A vajdaságiakkal és a kárpátaljaiakkal együtt építhetjük az Európai Birodalmat?

Bakó Bea

Szerző:
Bakó Bea

2018.10.24. 08:30

Orbán szavazati jogot adna az EP-választáson a szerbiai és ukrajnai magyaroknak. Mi értelme ennek a Fidesz, vagy épp az „Európai Birodalom” számára?

Ezt a cikket az Azonnali Reggeli fekete nevű hírlevelének olvasói már ma reggel megkapták postaládájukba. Kérj hírlevelet te is!

A keresztény nemzetegyesítő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pont a múlt héten adott be egy törvényjavaslatot, ami az összmagyarság szempontjából sajátos módon érintené az európai birodalomépítést, amit a miniszterelnök az október 23-i beszédében annyira kárhoztatott. Arról van szó, hogy azok a magyar állampolgárok is szavazhassanak a jövő májusi EP-választáson, akiknek EU-n kívüli államban van a lakóhelye.

Hiszen az erdélyiek és a felvidékiek eddig is szavazhattak ugye a romániai és szlovákiai listákra: hiába kettős állampolgár valaki, attól még csak egy tagállamban szavazhat egyszerre, mégpedig ott, ahol lakik. 

A vajdasági és a kárpátaljai magyarok azonban, hiába éltek az egyszerűsített honosítással, uniós lakóhely hiányában most nem szavazhatnak az EP-választáson.

Ezen szeretne most változtatni a kormány, miközben ezzel éppen, hogy segítheti a miniszterelnök által kárhoztatott európai birodalomépítést. Ez elsőre lehet, hogy hülyén hangzik, de ha figyelembe vesszük, hogy milyen számítások vezérlik a kormányt ennek a törvénynek a meghozásában, akkor máris tisztább a kép.

1. Mit akar a Fidesz az EP-választáson? Minél több mandátumot

Nyilván minden párt minél több mandátumot akar, de ez a Fidesznek most különösen fontos, mivel nagyon csúnyán néznek rá a Néppártban – ez egy európai jobboldali pártcsalád és frakció, ennek a tagja jelenleg a Fidesz – a jogállamiság leépítése miatt: sokan a saját pártcsaládjából is megszavazták a magyar kormány ellen a 7-es cikkes eljárást megindító Sargentini-jelentést. Ha viszont a Fidesznek sikerül meggyőző számú EP-képviselőt szállítania jövőre, akik fegyelmezetten szavaznak a néppárti álláspont mellett, akkor talán továbbra is maradhatnak – hiszen a Néppárt se lesz annyira finnyás, ha az európai parlamenti elsőségének a megtartásáról van szó.

2. Ha viszont ez történik, akkor a Fidesz a „birodalmi” Manfred Weber táborában találja magát

A helyzet ugyanis az, hogy a Néppárt csúcsjelöltje valószínűleg a bajor CSU-s jelenlegi néppárti frakcióvezető, Manfred Weber lesz az Európai Bizottság élére – még ha Orbán látványosan nem is akarja őt támogatni. Weber megszavazta Magyarország ellen a hetes cikkes eljárást, amit a fideszesek politikai Stockholm-szindrómával és a liberálisoknak való behódolással magyaráznak, ennek ellenére azonban eszükben sincs kilépni a legerősebb EP-frakcióból.

Weber ennek ellenére is még mindig közelebb áll a Fideszhez politikailag, mint a jelenlegi bizottsági elnök Juncker, de alapvetően azért az eddigi status quo-t testesíti meg, aminek egyelőre Néppárt-tagként a Fidesz is része, még ha előszeretettel állítja is be magát mindenre elszánt belső ellenzékként. Aztán kezdődhet minden elölről, jöhet egy újabb ciklusnyi elszánt belső ellenzékiség Európa elbirodalmiasítása és elmigránsosítása ellen a totális parasztvakítás jegyében.

A vajdaságiaknak meg a kárpátaljaiaknak nincs jobb dolguk ennél?

Dehogynem, de hátha mégis jön pár szavazat onnan, mégis mit veszíthetünk? Ezt gondolhatta valószínűleg Semjén Zsolt (vagy a nála rafkósabbak, de hát mégiscsak Semjén dolga az összes határon túli szavazós dolog, legalább ezt ne vitassuk el tőle).

Beadta tehát a javaslatot, ami a határon túliakon kívül egy csomó más választójogi témát is érint – ha részletesen akarod magad fárasztani vele, akkor itt átböngészheted. A mi szempontunkból a lényeg az, hogy kiegészítik az EP-képviselők választásáról szóló törvényt úgy, hogy azon választójoggal rendelkeznek a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok (nesztek, hajléktalanok, ha már nem élhettek az utcán, húzhattok egy ikszet), plusz 

az EU területén kívüli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak.

Lehet-e ilyet? Naná!

Bár az uniós tagállamok között nem túl jellemző ez a gyakorlat, de például Dánia vagy Olaszország bizonyos feltételek esetén engedi szavazni az EP-választáson az EU-n kívül élő polgárait. Mindez logikus is abból a szempontból, hogy mondjuk egy Szerbiában vagy Ukrajnában élő magyar állampolgárt ugyanúgy megilletnek az uniós szabadságok, mint azt, aki Budapesten lakik. Elvileg bármikor megteheti, hogy Berlinben, Párizsban vagy Amszterdamban jelentkezik egy állásra, vagy ott alapít céget, így

teljesen jogos, hogy meglegyen a lehetősége beleszólni az Európai Parlament összetételébe.

Maga a Tanács is javasolta a tagállamoknak, hogy tegyék ezt lehetővé a harmadik országban lakó polgáraiknak. (A vonatkozó tanácsi határozat szépséghibája egyébkét, hogy eközben aránytalanul és már-már orbáni módszerekkel tol ki a nagy országok kispártjaival az EP-választáson. Azt is érdemes hozzátenni, hogy akár ad egy tagállam szavazati jogot a harmadik országban élő polgárainak, akár nem, attól még ugyanannyi mandátuma lesz: Magyarország sokakkal ellentétben a brexit után sem kap pluszmandátumot, így a jelenlegi huszonegyen osztozkodik majd a kicsivel több magyar állampolgárságú szavazó.)

Érdemes-e lehajolni ennyi szavazatért? Miért ne?

Pontosan nem lehet tudni, hány embert érintene ez a módosítás. A KSH legutóbb az egyszerűsített honosítás bevezetésétől kezdve 2015-ig bezárólag készített kutatást a határon túli magyar állampolgárokról. Ebből az derül ki, hogy akkor összesen mintegy 210 ezer új állampolgár volt Szerbiából és Ukrajnából.

Egyrészt azóta még lehet egy pár, viszont azt is látni kell, hogy a nekik külön regisztrálniuk kell a névjegyzékbe vételhez, tehát eleve nagyobb választói tudatosságot igényel a részükről a rendszer. Ha megnézzük, hogy a 2018-as parlamenti választáson az összes, nagyjából egymillió új határon túli magyar állampolgárból csak 378 ezren regisztráltak, és közülük 225 ezren szavaztak érvényesen (ebben pedig a Románia nevű EU-s államban lakó erdélyiek is benne vannak), akkor

nem túl valószínű, hogy akár egyetlen mandátumra elég lenne a Fidesznek a vajdaságiak és a kárpátaljaiak szavazata.

Ez persze attól is függ, hogy mennyi az egy mandátum. Végképp nem akarok bonyolult matekpéldákba belemenni, de a lényeg az, hogy a 2014-es EP-választáson a Fidesz-lista utolsó befutó helyén is majdnem százezer szavazó jutott egy mandátumra. Akkor viszont elég alacsony, 29 százalékos volt a részvétel – az Eurobarometer azt jósolja, hogy jövőre magasabb lesz, de hogy pontosan mennyivel, az nagyon is számít.

Szóval a következő matekrejtvény, hogy esetleg a bejutási küszöb környékén mozgó kispártok lehetséges mandátumai – az EP-választás jellemzően alacsonyabb részvételi arányai miatt a Momentumnak és a Kutyapártnak is van esélye – kárát szenvedhetik-e a „harmadik országbeli” fideszes expanziónak, ha pont emiatt úgy jön ki a matek, hogy százikszezer plusz egy lesz a bejutási határ, amiről ők pont lecsúsznak?

Egy apró szépséghiba: Brüsszelmoszkva és az ukrajnai magyar útlevelek

A fent említett birodalmi Manfred Weber és a nemzetállami lázadás furcsa ellentmondásán túl van egy másik, minimum pofátlan vonása ennek a javaslatnak. Az ugyanis

arra apellál, hogy a kárpátaljai magyarok majd szépen elmennek, és szavaznak a Fideszre az EP-ben,

méghozzá úgy, hogy az EP a jelenlegi lakóhelyükön kábé egy fikarcnyit sem tud segíteni. Azon leginkább az Európai Tanács és a Tanács tudna, de ott ugye

pont Magyarország blokkolja Ukrajna EU-integrációját, éppen a magyar kisebbséggel való bánásmód miatt.

De még nagyobb vicc az egészben az, amin senkinek nincs kedve röhögni: hogy az ukránok saját bevallásuk szerint az oroszokon keresztül (!!!) megszerezték az ukrán-magyar kettős állampolgárok listáját – akiknek ezek után majd pont kisebb dolguk is nagyobb lesz annál, mint hogy az állampolgárságuk jótéteményeit kihasználva éljenek az újonnan megadandó szavazati jogukkal az EP-választáson.

Érdekes módon azonban a birodalmi párhuzamokról elmélkedő Orbán Viktor egy szót sem fecsérelt arra október 23-án, hogy hogyan lehetnek meg az oroszoknak ezek az adatok. Az valamiért zavarja őt, hogy 29 évvel azután, hogy „kifújtuk végre tüdőnkből az elvtársi világ áporodott levegőjét”, Európa számon kéri rajta a jogállamiságot és jogbiztonságot a nyitott határokért és a közös piacért cserébe, de

az már nem téma neki az '56-os forradalom évfordulóján, hogy az orosz titkosszolgálatok a jelek szerint most is gond nélkül turkásznak a magyar állami nyilvántartásokban.

Lehet, hogy mégsem fújtuk ki az utolsó leheletig az elvtársi világ áporodott levegőjét?

Tetszett a cikk? Ha kérsz még ilyeneket, iratkozz fel a Reggeli fekete nevű hírlevelünkre! Hetente háromszor küldjük!

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől
Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek