+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. május 5. vasárnap, 13:22
Nem vagyunk hülyék – ezzel a címmel állt ki több mint ezer neves francia művész a sárgamellényesek mellett, szerintük ugyanis a francia közelmúlt történelmében egyedülálló mozgalmat a mainstream média és értelmiség becsapott, megvezetett, buta emberek hőzöngésének állítja be. Az aláírók szerint nem az utcai erőszaktól, hanem a hatalom erőszakától kell félni.

Október vége óta tart Franciaországban az úgynevezett sárgamellényes lázadás. Eredetileg a környezetvédelmi adóval megemelkedett üzemanyagárak miatt vonultak ki sokan az utakra – főleg azon vidéki körzetekben, ahol autó nélkül nem lehetne élni, munkába járni. Ez az ellentét rámutatott arra, hogy a zöld politika – ha nem teszi fel a lényegibb rendszerkérdést a kapitalizmus egészét illetően, és a felelősséget egyéni szintre tolja le – sokszor egyszerűen a városi, jómódú rétegek érdektelenségét fejezi ki a vidéki alsóközéposztállyal szemben.

 

A sárgamellényes mozgalom igen hamar túl is lépett a konkrét ügyön, és általában Emmanuel Macron politikája ellen irányult, ami – legalábbis francia környezetben – liberálisnak számít. (Egy német környezetben Macron egyszerű balközép politikát folytat.)

 

A mozgalom meglepte a hagyományos politikát.

 

Macron vitakészséget mutatott, de a népszerűsége ettől még elég gyér

 

Macron elnök tett néhány engedményt feléjük (például a köztisztviselők bérét egyszerűen megemelte), illetve egy nagy nemzeti konzultációval akart ellenhatni: ennek keretében számos francia várost bejárt, ahol nyilvános rendezvényeken lehetett az elnökkel találkozni, vitatkozni. A végén pedig márciusban – híven Macron sok tekintetben felvilágosult abszolutizmusához – hatvannégy vezető értelmiségivel vitatkozott nyilvánosan, a több mint nyolcórás szeánszot pedig élőben adta az egyik francia közszolgálati csatorna.

 

A Nagy Vita, ahogy az ottani nemzeti konzultációt hívják, egyelőre azonban még nem eredményezett konkrét eredményeket. De Macron, akinek népszerűsége tavaly év vége felé majdnem már egyszámjegyűvé kezdett olvadni, kicsit felkapaszkodott. Ma ő és pártja húsz százalék körül fej-fej mellett versenyez Marine Le Pen szélsőjobboldalával. A mindkét politikus számára amúgy gyér eredmény azt is mutatja:

 

ma Franciaországban nem csak az aktuális hatalom, de annak ellezéke, esetleges alternatívája sem hiteles a többség számára.

 

És itt lép közbe a sárgamellényes mozgalom, amely éppen ezt a rendszerellenességet fejezi ki. Ezért nehéz ma létező politikai pártokhoz, ideológiákhoz kötni. Médiabeli lejáratásukra persze jól jön, ha lehet szélsőjobboldali kapcsolatokat találni – mint például februárban, amikor a közismerten cionista-neokonzervatív filozófus, Alain Finkielkraut (egyfajta provokációként is) megjelent az egyik párizsi tüntetésen, ahol Izrael-ellenes (egyesek füle szerint zsidóellenes) megjegyzéseket kapott.

 

Nehéz azonban pártalapon besorolni a tüntetőket; a pártok elutasítottsága látszik abban is, hogy végül nem jött létre egy egységes sárgamellényes párt, a mozgalom ugyanis eleve nem hierarchikusan, hanem hálózatszerűen szervezkedik, nehéz tehát megmondani, ki is lenne a vezetője. Vélhetően nincs is, bár önjelölt vezetők azért akadnak.

 

Nem vagyunk hülyék, a sárgamellényesek mi vagyunk – írja rengeteg francia művész

 

Szombaton több mint ezer francia művész és értelmiségi – köztük Juliette Binoche és Emmanuelle Béart színésznők – tettek közzé felhívást, amiben kiállnak a sárgamellényesek mellett. (A kiáltvány egésze itt olvasható.)

 

„Nem vagyunk hülyék” – hirdetik, mondván: ezzel akarja a mainstream média lejáratni a sárgamellényeseket.

 

Az aláírók, akik közt vannak írók, színészek, zenészek, „precedens nélkülinek“ nevezik az ötödik köztársaság történetében a sárgamellényes mozgalmat, amely több demokráciát, igazságosabb elosztást és radikálisabb környezetvédelmet követelne szerintük. Az aláírók ezért úgy vélik, hogy a sárgamellényesek mindenkiért tüntetnek – ahogy írják:

 

„a sárgamellényesek mi vagyunk”.

 

Az aláírók szerint növekszik az állami erőszak a tüntetőkkel szemben:

 

„Látjuk az erőltetett törekvéseket, hogy lejárassák a sárgamellényeseket, mint ökológia-elleneseket, szélsőségeseket, akik csak törnek-zúznak”,

 

de szerintük „ez a leírás nem fedi a valóságot, akkor sem ha a nagyközönségnek szóló médiumok és a kormányszóvivő ezt próbálná elhitetni velünk”. A helyzet ezzel szemben az, hogy csak 2019. április 19-ig például egy halálos áldozatot és több mint kétszázötven fejsérülést követeltek a rendőri túlkapások.

 

„Nem vagyunk hülyék. A legfenyegetőbb erőszak gazdasági és társadalmi” – írják azoknak válaszul, akik esetleg a sárgamellényesektől félnének.

 

A „kormány erőszaka” a fenyegető, mert az „néhányak érdekét védi mindannyiunk kárára”.

 

A nyilatkozat szerint a környezetvédelmi válságért a kormány(ok) folyamatos deregulációja felel, éppen ez ellen tiltakoznának a sárgamellényesek, akiket ezért az aláírók „radikális környezetvédőknek” neveznek.

 

A nyilatkozat arra szólítja fel a művészvilágot, hogy írjon egy új történetet, és szálljon szembe „a kormányzat felelőtlenségével és manipulációjával”. Forradalmi utópizmussal zárják soraikat: „Nincs semmi megírva. Rajzoljunk egy jobb világot.”

 

FOTÓ: Techet Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A mai Észak-Macedónia adta az egykori Jugoszlávia bortermelésének kétharmadát. Ma amerikai, brit, orosz és kínai piacokat céloznak, hogy világmárkákat hozzanak létre.

A KDNP-s Aradszki András szerint ha az új ellenzéki polgármester, Csőzik László bocsánatot kér, akkor azzal bizonyítja jó szándékát.

Kína hivatalosan még csak nem is jelezte, miért halasztják el a Volt egyszer egy Hollywood című film premierjét.

Ha jogerős lesz az illetékes területi választási bizottság döntése, november 10-én kell ismét szavazniuk a jászberényieknek.

Nagyobb baja is van Győrnek a polgármester szexbotrányánál: csúcsidőben folyamatosan maradnak ki a buszok, megoldás egyelőre nem látszik.

A hatóságok nem örültek neki különösebben, hogy elkezdene rendesen bánni felhasználói adataival a közösségi oldal, de Zuckerbergék őket is megpróbálják segíteni.

A honvédelmi államtitkár szerint a szocialista Bangóné úgy viselkedik, mint aki megőrült. Mindezt azért, mert az ellenzék új választást akar Csepelen, miközben a Fidesz is több helyen számoltat újra.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás