Az idei választásokon látványosan szertefoszlott az a több évtizedes hagyomány, mely szerint az összes francia párt összezár a radikális jobboldallal szemben.
A vasárnapi franciaországi parlamenti választásokkal kiteljesedett az a politikai átalakulás, amely Emmanuel Macron 2017-es villámgyors népszerűvé válásával és elnökké választásával kezdődött. A politikai élet három pólusúvá vált, egy hét múlva pedig kiderül az is, hogy Magyarországhoz hasonlóan – bár gyökeresen más hatalmi és jogállami körülmények közt – létrejön-e a centrális erőtér.
Teljesült a franciák vágya: nő kerül a távozó Jean Castex francia miniszterelnök székébe. Vajon kényelmes lesz ez a szék az alapvetően mérnök végzettséggel rendelkező, magát „baloldali nőnek” valló technokrata politikus, Élisabeth Borne számára? És egyáltalán miért rá esett a választás?
Úgy tűnik, Orbán Viktor szövetségese az előzetes várakozással szemben nem szoros csatában, hanem végül simán kapott ki.
A regnáló Emmanuel Macron és a magát épp jobbközépnek pozícionáló Marine Le Pen is a balos Mélenchon szavazóira hajt, kérdés, kinek sikerül meggyőzni őket.
És mennyire lehet neki hinni?
A szélsőjobboldali elnökjelölt azt mondta egy szerdai sajtótájékoztatón, azért kellett orosz hitelt felvennie a kampányára korábban, mert „máig nem kapott kölcsönt sem Franciaországban, sem egész Európában”. Marine Le Pen viszont 10,6 millió eurós hitelt kapott az MKB Banktól.
A franciák szélsőjobbos elnökjelöltje reggel még azt mondta, nem tudja meghallgatni az ukrán elnököt a francia parlamentben, de a kampánystábja hamar megcáfolta.
De Marine Le Pent azért elfogadható politikusnak tartja. A néppárti tagság előnyeit azonban szerinte nem lehet semmilyen újjoboldali európai szövetséggel pótolni.
Orbán Viktor még pénteken is azt mondta, reméli, szombaton fontos lépést tesznek, hogy létrehozzanak egy befolyásos pártszövetséget. Ebből úgy tűnik, elég kevés valósult meg.