+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2018. november 11. vasárnap, 19:00
Eltelt száz év a háború vége óta, de a Kárpát-medence most is pont olyan hely, mint amilyen a háborúba lépő Monarchia volt.

Száz éve ért véget a Nagy Háború. Nagy volt, véres volt, vérszivattyúk működtek a Somme-nál, az Isonzónál és még számtalan helyen. Meghalt és sebesült dédapáink nevére még emlékszünk. Szerbiában kilőtt szemű, vitézi címet kapott dédapámnak még a kitüntetései is megvannak. Hitvány kis bádoglapocskák, fellengzős szövegekkel, megmutatják a vér és a halál inflációját a húsdarálóban. 

 

Írhatnék arról, hogy mi minden lett akkor teljesen más. Hogy az I. világháború fegyverei tulajdonképp változatlanul itt vannak velünk ma is. Hogy tulajdonképpen egy nagy világháború volt, húsz év szünettel a két félidő között. Ezek mind nagyon érdekes dolgok volnának.

 

De mégis inkább arról írok, hogy a Boldog Békeidőkből

 

a háborúba lépő Monarchia mennyire ugyanolyan hely volt, mint a mostani Kárpát-medence.

 

Le volt maradva Európától. Zárkózott-zárkózott de utolérni sose bírta. Volt neki egy bécsi kormánya, folyamatos kamarillapolitikával és egy budapesti kormánya a magyar nagyság iránt érzett hamis, romantikus nosztalgiával. 

 

Már akkor is olyan kormányaink voltak, akiknek mindenkivel bajai voltak. A tótokkal, az oláhokkal, a zsidókkal, a pénzemberekkel és a szegényekkel. Már akkor is külföldre kényszerültek az igazi újítók, bár még be lehetett törni az elitbe. 

 

A Monarchia egy problémahalmaz volt. Milliók vándoroltak ki belőle már a háború előtt is. Ipara nőtt-nőtt, de a Ganz és a MÁVAG nem bírta például a MÁV mozdonyigényét se kielégíteni, német cégek segítettek be már akkor is. 

 

Nemzetiségeink ekkor még lobbiztak azért,  hogy a Monarchia politikai rendszere is igazodjon ahhoz, hogy a népesség fele se nem osztrák, se nem magyar.

 

Aztán persze mindenki meglepődött, hogy a 70 százalékban román Erdély és a 80 százalékban szlovák felvidék nem akart tovább a turulmadár szárnyai alatt lenni.

 

Pedig kérték szépen sokáig a turult, hogy hadd ülhessenek már ők is a hátára. 

 

Épült a birodalom, és ki tudja, ha még húsz évig békén épülhet, mi lett volna belőle. Talán lett volna rendes földreform, föderatív állam, ilyenek.
De nem lett. Nem lett, mert Ő Birodalmi Felsége és Birodalmi Kormányai háborúba kezdtek. Ki tudja, valószínűleg ki sem maradhattak volna belőle. 

 

Olyan háborúba, amitől a Monarchia győzelme esetén se remélhetett volna semmit. Az Isonzónál, de Gorlicénél is tökéletesen értelmetlen dolgokon ment a csata. Mackensen elfoglalta Bukarestet, hogy aztán kivonuljon onnan.

 

A vereség pedig katasztrófa volt. Nemcsak azért, mert vérveszteség volt, hanem  azért is, mert az előző ötven év minden problémája önálló életre kelt és pusztítani kezdett. Szétverte Európa amúgyis egyik legszegényebb részét, hogy az azóta se állt fel a pofonból.

 

Személyes hősi történetek vannak, ott csörögnek a felismerhetetlenségig kifakult egykori felvarrón. Rájuk emlékezzünk és arra, hogy ha ma lenne ugyanaz a helyzet, mint 1914-ben, ugyanúgy küldenének minket halálba, mint akkor. 

 

Tehát lehet fikázni Merkelt és Macront, ahogy ott áll lehajtott fejjel a síroknál, csak jusson eszünkbe az, hogy Európának az a boldog és gazdag fele, amelyik be tudta fejezni a háborút, és az a boldogtalan és szegény, amelyik még nem.

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is, tessék lájkolni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Persze csak véletlenül, de így is csúnya a baki: az oroszok egy térképet posztoltak, melyen a Krím Ukrajna része, az ukrán külügy gyorsan vissza is vágott.

Az EP-választáson győzni nem tudó teljes ellenzéki összefogás megismétlése helyett külön balos blokkot alkot a posztkommunista SLD, a progresszív Wiosna és az újbaloldali Razem.

Kommunikációs félreértés történt a Jobbik és a Momentum között Pesterzsébeten.

Inkább ellene voltak, mint mellette, az utolsó pillanatban döntött a lengyel kormánypárt: ha nem támogatják, bukott is volna Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke 2011-ben még föderatív alapon szervezte volna át Európát.

A hét kérdése

Föld alá vinnék a HÉV-et, de már idéntől 5-ös metrónak hívnák. Ilyen alapon bármi lehetne a hatos metró: mi legyen az?

Azért ide elnéznénk

Fesztivál, szabadegyetem, tábor a Felvidéken július 15-21. között.

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás