+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. október 20. kedd, 18:09
Te sem bírod követni, hol tart a szlovákiai magyar összefogás? Segítünk: itt megtalálod, hogyan tárgyalnak egymással a magyar pártok, milyen szereplők vannak egyáltalán a placcon, hogyan keresik a kapcsolatot szlovák pártokkal, és milyen viszony fűzi őket a magyar politikához.

A 2020-as szlovák választáson nem jutott be magyar vagy magyar kötődésű párt a parlamentbe, így a rendszerváltás óta először parlamenti képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság. Ennek okait a felvidéki nyilvánosság nagyrészt a széthúzásban és abban látja, hogy a szlovákiai magyarok túl kevesen vannak ahhoz, hogy több parlamenti küszöböt elérő pártot is eltartsanak. A kiutat a magyarországi ellenzékhez hasonlóan a szlovákiai magyar politika is az összefogásban látja. 

 

Az első összefogás látványos sikere és bukása

 

A felvidéki magyar politika az eddigi legnagyobb sikereit egy korábbi összefogás keretében érte el: Vladimír Mečiar 1998-as leváltásában a három magyar párt összefogásából létrejött Magyar Koalíció Pártja is kivette a részét. 1998 és 2006 között a párt tagja volt a következő két, Mikuláš Dzurinda által vezetett kormánynak, ami az 1990-es években végzetesen leszakadni látszó Szlovákia gazdaságát látványos növekedési pályára állította, az országot pedig a NATO-ba és az Európai Unióba repítette. 

 

A 2006-tól ellenzékbe szoruló Magyar Koalíció Pártját a belső feszültségek szétfeszítették: az MKP-ból kilépő politikusok megalakították a szlovák-magyar együttműködést hirdető Most-Hidat, ami a 2010-es választásokon magabiztos eredménnyel be is jutott parlamentbe – ez azonban az MKP-nak azóta sem sikerült, a legutóbbi választáson pedig a Híd is kibukott a parlamentből.

 

Egy párt mind felett

 

2020 előtt nemcsak az látszott, hogy az MKP parlamentbe jutása három sikertelen választással a háta mögött ezúttal is kétséges, hanem az is, hogy a választóit a Fico-kormányban való részvétel miatt tömegesen elvesztő Hídra is bukás vár. Ezért a szlovákiai magyar politikusok egy része elkezdte szervezni a szlovákiai magyar pártok összefogását, ennek előségítésére

 

Összefogás néven 2019 végén egy később párttá alakult mozgalom is elindult, a cél pedig az volt, hogy a 2020-as választásokon a szlovákiai magyarok képviseletében már csak egy, közös párt induljon.

 

Ebből az összefogásból akkor a Híd kimaradt, magyar párt nem jutott be a parlamentbe, de a felvidéki politikusok továbbra is az összefogásban látják a megoldást a magyarság parlamenti képviseletének biztosítására. Így most már 2024-re (vagy egy esetleges előrehozott választásra) készülve a választási fiaskó után elkezdték szervezni az összefogást, ezúttal a Híddal együtt. 

 

Térkép e táj

 

Az MKP-n, a Hídon és az Összefogáson kívül más kisebb szereplői is vannak a felvidéki magyar politikának. 

 

Tekintsük át, hogy az egyes szereplők hogyan viszonyulnak egymáshoz, kik a legfontosabb politikusaik, hogyan viszonyulnak a szlovák pártokhoz és a magyarországi politikához.

 

MAGYAR KÖZÖSSÉG PÁRTJA (MKP)

 

Az 1998-as összefogás eredménye. Korábban Magyar Koalíció Pártjának hívták, belőle vált ki 2009-ben a Most-Híd. 2010 óta nem tud bejutni a parlamentbe, de regionálisan továbbra is erős, kierjedt pártstruktúrával rendelkezik, és mélyen összefonódott a szlovákiai magyarok több évtizedes kulturális szervezetével, a Csemadokkal is. 

 

+ Erős embere: Berényi József korábbi pártelnök, jelenleg Nagyszombat megye alelnöke, Igor Matovič magyarügyi tanácsadója. Berényi a párt belső ellenzékéhez tartozott, de a legutóbbi tisztújításon az általa képviselt irányvonal győzedelmeskedett Forró Krisztián pártelnökké választásával, és ez leginkább a szlovák politikához való viszonyon látszik meg.

 

+ Szerepe az összefogásban: a szlovákiai magyarok legnagyobb támogatottsággal bíró pártja, ennek megfelelően az összefogásban domináns szerepet szán magának, a létrehozandó új pártra a saját jogutódjaként tekint

 

Szlovák politikai iránytű: Igor Matovič és pártja, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽANO). Matovič már a 2020-as választás előtt felajánlotta az MKP-nak, hogy a politikusai induljanak az ő pártjának választási listáján – ezt akkor az MKP elutasította, és inkább a magyar összefogással próbálkozott. Matovič és Berényi jó viszonyának leglátványosabb eredménye a szlovák miniszterelnök Trianon századik évfordulója alkalmából a magyarok képviselőinek szervezett összejövetele volt, ahol Matovič elnézést kért a magyaroktól a történelmi sérelmeik miatt. (A párt korábbi, ideiglenes vezetése nem értett egyet a Matovičhoz való közeledéssel, meg is próbálták megpuccsolni a trianoni megemlékezést.)

 

+ Viszonya a magyarországi politikához:

 

az MKP a Fidesz stratégiai partnere;

 

a Magyarországról érkező anyagi támogatásokat MKP-közeli szervezet osztják szét. A magyaroszági belpolitika történéseihez a politikusaik nem szólnak hozzá, az MKP-közeli sajtó azonban a kormánypárti narratívának megfelelően rendszeresen értékeli azokat.

 

+ Szerepe az összefogásban: a szlovákiai magyarok legnagyobb támogatottsággal bíró pártja, ennek megfelelően az összefogásban domináns szerepet szán magának, a létrehozandó új pártra a saját jogutódjaként tekint.

 

MOST-HÍD

 

2009-ben hozták létre az MKP-t elhagyó politikusok és szlovák liberális értelmiségiek Bugár Bélával az élükön. Kezdetben sikerprojektnek tűnt, 2010-ben, a 2012-es előrehozott választásokon, és 2016-ban is bejutott a parlamentbe. 2016-ban koalícióra lépett Robert Fico korábban magyarellenességben is utazó szociálpopulista Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) pártjával és a korábban főleg magyarellenességre alapozó, ultranacionalista, 2016-ban viszont már mérsékeltebb Szlovák Nemzeti Párttal (SNS). A Kuciak-gyilkosság miatti belpolitikai földindulás a Hidat is elsodorta, 2020-ban az állami támogatáshoz elegendő háromszázalékos küszöböt sem ugrotta meg a választásokon.

 

+ Erős embere: Sólymos László pártelnök, korábbi környezetvédelmi miniszter. Sólymos a Híd parlamentből kibukás után a párt éléről távozó Bugár Bélát váltotta, aki a szlovákiai magyar politika eddigi legsikeresebb (bár csúfos bukással végződő) pályáját tudhatja maga mögött. A távozása utáni szerepe tisztázatlan, valószínűleg még mindig nagy befolyással bír a párton belül.

 

+ Szlovák politikai iránytű: Peter Pellegrini exkormányfő, és pártja a Hang-Szociáldemokrácia (Hlas-SD), valamit a Jó Választás (Dobrá Voľba) párt. A kormányfői székben a lemondott Robert Ficót váltó, majd vele összetűzésbe kerülő, és végül a Smerből kilépő és új pártot alapító Pellegrini az egyik legnépszerűbb szlovák politikus – új pártja a legutóbbi közvéleménykutatások szerint már Matovič OĽANO-ját is lehagyta. A Smerrel kötött opportunista koalíció után szinte magától értetődő, hogy a Híd Pellegrini emberarcú Smere, a Hlas irányába is tájékozódik a pletykák szerint, de egyeztettek a szintén Smerből dezertáló volt egészségügyi és belügyminiszter, Tomáš Drucker pártjával, a Dobrá Voľbával is.

 

+ Szerepe az összefogásban: a választások előtti összefogásból kimaradt, az azóta eljelentéktelenedett Hídnak a megmaradást az együttműködés valamilyen formája jelenti. Nem világos, hogy a Híd teljes mellszélességgel a magyar összefogás pártján áll-e, vagy nyitva hagyja a szorosabb együttműködés lehetőségét valamelyik szlovák párttal. 

 

+ Viszonya a magyarországi politikához: hagyományosan kritikus.

 

A párt képviselői rendszeresen elítélik a magyar kormány ellentmondásos lépéseit.

 

Sólymos László legutóbb az SZFE mellett állt ki, Agócs Attila alelnök pedig Raffay Ernő felvidéki turnéját kritizálta nyilvánosan. 

 

ÖSSZEFOGÁS

 

2019 novemberében hozták létre politikaközeli civilek, valamint volt MKP-s és volt Hidas politikusok azzal a céllal, hogy elősegítsék és koordinálják a szlovákiai magyar pártok összefogását. Az ő munkájuk nyomán indult a 2020-as választáson egy Magyar Közösségi Összefogás nevű választási párt listáján velük együtt az MKP és a Magyar Fórum nevű törpepárt.

 

+ Erős emberei: Mózes Szabolcs és Orosz Örs. Mózes eredetileg újságíró és kommentátor, a Pozsonyban tanuló magyar egyetemistáknak szállást és kiegészítő képzéseket biztosító Pozsonyi Magyar Szakkolégium alapítója és igazgatója. Orosz a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője, nyelvjogi aktivista, kultúraszervező. 2016-ban civilként már szerepelt az MKP választási listáján, és ő koordinálta a 2014-es elnökválasztáson Bárdos Gyula MKP-s politkus elnökjelölti kampányát. 

 

+ Szerepe az összefogásban: a szlovákiai magyar politikát új alapokra helyeznék egy teljesen új párttal, aminek ők adnák a keretét.

 

Szlovák politikai iránytű: az Összefogás nem tárgyal és nem is tart fenn szoros kapcsolatot szlovák pártokkal vagy politikusokkal, a magyar pártok együttműködésére fókuszál.

 

+ Viszonya a magyarországi politikához:

 

nem szólnak hozzá magyarországi témákhoz,

 

viszont a hozzájuk kötődő Pozsonyi Magyar Szakkollégium és a Gombaszögi Nyári Tábor is részesül magyar állami támogatásban. 

 

MAGYAR FÓRUM

 

A pártot 2018-ban alapította Simon Zsolt volt hidas politikus, aki 2016-ban hagyta ott Bugárékat, amikor azok koalícióra léptek a Smerrel és az SNS-sel. A Hídból kiábrándultaknak szeretett volna alternatívát kínálni.

 

+ Erős embere: Simon Zsolt korábbi mezőgazdasági miniszter, a Híd egyik alapítója.

 

+ Szerepe az összefogásban: a választások előtti összefogásban az MKÖ listáján szerepeltek az MKP-vel és az Összefogással együtt, a választások utáni tárgyalásokból egyelőre kihagyták őket.

 

Szlovák politikai iránytű: nem tárgyalnak vagy működnek együtt szlovák párttal; egy egységes magyar pártban való részvételüket ahhoz a feltételhez kötötték, hogy az nem működhet együtt a Smer-SD-vel, az SNS-szel és a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk néppárttal sem. 

 

+ Viszonya a magyar politikához: nem kapcsolódnak a magyar kormányhoz és nem kommentálják a magyarországi eseményeket.

 

ÚJ EGYSÉG MOZGALOM

 

A mozgalmat az MKP-ból 2019 januárjában belső ellentétek miatt kizárt Samu István hozta létre. A mozgalom a romantikus nemzetszemléletet képviseli, hajlamos a sérelmi politizálásra, ugyanakkor nem utasítja el a szlovák politikusok nyitását a magyarok felé. 

 

+ Erős embere: Samu István volt MKP-s politikus, egykor az MKP ifjúsági szervezetének, a Via Novának, később a párt vezetőségének tagja. 

 

+ Szerepe az összefogásban: a mozgalom két tagja szerepelt az MKÖ választási listáján, a választások utáni egyeztetésre nem hívták meg őket.

 

Szlovák politikai iránytű: nem működnek együtt szlovák pártokkal, de Igor Matovič magyarok felé nyitását lelkesen üdvözölték.

 

+ Viszonya a magyarországi politikához:

 

egyértelműen támogatják a magyar kormányt,

 

de nem foglalnak állást az egyes ügyekben – illetve kapcsolatban vannak a Mi Hazánkkal, mint nemzetpolitikában gondolkodó párttal is.

 

MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA SZÖVETSÉG

 

A törpepárt 2013-ban jött létre egy másik párt névváltoztatásával, és a keresztény értékek képviseletét tűzte ki célul a magyar közösségben. Sokak szerint a Híd támogatásával alakult meg, hogy az MKP-tól hódítson el keresztény szavazókat.

 

+ Erős embere: Fehér Csaba pártelnök, ha egy mikropárt esetében beszélhetünk ilyenről.

 

+ Szerepe az összefogásban: a Híddal közösen indult a 2020-as választásokon, a választások után szerveződő összefogásban nincs szerepe.

 

Szlovák politikai iránytű: nem működik együtt szlovák pártokkal.

 

+ Viszonya a magyarországi politikához: nem tartják a kapcsolatot a magyar kereszténydemokratákkal, sem más magyarországi párttal, és nem is foglalkoznak magyarországi témákkal.

 

Akkor most mi van?

 

A választások előtti összefogásban, amit eredetileg a legszélesebb körben próbáltak összehozni, az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum vett részt, illetve a listára felkerült az Új Egység Mozgalom is, míg a tárgyalások zátonyra futása miatt kimaradt belőle a Most-Híd, ami az MKDSZ-szel közös listán indult.

 

A választási kudarc utáni összefogás megszervezésében viszont már részt vesz a Bugár Béla nélküli Most-Híd is, viszont kihagyják belőle a két törpepártot, a Magyar Fórumot és az MKDSZ-t, illetve az Új Egység Mozgalmat, ami egyelőre civil szervezetként működik. 

 

Az MKP, az Összefogás és a Most-Híd augusztus 20-án írt alá szándéknyilatkozatot a közös párt létrehozására. Az egyes szereplők közötti törésvonalak a szlovák politikai pártokhoz és a magyar kormányhoz való viszony mentén látszanak, és részben az immár hagyományos MKP-Híd szembenállásnak felelnek meg: míg az MKP a Matovič-féle OĽANO felé húz, a Híd az ellenzéki pártokkal egyeztet, amik közül a legjelentősebb Peter Pellegrini exkormányfő Hlas-SD-je.

 

Az MKP a jó viszony fenntartására törekszik a magyar kormánnyal, miközben igyekszik magát távol tartani a magyar belpolitika ellentmondásos ügyeitől, a Híd pedig ezekben is állást foglal a magyar kormánnyal szembe helyezkedve.


A pártoknak szervezeti kérdésekben is meg kell egyezniük: hogyan választják ki majd a pártelnököt, milyen súllyal jelennek meg majd az új közös pártban. A legfrissebb hírek szerint a háttérben már előrehaladott fázisban van a munka, és a pártelnökök szeretnék karácsonyig formába önteni az összefogást.

 

NYITÓKÉP: Mózes Szabolcs / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás