A mai nap nem győzelem az ellenzék számára, hanem egy olyan hétköznap, amilyen hétköznapokat kell csinálni egy magát komolyan vevő ellenzéknek.

Itt az ideje, hogy azok, akik nem részei a nagy médiamonstrumnak, azok, akik olvasóik vagy szponzoraik támogatásából próbálnak megélni, egymásra végleg kollégaként tekintsenek és folytassák le azokat a vitákat, amelyek minden rendszerváltás szükséges előzményei.

Ha Annegret Kramp-Karrenbauer jó tanítványa akar lenni Angela Merkelnek, akkor ki kell nyírnia Angela Merkelt. Egyelőre ne tapsoljunk a német fejleményeknek.

Nem lenne jobb figyelmen kívül hagyni a vasvillával Liszkay Gábor alá söpört médiát, és azzal foglalkozni, ami tényleg fontos? Vagy mégis inkább le kell velük állni vitatkozni?

Nézzük a német tévét, mert ott jó a műsor és csináljunk úgy, mintha ennek itt jelentősége lenne. Innen nézve álomszerű, hogy egy ország problémáira hirdet 3-4 párt megoldást. Mi a gyárudvar vagyunk.

Orbán megoldotta, hogy egy ezeréves, keresztény európai ország vezetőjeként ő is egy legyen a bőrdzsekis, pacsulitól bűzlő, hátranyalt hajú balkáni bandavezérek közül.

Amikor lefejezik a környezetvédelmi igazgatást, nem tesznek mást, mint átteszik Magyarországot Romániától keletre. Ott, ahol Putyin és Kína kényelmesebben eléri.

Eltelt száz év a háború vége óta, de a Kárpát-medence most is pont olyan hely, mint amilyen a háborúba lépő Monarchia volt.

Általában a high tech és az élvonalbeli kutatás-fejlesztés mindentől függetlenül jó dolog. Akkor is az, ha másutt még kenyérre sincs pénz.

A hajléktalanos kiállás legfontosabb tanulsága, hogy az ilyesmi csak akkor működik jól, ha egymásért állunk ki, nem magunkért. A Fidesz célja ugyanis a társadalmi kötelékek rombolása.