Az Európai Tanács december 13-án több szankciós rezsim kapcsán is foglalkozott a közép-afrikai Malival, ami a bővülő magyar katonai szerepvállalás jövőjét is érintheti. Az europai országok egyre idegesebben figyelik az orosz Wagner-csoport kavarását, és nem szeretnék, ha Maliban is ott lennének.

Pár nappal ezelőtt még nem lehetett tudni, hogy Oroszország meg fogja-e vétózni a további működését az egyetlen olyan útnak, amelyen keresztül az ENSZ még humanitárius segítséget nyújthat a háborútól sújtott Szíria lakosainak. A határozatot, amelyet végre sikerült elfogadni, azonban Oroszország és az Egyesült Államok eltérően értelmezi.

Az Egyesült Államok húsz év után kivonul Afganisztánból, az pedig, hogy mi jön helyette, nagy kérdés. A legtöbb elemző szerint csak idő kérdése, hogy a tálibok vegyék át az uralmat Afganisztánban, ennek ellenére megoszlik annak megítélése, hogy hiba-e a kivonulás. Hogyan fog megváltozni az afgánok élete egy lehetséges tálib rezsim alatt? Kik lesznek a kivonulás nyertesei, és mit jelentett nekünk, magyaroknak a háború? Erről és sok más témáról beszélgett Szalai Máté Wagner Péterrel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával, aki maga is többször megjárta Afganisztánt.

Magyarország ma többet költ honvédelemre és fegyverkezésre, mint a rendszerváltás óta bármikor. Kitől és miért veszünk fegyvereket, milyen kihívásokkal néz szembe a honvédség, és mennyi pénz megy erre mondjuk az oktatáshoz vagy az egészségügyhöz képest?

Mire lenne képes ma a Magyar Honvédség, ha Ausztria vagy Szlovénia váratlan támadást intézne az ország ellen? Egy évezrede Szent Istvánnak és I. Andrásnak is sikerült megvernie a ránk törő németeket, de hol tudnánk megállítani a labancokat ma? Az Azonnali elméleti kalandozása egy véresen komoly téma körül: első rész.