+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 15. péntek, 18:25
Most hétvégén ünnepli a protestmozgalom az egyéves születésnapját. Noha az utóbbi időben enyhült az ellenállás, a mostani hétvégére nagy tüntetésekkel készülnek. Azaz nem tűntek el, a társadalom többsége ma is melletük áll.

Egy évvel ezelőtt kezdődött meg a főleg vidéki autósokat mozgósító tüntetéshullám, a sárgamellényesek mozgalma. A tüntetések leglátványosabb (legalábbis a sajtóban legtöbbet mutató) képei Párizsból jöttek, de valójában inkább a francia vidék lázadásaként voltak értékelhetőek – a Párizsban tüntetők is sokszor vidékről érkeztek fel.

 

Noha egyesek a mozgalomból a benzinár ökológiai adó miatti emelkedése ellen vették elé az autóikból a sárgamellényeket, maga az ellenállás sokkal többet jelentett – igaz,

 

a benzinár kérdése alkalmat adott az ellenfeleknek, hogy környezetellenességgel vagy egyszerű autós érdekérvényesítéssel vádolhassák a sárgamellényeseket.

 

Az, hogy a tüntetéshullám nem (csupán) a vidéki autósokról szólt, mutatja: Emmanuel Macron elnöknek sem volt elegendő pusztán a környezeti adót visszavonnia, hanem más, szociális intézkedéseket – például a közszférában dolgozóknak általános kétszáz eurós bérnövekedést vagy a minimálbér száz euróval való megemelését – kellett végrehajtania.

 

Macron már idén januárban reagált az eseményekre: bejelentette, hogy Nagy Nemzeti Vita néven országjárásba kezd, ahol a polgármesteri hivatalokban nem csak a helyi vezetőkkel, de az érdeklődő polgárokkal is találkozik. Az üzenet az volt, hogy az itt hallott kritikák alapján fogalmazza újra a kormánypolitikát. Macron persze nem lett populista, mert még a Nagy Nemzeti Vitában is idén márciusban hatvan értelmiségivel több mint nyolc órán át beszélgetett (ez itt nézhető vissza).

 

A sárgamellényes mozgalom azonban a tavaszt is megérte: minden szombaton tüntetés volt Franciaország-szerte. Március közepén is tudtak még több mint háromszázezer embert megmozgatni. A pártpolitikában azonban nem tudtak megjelenni, mert

 

nem sikerült pártot alapítaniuk, amely elindulhatott volna a májusi EP-választásokon.

 

A nyár folyamán pedig vissza is esett mind a résztvevők száma (amely már egyetlen hétvégén se érte el országosan se a százezret), mind ennek megfelelően a médiaérdeklődés is. A társadalmi támogatás azonban nem szűnt meg. A legfrissebb felmérés szerint

 

a franciák ötvenöt százaléka támogatja továbbra is a sárgamellényeseket,

 

és kevesebb, mint harminc százalékuk utasítja csak el őket egyértelműen. A sárgamellényesek legtöbb híve a szélsőjobboldali Marine Le Pen és a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélanchon táborából kerül ki (ezt mi is tapasztaltuk Párizsban idén márciusban), de még Emmanuel Macron híveinek egyharmada is egyetért a tüntetőkkel.

 

A mozgalmat nehezen lehetett leírni pártpolitikai és ideológiai jelzőkkel. Rendszerellenesség jellemezte őket, amelyben bal- és jobboldali eszmék egyaránt keveredhettek. A fősodratú médiában éppen ezért – egy-egy erőszakos cselekmény után – a sárgamellényesek radikalizmusát emelték ki, de

 

az antiszemitizmus vádja is megjelent,

 

amikor idén februárban egy párizsi felvonuláson pár sárgamellényes szóban inzultálta (cionistának nevezte) Alain Finkelkraut, neokonzervatív filozófust, aki eleve provokáció szándékával jelent meg a tüntetők között.

 

Mindazonáltal a mozgalmat nem lehet egyáltalán már azzal vádolni, hogy csupán önző autósok érdekeit képviselné. Ezt mutatja, hogy a hírek szerint a vasárnapi születésnapon több sárgamellényes – amint azt kissé kódoltan bejelentették – „a fogyasztás egyik templomát“ akarja elfoglalni. Ezzel egy  októberi radikális zöld akciót másolnának, amikor az Extenction Rebellion csoport egy párizsi bevásárlóközpontot szállt meg.

 

Még májusban több neves francia értelmiségi és színész állt ki a mozgalom mellett, akik éppen a zöld fordulat, a zöld ellenállás jeleként értékelik az egyéves tüntetéshullámot. Hasonló véleményt fogalmazott meg az Azonnalin Kardos Gábor borász-filozófus is.

 

A sárgamellényesek még az irodalomban is megjelentek. Michel Houellebecq idén januárban közölt új regényében ugyanis a vidéki francia utakat lezáró tüntetésekről ír – amely jóslatként is felérhet, ugyanis a regényt a sárgamellényesek tüntetései előtt írta már meg. Ez is mutatja: a sárgamellényes mozgalom nem más, mint a macroni politikával – de eleve az elégtelen parlamentarizmussal és pártpolitikával szembeni – népi ellenállás, amelyre lehetett számítani. Nincs még ugyan konkrét formája és egyetlen követelése, azonban a forradalmi alany sohasem világos üzenettel jelenik meg.

 

NYITÓKÉP: Techet Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A techóriás szenzorokkal rögzítené a munkavállalók testbeszédét és mimikáját, hogy pontozza a meetingek minőségét, de a kritikusok szerint a munkavállalói jogok rovására növelnék a munka hatékonyságát.

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyíltan biztosan nem vállalja majd föl ezt az érdekeivel ellentétes álláspontot.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Az Azonnali heti tsúfos tükre ismét jelentkezik: ezúttal egészen az ókori Washingtonig repülünk vissza a történelembe!

A konstancai román ortodox érsek megint nagyban tesz a járvány miatt elrendelt korlátozásokra, és a híveinek is van jó magyarázata arra, hogy miért nem kell aggódni.

Már csak a pecsét hiányzik, hogy az LMP is hivatalosan elkötelezze magát a közös ellenzéki lista mellett, de párton belül ez már el van döntve.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás