajna ugyanis elég vegyesen összerakott ország. Nyugaton egykori lengyel területekből áll, ahol – ha Lengyelország nem is osztogat útleveleket – igyekeznek jóban lenni az amerikaiak által bevédett, EU-tag szomszéddal, hogy ha baj van, legyen hova menekülni. Ami persze elég faramuci dolog, mert se az oroszok, se az ukránok nem nagyon szoktak amúgy egy tálból cseresznyézni a lengyelekkel. Keleten egykori kozák és orosz földek, a városokban oroszul beszélő értelmiség. Nyugaton Kárpátalja.

 

Ha bármi, az erőszakkal leválasztott Krímen kívül még Ukrajnáról leszakad, abból Ukrajna szétesése következik, és nagyrészt orosz benyomulás. Ez olyan átrendeződés, ami Putyinon kívül senkinek sem érdeke. Neki viszont Ukrajnán kívül azért is, mert precedenst teremt arra, hogy mi történjék a balti államokkal.

 

A feszültség keltése tehát óriási kockázatot rejt magában. Nem tudom, kinek, milyen szervében lép fel időleges vérbőség ettől az egésztől a magyar kormányban, de jó tudni: hülyeséget csinálunk.

 

Persze lehetne ezt ésszel is csinálni

 

Csak ahhoz kormányozni kellene. Már korábban a Ráérünk blogban írtam arról, hogy a Kárpát-medence központja mindenképp Budapest, az elszakított országrészeket pedig nem visszaszerezni kell, hanem elérni, hogy vigyázó szemét mindenki Budapestre vesse.

 

Azt kéne megérteni, hogy Trianon többek között azért tudott megtörténni, mert a nem magyar nemzetiségű elitnek már nem érte meg Budapesthez lojálisnak lenni.

 

Nem ide küldték a gyerekeiket tanulni, nem akartak a magyar kultúra részesei lenni. Még tudtak magyarul, de a gyerek már nem tanult meg.
Ezen a magyar kormány nem akar változtatni. Mindenki várja a csodát, az újabb bécsi döntést és átkiabálnak a határ másik oldalára, hogy ne féljetek, megyünk! Nyilván Kárpátalján vannak Magyarországnál sokkal rosszabb helyek, putrikban nyomorgó cigányokkal, szabadrablásos gazdasággal. Meg van rossz infrastruktúra és társai.

 

Na, ezzel Magyarország nem tud és nem is akar mit kezdeni. Nincsen rá pénze és politikusai annyira elszigeteltek, hogy nincsen lobbiereje se a segítséghez.

 

Marad tehát a szarkavarás, amiből Magyarország eddig kivétel nélkül mindig rosszul jött ki. Most meg még ráadásul szarul is csináljuk.

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is, tessék lájkolni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás