+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 5. vasárnap, 13:22
Nem vagyunk hülyék – ezzel a címmel állt ki több mint ezer neves francia művész a sárgamellényesek mellett, szerintük ugyanis a francia közelmúlt történelmében egyedülálló mozgalmat a mainstream média és értelmiség becsapott, megvezetett, buta emberek hőzöngésének állítja be. Az aláírók szerint nem az utcai erőszaktól, hanem a hatalom erőszakától kell félni.

Október vége óta tart Franciaországban az úgynevezett sárgamellényes lázadás. Eredetileg a környezetvédelmi adóval megemelkedett üzemanyagárak miatt vonultak ki sokan az utakra – főleg azon vidéki körzetekben, ahol autó nélkül nem lehetne élni, munkába járni. Ez az ellentét rámutatott arra, hogy a zöld politika – ha nem teszi fel a lényegibb rendszerkérdést a kapitalizmus egészét illetően, és a felelősséget egyéni szintre tolja le – sokszor egyszerűen a városi, jómódú rétegek érdektelenségét fejezi ki a vidéki alsóközéposztállyal szemben.

 

A sárgamellényes mozgalom igen hamar túl is lépett a konkrét ügyön, és általában Emmanuel Macron politikája ellen irányult, ami – legalábbis francia környezetben – liberálisnak számít. (Egy német környezetben Macron egyszerű balközép politikát folytat.)

 

A mozgalom meglepte a hagyományos politikát.

 

Macron vitakészséget mutatott, de a népszerűsége ettől még elég gyér

 

Macron elnök tett néhány engedményt feléjük (például a köztisztviselők bérét egyszerűen megemelte), illetve egy nagy nemzeti konzultációval akart ellenhatni: ennek keretében számos francia várost bejárt, ahol nyilvános rendezvényeken lehetett az elnökkel találkozni, vitatkozni. A végén pedig márciusban – híven Macron sok tekintetben felvilágosult abszolutizmusához – hatvannégy vezető értelmiségivel vitatkozott nyilvánosan, a több mint nyolcórás szeánszot pedig élőben adta az egyik francia közszolgálati csatorna.

 

A Nagy Vita, ahogy az ottani nemzeti konzultációt hívják, egyelőre azonban még nem eredményezett konkrét eredményeket. De Macron, akinek népszerűsége tavaly év vége felé majdnem már egyszámjegyűvé kezdett olvadni, kicsit felkapaszkodott. Ma ő és pártja húsz százalék körül fej-fej mellett versenyez Marine Le Pen szélsőjobboldalával. A mindkét politikus számára amúgy gyér eredmény azt is mutatja:

 

ma Franciaországban nem csak az aktuális hatalom, de annak ellezéke, esetleges alternatívája sem hiteles a többség számára.

 

És itt lép közbe a sárgamellényes mozgalom, amely éppen ezt a rendszerellenességet fejezi ki. Ezért nehéz ma létező politikai pártokhoz, ideológiákhoz kötni. Médiabeli lejáratásukra persze jól jön, ha lehet szélsőjobboldali kapcsolatokat találni – mint például februárban, amikor a közismerten cionista-neokonzervatív filozófus, Alain Finkielkraut (egyfajta provokációként is) megjelent az egyik párizsi tüntetésen, ahol Izrael-ellenes (egyesek füle szerint zsidóellenes) megjegyzéseket kapott.

 

Nehéz azonban pártalapon besorolni a tüntetőket; a pártok elutasítottsága látszik abban is, hogy végül nem jött létre egy egységes sárgamellényes párt, a mozgalom ugyanis eleve nem hierarchikusan, hanem hálózatszerűen szervezkedik, nehéz tehát megmondani, ki is lenne a vezetője. Vélhetően nincs is, bár önjelölt vezetők azért akadnak.

 

Nem vagyunk hülyék, a sárgamellényesek mi vagyunk – írja rengeteg francia művész

 

Szombaton több mint ezer francia művész és értelmiségi – köztük Juliette Binoche és Emmanuelle Béart színésznők – tettek közzé felhívást, amiben kiállnak a sárgamellényesek mellett. (A kiáltvány egésze itt olvasható.)

 

„Nem vagyunk hülyék” – hirdetik, mondván: ezzel akarja a mainstream média lejáratni a sárgamellényeseket.

 

Az aláírók, akik közt vannak írók, színészek, zenészek, „precedens nélkülinek“ nevezik az ötödik köztársaság történetében a sárgamellényes mozgalmat, amely több demokráciát, igazságosabb elosztást és radikálisabb környezetvédelmet követelne szerintük. Az aláírók ezért úgy vélik, hogy a sárgamellényesek mindenkiért tüntetnek – ahogy írják:

 

„a sárgamellényesek mi vagyunk”.

 

Az aláírók szerint növekszik az állami erőszak a tüntetőkkel szemben:

 

„Látjuk az erőltetett törekvéseket, hogy lejárassák a sárgamellényeseket, mint ökológia-elleneseket, szélsőségeseket, akik csak törnek-zúznak”,

 

de szerintük „ez a leírás nem fedi a valóságot, akkor sem ha a nagyközönségnek szóló médiumok és a kormányszóvivő ezt próbálná elhitetni velünk”. A helyzet ezzel szemben az, hogy csak 2019. április 19-ig például egy halálos áldozatot és több mint kétszázötven fejsérülést követeltek a rendőri túlkapások.

 

„Nem vagyunk hülyék. A legfenyegetőbb erőszak gazdasági és társadalmi” – írják azoknak válaszul, akik esetleg a sárgamellényesektől félnének.

 

A „kormány erőszaka” a fenyegető, mert az „néhányak érdekét védi mindannyiunk kárára”.

 

A nyilatkozat szerint a környezetvédelmi válságért a kormány(ok) folyamatos deregulációja felel, éppen ez ellen tiltakoznának a sárgamellényesek, akiket ezért az aláírók „radikális környezetvédőknek” neveznek.

 

A nyilatkozat arra szólítja fel a művészvilágot, hogy írjon egy új történetet, és szálljon szembe „a kormányzat felelőtlenségével és manipulációjával”. Forradalmi utópizmussal zárják soraikat: „Nincs semmi megírva. Rajzoljunk egy jobb világot.”

 

FOTÓ: Techet Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás