+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 15. péntek, 18:25
Most hétvégén ünnepli a protestmozgalom az egyéves születésnapját. Noha az utóbbi időben enyhült az ellenállás, a mostani hétvégére nagy tüntetésekkel készülnek. Azaz nem tűntek el, a társadalom többsége ma is melletük áll.

Egy évvel ezelőtt kezdődött meg a főleg vidéki autósokat mozgósító tüntetéshullám, a sárgamellényesek mozgalma. A tüntetések leglátványosabb (legalábbis a sajtóban legtöbbet mutató) képei Párizsból jöttek, de valójában inkább a francia vidék lázadásaként voltak értékelhetőek – a Párizsban tüntetők is sokszor vidékről érkeztek fel.

 

Noha egyesek a mozgalomból a benzinár ökológiai adó miatti emelkedése ellen vették elé az autóikból a sárgamellényeket, maga az ellenállás sokkal többet jelentett – igaz,

 

a benzinár kérdése alkalmat adott az ellenfeleknek, hogy környezetellenességgel vagy egyszerű autós érdekérvényesítéssel vádolhassák a sárgamellényeseket.

 

Az, hogy a tüntetéshullám nem (csupán) a vidéki autósokról szólt, mutatja: Emmanuel Macron elnöknek sem volt elegendő pusztán a környezeti adót visszavonnia, hanem más, szociális intézkedéseket – például a közszférában dolgozóknak általános kétszáz eurós bérnövekedést vagy a minimálbér száz euróval való megemelését – kellett végrehajtania.

 

Macron már idén januárban reagált az eseményekre: bejelentette, hogy Nagy Nemzeti Vita néven országjárásba kezd, ahol a polgármesteri hivatalokban nem csak a helyi vezetőkkel, de az érdeklődő polgárokkal is találkozik. Az üzenet az volt, hogy az itt hallott kritikák alapján fogalmazza újra a kormánypolitikát. Macron persze nem lett populista, mert még a Nagy Nemzeti Vitában is idén márciusban hatvan értelmiségivel több mint nyolc órán át beszélgetett (ez itt nézhető vissza).

 

A sárgamellényes mozgalom azonban a tavaszt is megérte: minden szombaton tüntetés volt Franciaország-szerte. Március közepén is tudtak még több mint háromszázezer embert megmozgatni. A pártpolitikában azonban nem tudtak megjelenni, mert

 

nem sikerült pártot alapítaniuk, amely elindulhatott volna a májusi EP-választásokon.

 

A nyár folyamán pedig vissza is esett mind a résztvevők száma (amely már egyetlen hétvégén se érte el országosan se a százezret), mind ennek megfelelően a médiaérdeklődés is. A társadalmi támogatás azonban nem szűnt meg. A legfrissebb felmérés szerint

 

a franciák ötvenöt százaléka támogatja továbbra is a sárgamellényeseket,

 

és kevesebb, mint harminc százalékuk utasítja csak el őket egyértelműen. A sárgamellényesek legtöbb híve a szélsőjobboldali Marine Le Pen és a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélanchon táborából kerül ki (ezt mi is tapasztaltuk Párizsban idén márciusban), de még Emmanuel Macron híveinek egyharmada is egyetért a tüntetőkkel.

 

A mozgalmat nehezen lehetett leírni pártpolitikai és ideológiai jelzőkkel. Rendszerellenesség jellemezte őket, amelyben bal- és jobboldali eszmék egyaránt keveredhettek. A fősodratú médiában éppen ezért – egy-egy erőszakos cselekmény után – a sárgamellényesek radikalizmusát emelték ki, de

 

az antiszemitizmus vádja is megjelent,

 

amikor idén februárban egy párizsi felvonuláson pár sárgamellényes szóban inzultálta (cionistának nevezte) Alain Finkelkraut, neokonzervatív filozófust, aki eleve provokáció szándékával jelent meg a tüntetők között.

 

Mindazonáltal a mozgalmat nem lehet egyáltalán már azzal vádolni, hogy csupán önző autósok érdekeit képviselné. Ezt mutatja, hogy a hírek szerint a vasárnapi születésnapon több sárgamellényes – amint azt kissé kódoltan bejelentették – „a fogyasztás egyik templomát“ akarja elfoglalni. Ezzel egy  októberi radikális zöld akciót másolnának, amikor az Extenction Rebellion csoport egy párizsi bevásárlóközpontot szállt meg.

 

Még májusban több neves francia értelmiségi és színész állt ki a mozgalom mellett, akik éppen a zöld fordulat, a zöld ellenállás jeleként értékelik az egyéves tüntetéshullámot. Hasonló véleményt fogalmazott meg az Azonnalin Kardos Gábor borász-filozófus is.

 

A sárgamellényesek még az irodalomban is megjelentek. Michel Houellebecq idén januárban közölt új regényében ugyanis a vidéki francia utakat lezáró tüntetésekről ír – amely jóslatként is felérhet, ugyanis a regényt a sárgamellényesek tüntetései előtt írta már meg. Ez is mutatja: a sárgamellényes mozgalom nem más, mint a macroni politikával – de eleve az elégtelen parlamentarizmussal és pártpolitikával szembeni – népi ellenállás, amelyre lehetett számítani. Nincs még ugyan konkrét formája és egyetlen követelése, azonban a forradalmi alany sohasem világos üzenettel jelenik meg.

 

NYITÓKÉP: Techet Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje, bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás