+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 4. péntek, 10:51
Négy évvel a Behódolás után ismét január elején jön ki legújabb regényével a francia író. A Sérotonine című munka, amit a francia sajtó december végéig már megismerhetett, vélhetően megint megosztó lesz – ezúttal sem kerülve a politikai állásfoglalást.

A Flammarion párizsi kiadó már ősszel közölte, hogy január negyedikén – azaz ma – jelenik meg Houellebecq legújabb regénye. Már az első kiadást több mint háromszázezer példányban kezdik el terjeszteni. A négy évvel ezelőtti Behódolás, amely a Charlie Hebdo elleni terrortámadás napján jött ki, több kiadást is megélve végül több mint nyolcszázezer példányban fogyott el.

 

Milyen az új könyv?

 

A francia sajtó csak december utolsó hetében kezdett el írni a tartalomról, bár teljes ismertetés sehol sem volt – igaz, Houellebecqnél eleve a mondanivaló esztétikája számít, nem holmi könnyed műfajról van szó, aminek esetében bármit is lehetne spoilerezni.

 

Az igazi houellebecq-i, az önparódia, a száraz ismeretterjesztés és az esztétikai melankólia határain billegő stílus itt is megvan – sőt, amint Jérôme Dupuis, a könyv egyik kritikusa (mégpedig negatív kritikusa) megjegyezte a párizsi L´Express hetilapban: a mostani regényben minden összejött, ami Houellebecqet jellemzi, nem is egy új könyvről, történetről, inkább önismétlésről, rutinról lenne szó:

 

„Igen, kétségtelenül egy Houellebecqet olvasunk, az első antidepresszáns már a nyolcadik oldalon, […] az első maszturbáció pedig a tizennyolcadikon jön is…“

 

A történet főhőse egy kissé életunt agronómus (a párhuzamok tehát elég egyértelműek magával a szerzővel, aki szintén agronómus). Ő keresi az élet értelmét, amennyiben azon gondolkodik: hol rontotta el, hol nem találta meg ezt az értelmet. És a szerelem felől közelít: végigveszi (végigemlékezi, bár néhol fel is keresi) egykori szerelmeit. Egyik esetében például úgy véli: a beteljesedés, az újrakezdés akadálya az egykori szeretett nő kisfia, akit ezért a főszereplő le is akar lőni.

 

A főhős csak olyan antidepresszánsoknak köszönhetően tudja az ürességet maga körül – amely egyszerre egyéni és társadalmi-kulturális – elviselni, ami az agyban a regény címeként is választott szerotonin boldogsághormont indítja be.

 

A regény, amint az ismertetésekből kiderül, teli van olyan elemekkel, amelyek első olvasatra már csak esztétikailag, de akár morálisan is provokálnak: például

 

a pedofília mellett a zoofília, azaz az állatokkal való közösülés is – talán egyeseknek a kelleténél is plasztikusabban leírva – megjelenik.

 

Mezőgazdaság felől megfogalmazott EU- és globalizmuskritika

 

2015-ös regénye, a Behódolás – ami amúgy nem az iszlám kritikája, sokkal inkább a párizsi elité – után a mostaninak is van politikai tartalma. A főhős ugyanis nem csupán keresi elmúlt szerelmeit, de ennek révén visszatér – ahogy mondani szokás – a gyökereihez: abba a Normandiába, ahol a globalizmus, a tömegtermelés, valamint az EU agrárpolitikája a hagyományos mezőgazdaságot és paraszti létformát veszélyezteti.

 

Houellebecq regényében feldühödött parasztokról, munkásokról olvashatunk, akik az autópályákat lezárva tüntetnek a politikai elit ellen

 

– igen erős áthallások vannak tehát a sárgamellényesek mozgalmával, amelyről persze az író a regénye írásakor még nem tudhatott.

 

De az írónak máskor is sikerült kereszteznie a napi híreket: a négy évvel ezelőtti regénye, amiben arról írt, miként lesz francia elnök egy iszlamista politikus alapvetően a baloldal és a katolikus-reakciósok támogatásával, azon a napon jött ki, amikor iszlamisták berontottak és többeket megöltek a szatirikus Charlie Hebdo hetilap párizsi szerkesztőségében.

 

A párizsi konzervatív Valeurs actuelles hetilap úgy foglalta össze a ma megjelent regényt – talán túlságosan is csupán a politikai szálakra fókuszálva –, hogy az nem más, mint

 

„támadás a globalizmus, a szabadkereskedelem, az Európai Unió ellen”.

 

Philippe Labro író-újságíró szerint a könyvet „ironikus szkepticizmus“ jellemzi, ami mellett kifejezetten megnevettető mozzanatok is feltűnnek. Összességében szerinte

 

a könyv, amit Labro már most a 2019-es év legnagyobb alkotásának tart, egy „maró, gonoszkodó, okos, kemény, pontos, részletes, jól megírt, mindenki számára olvasható felvétel a mai Franciaországról”.

 

Alexandre Bensaid, a balliberális Inrockuptibles kulturális magazin kritikusa szerint

 

a könyv „Houellebecq legpolitikaibb regénye”.

 

Bensaid szerint a francia író egy nagy vizionárius, akit azonban sokan csak elítélni szoktak reakciósnak vagy libertariánusnak tartott nézetei miatt – Bensaid sajnálja viszont, hogy „még mindig hiányzik az a személy, aki ellentmondana [Houellebecq] téziseinek“.

 

Bensaid úgy véli: noha Houellebecq hősei „kortárs fehér férfiak, akiknek félárbócon van a farkuk“, nem holmi fehér-macsó nosztalgia szól belőle.

 

Az irodalomkritikus cáfolni próbálja azt a nézetet, hogy az író egy reakcióssá lett lázadó: inkább egy érzékeny ember, aki Bensaid szerint kedveli is Macront. Nem véletlen talán az sem, hogy Houellebecq január elsejével, Macron elnök felterjesztésére kapta meg a Becsületrendet. Politikai nézetei persze valóban a nemzetállami szuverenizmushoz – azaz a globális gazdaság és kultúra elutasításához – állnak a legközelebb, éppen ezért nem lehet őt a bal-jobb-skálán egyértelműen elhelyezni.

 

A könyv franciául ma, németül január hetedikén, olaszul január tizedikén jelenik meg.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a turisták, több állat is úgy döntött, a híres kőtömbök közé költözik be.

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Fókuszban a születésnapos, de azt sem hallgatjuk el, hogy közben Soros György már a HBO-ba is bevásárolta magát!

Az ír énekes már korábban is gondolkozott az egészségügyi pályán, a koronavírus-járvány pedig végképp meggyőzte.

Indiában növekszik ugyan a koronavírus-fertőzések száma, mégis a szigorú intézkedések enyhítése mellett döntöttek.

Az aktív esetek és az új fertőzöttek száma pedig lényegében stagnál.

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek
Bevált a home office, a közmunka viszont teljes tévedés

Meglepő hatékonysággal dolgoznak a vállalatok munkatársai otthonról, a futárcégek sokszor kihasználják alkalmazottaikat, a honvédség tárt karokkal, de alacsony ellátmánnyal várja a jelentkezőket, kormánypárti és ellenzéki polgármesterek pedig egyaránt tévútnak tartják a közmunka erőltetését. Nem értenek mindenben egyet ennyire, és meg is üzenték egymásnak. Járvány utáni munkaerőpiaci körkép.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás