+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2021. február 5. péntek, 19:15
Tömeges tesztelés, lockdown, negatív teszt a kocogáshoz – a szigorú korlátozások ellenére komoly gondokkal küzd az első hullám járványkezelésének mintaországa. Mutatjuk, miért.

Amikor 2020 tavaszán belobbant Európában a koronavírus-járvány első hulláma, Szlovákia a leggyorsabban és leghatározottabban reagáló országok egyike volt: a politikusok kezdettől fogva példamutatóan maszkot viseltek, és a februári választás után leköszönő Pellegrini-kormány gyors és szigorú intézkedéseket vezetett be. Szlovákia kevés fertőzöttel és még kevesebb halottal úszta meg a pandémia első hullámát, ami után

 

a szlovák járványkezelés hivatkozási alap lett.

 

2020 őszén, amikor belobbant a járvány második hulláma, Szlovákiára újra mint a proaktív járványkezelés mintájára figyelt a világ: Igor Matovič kormánya alkalmazta először a járvány elleni küzdelemben a tömeges tesztelést

 

2021 januárjában a szlovák kórházak a kapacitásaik határán működtek, az egyik megyeszékhelyt, Nyitrát, ahol hűtőkocsikban kellett a holttesteket tárolni, mert a temetkezési vállalkozók nem győzték a munkát, az új Bergamóként kezdték emlegetni, közben a kormány kivételesen szigorú szabályokkal korlátozza a lakosság mozgását:

 

még a természetbe való kimozduláshoz is negatív koronavírus-teszt kell.

 

Betartatlan szabályok

 

Bár Szlovákiában már szeptemberben viszonylag szigorú intézkedésekkel készültek a járvány második hullámára – az egyes járásokban a járványhelyzettől függően lehettek nyitva az éttermek és a bárok –, nemcsak a szabályok következetes betartatása maradt el sok helyen, hanem a politikusi példamutatás is: augusztus végén még a miniszterelnök és több politikus is részt vett egy 150 fős lakodalmon, és az ott készült képek tanúsága szerint nem viseltek maszkot. 

 

IGOR MATOVIČ MINISZTERELNÖK MASZK NÉLKÜL EGY 150 FŐS LAKODALMON 2020. AUGUSZTUS 28-ÁN. KÉP: U HRICKA RESTAURANT / FACEBOOK

 

A járványügyi korlátozások kreatív kijátszása miatt októberben először Észak-Szlovákiában kezdett el nagyon gyorsan terjedni a járvány, és a kormány, megelőzendő, hogy az egész ország olyan állapotba kerüljön, mint a négy Zsolna megyei járás, az egész ország letesztelése mellett döntött.

 

Az október végén és november elején lezajlott tömeges tesztelés nagy sikernek látszott: a fennakadások ellenére az 5,4 millió lakosú országban

 

egy hétvége alatt leteszteltek 3,6 millió embert;

 

a fertőzöttebb járásokban pedig egy hét múlva megismételték a tömeges mintavételt 2,4 millió embert letesztelve.

 

A módszertől azt várták, hogy ha minél nagyobb tömegben szűrik ki és küldik karanténba azokat, akik fertőzöttek és másokat is megfertőznének, azzal lényegesen lelassítják a járvány terjedését, egyúttal el tudják kerülni a szigorúbb korlátozásokat.

 

Járványügy és politikai harcok

 

Ennek ellenére november óta aztán több alkalommal is szigorítani kellett az intézkedéseken, miközben a romló járványhelyzetre újabb és újabb tömeges teszteléssel reagált a kormány. 

 

A járvány elleni védekezést nehezítették a kormányon belüli konfliktusok is:

 

Igor Matovič miniszterelnök és Richard Sulík gazdasági miniszter azóta nem értenek egyet a válságkezelés módjában, hogy 2020 tavaszán átvették az ország irányítását: Matovič inkább a teljes körű megoldások felé hajlik, mint a tömeges tesztelés vagy a lockdown, libertariánus gazdasági minisztere azonban a célzott intézkedések híve, amik kisebb kárt okoznának a gazdaságnak. A kettejük évtizedes gyökerű konfliktussal, Matovič konfliktuskereső kommunikációja, valamint érzelmeken alapuló, következetlen döntései a válságkezelésre is rányomták a bélyegüket.

 

Mindez csak tovább növelte a korlátozások miatt egyébként is frusztrált emberek elégedetlenségét; egyúttal támadási felületet szolgáltatott az ellenzéknek is: a járvány- és vírustagadó szélsőjobboldal és Robert Fico exminiszterelnök is igyekeztek meglovagolni ezt az elégedetlenséget, ami a november 17-i pozsonyi tüntetésekben csúcsosodott ki, amikor a gyülekezési tilalom ellenére a radikálisoknak és a szociálpopulistáknak tömegeket sikerült utcára vinniük.

 

Szigorú szabályok eredmények nélkül

 

A kormány decemberben döntött a lockdown fokozatos karácsony előtti bevezetése mellett, miközben a koronavírus-fertőzésen több kormánytag, köztük a miniszterelnök is átesett. Karácsony előtt kijárási korlátozások lépett életbe, amik január elsejável, majd a legutóbbi, január 18. és 26. között tartott országos teszteléssel párhuzamosan pedig tovább szigorodtak. A korlátozások alóli addigi számtalan kivétel nagy részét negatív teszthez kötötték: postára, bankban, biztosítónál ügyet intézni, tankolni, kocsit, kerékpárt szervizbe vinni, ruhát tisztíttatni, cipőt javíttatni,

 

de még a természetbe kimenni sétálni vagy sportolni sem szabad negatív teszt nélkül.

 

Néhány kivétel azért maradt: élelmiszer, gyógyszer, higiéniai termékek beszerzéséhez, orvoshoz, gyermekgondozással kapcsolatban, állateledel és állattartással kapcsolatos egyéb termékek megvásárlásához, illetve állatok gondozása céljából ki lehet mozdulni otthonról negatív teszt nélkül is. Nem kell negatív teszt annak sem, aki házasságot kötni megy, közeli hozzátartozó temetésén vagy keresztelőn vesz részt. Kutyát sétáltatni is lehet majd negatív teszt nélkül. És természetesen tesztelésre menni is lehet.

 

A korlátozások február 7-ig, vasárnapig vannak érvényben, de szerdán úgy döntött a kormány, hogy meghosszabbítja őket, és szigorít is rajtuk: hétfőtől kötelező a home office, amennyiben azt a munka jellege lehetővé teszi. Az óvodák és iskolák alsó tagozatai, illetve a középiskolák végzős osztályai viszont újra kinyitnak hétfőn.

 

De miért nem hatott a tömeges tesztelés és a szigorú korlátozások?

 

Bár Igor Matovič újra és újra bevetette a tömeges tesztelés fegyverét, azt a szakemberek legfeljebb célzottan, egy-egy fertőzött városban vagy járásban tartják hatásos eszköznek. A Denník N által megkérdezett szakértők az okok között megemlítik azt is, hogy sokan nem tartják be a korlátozásokat, illetve azt, hogy Szlovákiában is megjelent a koronavírus brit mutációja – a szerdai új esetek 60 százalékát ez okozta –, de a legfőbb okként többen is azt nevezik meg, hogy a járványhelyzet romlása mögött azonban sokkal inkább az áll, hogy bármilyen szigorúak is az intézkedések,

 

egy részüket egyszerűen későn hozták meg,

 

vagyis későn vezették be a szigorúbb lockdownt. A szigorú szabályok alól hosszú ideig ugyanis volt néhány kivétel: a szálláshelyeket és a síközpontokat csak január elsejével zárták be (Magyarországon erre már november elején sort került), addig – igaz, háromnaponta megújított negatív teszttel – igénybe lehetett venni őket.

 

Emellett a kijárási korlátozásokat a rengeteg kivétel miatt a hatóságok nem tudták következetesen betartatni. Így a karácsonyi családi látogatásokra vonatkozó szabályok, de még a negatív teszttel való határátlépés is inkább csak ajánlásokként működtek,

 

amiket az emberek vagy betartanak, vagy nem.

 

NYITÓKÉP: Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás