+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2019. május 5. vasárnap, 13:59
„Amit ők követelnek, mindenkinek, mindenkiért követelik. A sárgamellényesek mi vagyunk!” – írták francia művészek. Hogy lehet az, hogy már emberek, egyszerű polgárok százezreinek kevésbé hiszünk, mint tucatnyi sztárnak?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nem hagyjuk megvezetni magunkat címmel ismert francia művészek, értelmiségiek, köztük Juliette Binoche és a franciáknál nem kevésbé nagy névnek számító Émanuelle Béart, Édouard Louis, Annie Ernaux és több mint 1400 művész írta alá a sárgamellényesek mellett és a kormánnyal szemben nagyon határozottan kiálló felhívást szombaton.

 

Kiemelik, hogy ez a tudatos polgárokból spontán szerveződött, pártoktól független népmozgalom több szempontból példa nélküli. Hat hónapja sok tízezren követelnek kitartóan minden szombaton alapvető dolgokat: „közvetlenebb (valódibb) demokráciát, nagyobb társadalmi igazságosságot az adórendszerben és általában, radikális intézkedéseket az ökológiai szükségállapot kezelésére”.

 

Az aláíró művészek kijelentik: „Amit ők követelnek, mindenkinek, mindenkiért követelik. A sárgamellényesek mi vagyunk!”

 

Ez egyértelműen arra utal, hogy a népszuverenitást képviselik – míg a népképviselet legitimitásával érvelő francia kormánypropaganda folyton azzal érvel, hogy csak ők legitim képviselői a népnek.

 

A felhívás továbbá kitér még a következőkre is:

 

+ „Határozottan kijelentjük, hogy nem hagyjuk megvezetni magunkat. Látjuk a végletekig erőltetett törekvéseket, hogy lejárassák a sárgamellényeseket, mint ökológiaelleneseket, szélsőségeseket, akik csak törnek-zúznak… A manőver nem jön be, ez a leírás nem fedi a valóságot, akkor sem, ha a nagyközönségnek szóló médiumok és a kormányszóvivő ezt próbálná elhitetni velünk. Meg az erőszakot, amit minden szombaton kiemelnek a híradásokban. Pedig a legriasztóbb erőszak nem ott keresendő. A rendőri elnyomás mérlege hétről hétre súlyosabb: április 19-ig bezárólag 1 halott, 248 fejsérült, 23 embernek lőtték ki a szemét, ötnek szakította le lövedék a karját. Ami méltatlan a köztársaságunkhoz.”

 

+ „Nem hagyjuk megvezetni magunkat, mert a legfenyegetőbb erőszak gazdasági és társadalmi. Ezé a kormányé, amelyik kevesek érdekeit védelmezi mindenkiével szemben.”

 

+ „Továbbá közösen szembe kell szállnunk az ökológiai válsággal, ami sürgető történelmi szükséghelyzet, hogy igazságos és hathatós megoldásokat találjunk és élhető világot hagyjunk a gyerekeinkre. Nem hagyjuk megvezetni magunkat. A kormány folyamatosan hátrál ezügyben, hogy ne zavarja azoknak a köreit, akik felelősek a küszöbönálló katasztrófáért. A sárgamellényesek éppúgy tiltakoznak emiatt, mint a környezetvédők. Követeléseik egyre inkább egy irányba mutatnak. Folytatjuk tiltakozásunkat egyre inkább és egyre szorosabban együttműködve. És a mai nappal arra hívunk, hogy írjunk új történelmet, írjuk újra a történetünket.”

 

+ „Mélységesen felháborít minket a rendőri elnyomás, a manipuláció és a kormány felelőtlensége történelmünknek ilyen fontos fordulópontján. Használjuk a hatalmunkban levő szavakat, képeket, a zenét, a gondolatokat és a művészetet úgy, hogy azzal új történetet írhassunk, támogatva mindazokat, akik az utcán és az útkereszteződésekben hónapok óta kitartóan küuzdenek. Semmi sincs előre megírva. Alakítsunk ki egy jobb világot.”

 

Mi van itthon? Illetve: mi nincs?

 

Azért magyar szemmel látva, hogy máshol Európában már kezdenek értelmezhető politikai válaszokat adni azokra a kérdésekre, amelyeket itthon érdemben még fel sem tett a közbeszéd, halkan tegyünk hozzá pár keresetlen megjegyzést.

 

1. Nálunk hol vannak ezek a művészek, illetve értelmiségiek, és vajon mit csinálnak ebben a pillanatban ilyen közös törekvések megfogalmazása helyett? Hogy lehet, hogy az ilyen kiállás '89 óta nálunk gyakorlatilag eltűnt művészkörökben, mikor legalább akkora szükség lenne rá?

 

2. Hogy jutottunk oda Európában annyi évtizednyi demokráciával, hogy csak akkor tűnik hihetőnek európai polgártársaink százezreinek hónapokon át tartó tiltakozása, ha filmsztárok is kiállnak mellettük? Hogy lehet az, hogy már emberek, egyszerű polgárok százezreinek kevésbé hiszünk, mint tucatnyi sztárnak?

 

3. Vajon milyen szerepet játszik ebben a média tulajdonosi szerkezete és működésmódja? Mennyire uralta le a demokráciák működését, és milyen forrásból lehet egyáltalán még megbízható információkhoz jutni a jövőnk szempontjából leginkább döntő kérdéseket és változásokat illetően? Mert az evidens, hogy a celebek napi hisztijeiről és a cégek által PR-cikkekben épp promózott termékekről szinte bárhol kapunk információt a kereskedelmi és „közszolgálati” médiában egyaránt, de a valóban fontos, jövőalakító híreket hol találjuk?

 

Egy ilyen, műfajában is új, történelmi jelentőségű felhívás vajon miért nem megy olyan futótűzszerűen végig a magyar és európai médián, mint mikor néhány kétes figura gyújtogat a Diadalív árnyékában?

 

Azért ezek ne legyenek csupán költői kérdések.

 

Olvass még több cikket Kardos Gábortól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás