+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2018. szeptember 27. csütörtök, 11:27
Nem kellett hozzá James Bond, hogy a beregszászi akciót megszervezzék az ukránok. Csakhogy ezt a nemzetközi jogilag aggályos állampolgárságosztást a magyar szakszolgálatoknak védeni kellene. Nagy erőkkel.

Előrebocsátom, hogy a határon túli magyar területeket – eltérő okokból, mint a nagy többség – szívügyemnek tekintem. Ezen belül Kárpátalján sok rokonom is él, tehát a kedves olvasók közül azok, akik magyarellenes hőbörgőnek akarnak címezni, fáradjanak át a Nyugati Fényre. Köszönöm.

 

Múlt heti hír, a magyar netre mostanában került, hogy

 

a beregszászi magyar konzulátuson rejtett kamerával egy magát állampolgárságot kérőnek álcázó ukrán határőr filmezett, és ebből Ukrajnában botrány van.

 

Ezzel számtalan baj van.

 

Diplomáciai hazárdjáték

 

Az egyik az, hogy a diplomácia alapelve, hogy a külképviselet nem sérti, nem sértheti meg a fogadó állam törvényeit. Ukrajna pedig – nyilvánvaló politikai okokból, elsősorban az oroszok miatt – nem tűri a kettős állampolgárságot. Magyarország viszont nyilvánvaló politikai okokból igen. Ebből feszültség keletkezik a két ország között, ami nem szokatlan dolog a diplomácia világában, elvégre a diplomácia azért van, hogy a feszültségeket meghatározott keretek között kezeljék.

 

Nemzetközi jogi szempontból persze úgy is értelmezhető a helyzet, hogy a területenkívüliséget élvező magyar konzulátuson történtekhez senkinek semmi köze. De úgy is értelmezhető, hogy ott a fogadó állam törvényeinek tudatos és tömeges megsértése folyik.

 

Elhárítási kudarc

 

Én sosem dolgoztam operatív területen, viszont sok, operatív munkáról szóló jelentést és jegyzőkönyvet olvastam utólag. Azt hiszem nem túlzok, amikor azt mondom, hogy

 

nem kellett hozzá James Bond, hogy ezt az akciót megszervezzék. Főleg nem egy olyan országban, ahol a megfelelő szerveket még most is a KGB és a GRU iskoláiban tanult emberek vezetik,

 

de a tudás még a tényleges szolgálatot teljesítő fiatalabbakban is onnan származik.

 

Elhárítani se lett volna olyan nagyon nehéz dolog. Csak hát a magyar kormány nemcsak az ukrán törvényekre tesz magasról, hanem a magyarokra is, és valószínűleg nem végzi el kellő alapossággal (ha egyáltalán) az állampolgárságot kérők biztonsági szempontú vizsgálatát. Mert ha elvégeznék, akkor egy ukrán határőr (aki nyilván beszélt magyarul, járt nyelvtanfolyamra, más szóval előkészített művelet volt ez) nem tudna egy kamerával besétálni a konzulátusra. Ahova biztos lehetne venni egy fémkereső kaput...

 

Az a helyzet, hogy a Beregszászon osztogatott magyar állampolgárság forró téma. Nem csak az ukránoknak. Hanem az oroszoknak, a németeknek, a románoknak, a szlovákoknak legalább. De lehet, másoknak is. A fene tudja, milyen átjáróház van ott. De például a BND-nél (a német hírszerzés) sem hülyék ülnek, tudják, hogy ott lehet frankó EU-s útlevélhez juttatni beszivárgó embereket például. De a DGSE (a francia hírszerzés) is alighanem nyitott szemmel járkál most, hogy Macronnak érdekében áll Orbánt sározni. Satöbbi.

 

Ez viszont azt jelenteni, hogy

 

ezt a nemzetközi jogilag aggályos műveletet a magyar szakszolgálatoknak védeni kellene. Nagy erőkkel. Abba ilyen kudarcok nem férnek bele.

 

Külpolitikai rövidlátás

 

Nyilván valaki a kormányban zseniális ötletnek tartja a magyar állampolgárság osztogatását. Ez részben tényleg jó ötlet, de azért azok a tényleg magyar nemzetiségű vagy legalább részben magyar kultúrájú honfitársaink, akiknek ez valóban jár, már rég megkapták. A valós szándék a nacionalista lihegés mögött az, hogy a szabad európai munkavállalást adó útlevéllel megpróbálják elmagyarosítani Kárpátalját.

 

Az ukránok meg érthetően idegesek.

 

A mai Ukrajna ugyanis elég vegyesen összerakott ország. Nyugaton egykori lengyel területekből áll, ahol – ha Lengyelország nem is osztogat útleveleket – igyekeznek jóban lenni az amerikaiak által bevédett, EU-tag szomszéddal, hogy ha baj van, legyen hova menekülni. Ami persze elég faramuci dolog, mert se az oroszok, se az ukránok nem nagyon szoktak amúgy egy tálból cseresznyézni a lengyelekkel. Keleten egykori kozák és orosz földek, a városokban oroszul beszélő értelmiség. Nyugaton Kárpátalja.

 

Ha bármi, az erőszakkal leválasztott Krímen kívül még Ukrajnáról leszakad, abból Ukrajna szétesése következik, és nagyrészt orosz benyomulás. Ez olyan átrendeződés, ami Putyinon kívül senkinek sem érdeke. Neki viszont Ukrajnán kívül azért is, mert precedenst teremt arra, hogy mi történjék a balti államokkal.

 

A feszültség keltése tehát óriási kockázatot rejt magában. Nem tudom, kinek, milyen szervében lép fel időleges vérbőség ettől az egésztől a magyar kormányban, de jó tudni: hülyeséget csinálunk.

 

Persze lehetne ezt ésszel is csinálni

 

Csak ahhoz kormányozni kellene. Már korábban a Ráérünk blogban írtam arról, hogy a Kárpát-medence központja mindenképp Budapest, az elszakított országrészeket pedig nem visszaszerezni kell, hanem elérni, hogy vigyázó szemét mindenki Budapestre vesse.

 

Azt kéne megérteni, hogy Trianon többek között azért tudott megtörténni, mert a nem magyar nemzetiségű elitnek már nem érte meg Budapesthez lojálisnak lenni.

 

Nem ide küldték a gyerekeiket tanulni, nem akartak a magyar kultúra részesei lenni. Még tudtak magyarul, de a gyerek már nem tanult meg.
Ezen a magyar kormány nem akar változtatni. Mindenki várja a csodát, az újabb bécsi döntést és átkiabálnak a határ másik oldalára, hogy ne féljetek, megyünk! Nyilván Kárpátalján vannak Magyarországnál sokkal rosszabb helyek, putrikban nyomorgó cigányokkal, szabadrablásos gazdasággal. Meg van rossz infrastruktúra és társai.

 

Na, ezzel Magyarország nem tud és nem is akar mit kezdeni. Nincsen rá pénze és politikusai annyira elszigeteltek, hogy nincsen lobbiereje se a segítséghez.

 

Marad tehát a szarkavarás, amiből Magyarország eddig kivétel nélkül mindig rosszul jött ki. Most meg még ráadásul szarul is csináljuk.

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is, tessék lájkolni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás