+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Papp Gábor András
2021. február 24. szerda, 07:10
Magyarország ma többet költ honvédelemre és fegyverkezésre, mint a rendszerváltás óta bármikor. Kitől és miért veszünk fegyvereket, milyen kihívásokkal néz szembe a honvédség, és mennyi pénz megy erre mondjuk az oktatáshoz vagy az egészségügyhöz képest?

2014-ben az orosz térnyeréssel járó krími konfliktus olyan külpolitikai környezetet teremtett a NATO-ban, ami a tagállamokat – így a magyar kormányt is – lépéskényszerbe hozta a honvédelmi kiadásokkal kapcsolatban. Magyarországon olyan fejlesztési hullám kezdődött a honvédelemben, amire a rendszerváltás óta nem volt példa: megindult a katonai eszközök és fegyverek modernizációja, közben pedig

 

többet költünk honvédelemre, mint a harmadik magyar köztársaság történetében bármikor.

 

Volt honnan fejlődni: a Magyar Honvédség fegyverzete az 1990-es évekre nagyrészt elavult, később pedig a 2008-as gazdasági világválság és annak utóhatása szorította háttérbe a honvédelmet. Ilyen körülmények között jelentette be 2017 elején a harmadik Orbán-kormány, hogy Magyarország 2026-ig több, mint 3500 milliárd forintot fog elkölteni honvédelemre egy nagyszabású program keretében.

 

A Zrínyi-program megítélése nem fekete-fehér: miközben a honvédelemmel és stratégiával foglalkozó szakértők szinte egybehangzóan szükségesnek és jónak tartják a Magyar Honvédség arzenáljának modernizációját, mint minden beruházásnál, itt is

 

kérdés, hogy nincs-e olyan terület, ahol nagyobb szükség lenne ekkora léptékű fejlesztésekre.

 

Honvédelmi és költségvetési szakértőkkel jártuk körül, hogyan fegyverkezik az Orbán-kormány.

 

Krím: a NATO biztonságérzetének vége

 

Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint ha a fejlesztési szándék eredetét kutatjuk, elsősorban a NATO kétszázalékos védelmi kiadást illető irányelvéhez érdemes visszanyúlnunk: ezt minden ország önként vállalja, de 2014-ig csupán három tagállam teljesítette. 2020-ban viszont már tíz tagállam költ annyit védelemre, amennyit a NATO elvár, ez pedig nem véletlen.

 

A tagországok ugyanis a korábbi geostratégiai környezetből adódóan nem voltak érdekeltek a költekezésben. Ez változott meg 2014-ben, amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, megbolygatva ezzel az állóvizet – főleg a Baltikumban –

 

rámutatva arra, hogy a béke nincs kőbe vésve.

 

2014-es walesi NATO-csúcstalálkozón a résztvevők meg is állapodtak abban, hogy az elkövetkező években a tagországok konkrét terveket tesznek le arra nézve, hogy mikor és milyen ütemben fogják elérni a védelmi kiadásaiknak a GDP két százalékát kitevő szintjét.

 

Az Azonnali nagyszabású honvédelmi programmal kapcsolatban megkereste Demkó Attilát, az MCC Geopolitikai Műhelyének a vezetőjét. A szakértő szerint a krími konfliktus utáni helyzet nagy kihívást jelentett Magyarországnak, mivel

 

2010 előtt teljesen leépítettük a területvédelemre alkalmas képességeket.

 

Innentől kezdve a NATO által szabott iránynak megfelelően kezdtünk el kiépíteni egy hadsereget, ami alkalmassá tehet minket nagy intenzitású külső támadások elleni védekezésre és békeműveletekben való részvételre is.

 

Demkó úgy látja, hogy a NATO vezetése – kimondatlanul – Oroszországot érti külső fenyegetés alatt. Ezt a fenyegetést figyelembe véve határoztak meg ún. képességcélokat (védelmi fejlesztéseket) az országoknak, amiben Magyarország egy nehézdandár (nehézfegyverzetekből álló katonai egység) létrehozásának a feladatát vállalta.

 

Ehhez pedig modern harckocsikra, önjáró tüzérségre és gyalogsági harcjárműre van szükségünk, ami nem olcsó dolog.

 

Az, hogy a békeműveletekben (Afganisztánban és Koszovóban leginkább) effektíven részt tudjunk venni, azért is fontos, mert Magyarország fogja átvenni a KFOR – a Koszovóban tevékenykedő NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő vezetését, mondja Demkó.

 

AZ AIRBUS H145M A HONVÉDSÉG SZOLNOKI HELIKOPTERBÁZISÁN. FOTÓ: MH/FB

 

De kitől vásárolunk fegyvereket és mit?

 

+ 2018-ban a honvédség 44 harckocsi és 24 önjáró tüzérségi tarackágyú megvásárlásáról döntött a német Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoportól – ezek a fegyverek 2021 és 2025 között érkeznek meg. Az 1,77 milliárd eurós üzlettel Magyarország lett Németország legnagyobb fegyvervásárlója 2019-ben.

 

+ Szintén 2018 decemberében a Magyar Honvédség 36 helikoptert vásárolt a francia-német Airbustól. Ezek szállításra, kutatás-mentésre, tűztámogatásra és határőrizetre is alkalmasak lesznek.

 

+ Az 1970-es években rendszeresített csapatszállító repülőgépeket két brazil gép fogja váltani. Wagner szerint ez azért is indokolt, mert az elmúlt 15 évben a hadsereg a missziók váltását csak külföldi charterjáratokkal tudta megoldani.

 

Két-két használt Airbus 319-es és Dassault Falcon üzleti utasszállítót is beszerzett a Honvédség. Az utóbbinak azonban nincs érdemi katonai képessége, és arról híresült el, hogy kormánytagok rendszeresen használják ide-oda utazgatásra.

 

2020 novemberében érkezett a hír, hogy Magyarország a norvég Kongsbergtől és az amerikai Raytheontól légvédelmi rendszert vásárol egy milliárd dollárért, ami 2023-ra érkezik meg.

 

A szovjet radartechnikát pedig egy izraeli cég által gyártott, a Vaskupola rendszeréből is ismert technikával váltja le 2022-től kezdve.

 

A LEOPARD 2A4 ÉLES BELÖVÉSE 2020. DECEMBERÉBEN. FOTÓ: MH/FB

 

Demkó Attila szerint arról nem sokat lehet tudni, hogy mi lesz a már meglévő, régi fegyverekkel. A szakértő szerint a használható eszközöknek még lehetne haszna az önkéntes tartalékosoknál – vagy egyszerűen tartalékként, leraktározva egy esetleges nagyobb konfliktus esetére.

 

És hogy ki az a kormányon belül, aki a fegyvereket megvásárolja? 2020-ban az új biztonságpolitikai kihívásokra hivatkozva a kormány létrehozta a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt-t aminek kizárólagos hatáskörébe tartozik a védelmi, illetve önvédelmi célú haditechnikai eszközök, valamint szolgáltatások beszerzése. A beszerzési eljárást csak akkor indíthatja el, ha az erre vonatkozó igényét a Nemzetbiztonsági Kabinet véleményezte, a kormány pedig jóváhagyta.

 

Lényegében ez az állami tulajdonú ügynökség felelős a hazai védelmi ipar kiépítéséért is.

 

Eddig a következő lépések történtek ennek érdekében:

 

+ 2018-ban a Magyar Honvédség, 22 milliárd forintot költött a kiskunfélegyházi HM Arzenál Zrt-re, ami egy cseh vállalattól vásárolt licenszek alapján gyárt kézifegyvereket.

 

+ 2020 októberi hírek szerint pedig egy német céggel vegyesvállalat alapításáról írt alá szándéknyilatkozatot Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, ami az Arzenál Zrt. fegyverüzemében fog gyártani reaktív páncélzatokat majd vállról indítható páncéltörő fegyvereket. Innen nézve nyer értelmet az aknavetőkhöz lőszert gyártó osztrák Hirtenberger vállalat 2019-es megvásárlása is. 

 

+ A legnagyobb német fegyvergyártó, a Rheinmetall két magyarországi projektben is érdekelt: egy Zalaegerszegen épülő, Lynx csapatszállító harcjárművek összeszerelését végző gyárban

 

+ és 260 darab, török licensz alapján gyártott páncélozott jármű gyártásában

 

2022 közepétől pedig Gyulán az Airbus fog repülőgépalkatrész-gyártó vegyesvállalkozást üzemeltetni

 

Magyarország tehát elsősorban nyugati államokkal, azon belül is főleg Németországgal üzletel, ha fegyverről van szó.

 

Ezért veszünk annyi német fegyvert

 

De miért pont a németekkel? Wagner Péter szerint alapból olyan országoktól érdemes vásárolni, akikkel közös gazdasági és politikai érdekeink vannak, és minél többet hajlandóak átadni a haditechnikai ismereteikből. Magyarország szempontjából főleg a

 

NATO- és EU-tagállamok jöhetnek szóba, ezek közül pedig Németország, az Egyesült Államok és Franciaország számít hadiipari nagyhatalomnak.

 

A NATO-csatlakozásunk óta az USA mellett a Bundeswehr (a német hadsereg) volt a Magyar Honvédség legfontosabb partnere, ami a beszerzések mellett abban is megmutatkozik, hogy német katonák segítenek a beszerzett haditechnikai eszközök üzemeltetésére és műveleti alkalmazására való kiképzésben is.

 

A BUNDESWEHR KATONÁJA A NÉMET HADITECHNIKA HASZNÁLATÁRA OKTAT MAGYAR HONVÉDEKET A NÉMETORSZÁGI WEIDENBEN. FOTÓ: MH/FB

 

Másrészt a kormánynak fontos szándéka, hogy a beszerzésekre elköltött hatalmas összegből minél több maradjon az országban – ezt pedig a fegyvergyártás Magyarországra hozatalával a legegyszerűbb elérni. Ebben a német fegyvergyártók jó partnernek mutatkoznak – mutat rá Wagner. Demkó Attila fontos szempontnak tartja azt is, hogy Magyarországnak a németek értékesítési hálózatán keresztül van a legtöbb esélye arra, hogy a későbbiekben exportáljon is fegyvereket.

 

Azonban van, aki szerint a világpiacra is exportáló magyar fegyveripar egyelőre csak ábránd, hiába a kormány törekvései. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője azt mondta az Azonnalinak: amíg nem válunk nagy fegyverexportőrré, a fizetési mérleget a fegyvergyártási beruházások csak rontani fogják. A költségvetési szakértő úgy látja,

 

az autóiparhoz hasonlóan a fegyvergyártásban is csak máshol fejlesztett gépeket szerelünk majd össze Magyarországon.

 

Azt is kérdésesnek tartja, honnan lesz ehhez szakképzett munkaerő.

 

A HM Arzenál Zrt. komoly munkaerőhiányáról már 2019-ben is lehetett tudni: ez akkor jelentős csúszást eredményezett a gyártás megindításában. Ezt a problémát úgy próbálja kezelni a kormány, hogy hosszútávú fegyvertervező és -gyártó szakirányt indítanak a kecskeméti Neumann János Egyetemen, feltehetően 2022-től.

 

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa, az országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke arról beszélt az Azonnalinak: szerinte a német beszerzésekkel politikai bevásárlás történt. Mint mondja,

 

a német beszerzések elindulását követően, 2018-tól a német kormányzati körök érdeklődése Magyarország jogállamisági problémái iránt meglehetősen gyengült.

 

Érdemes megnézni, hogy 2019 első félévében Magyarország 573 milliárd forintért rendelt új fegyvereket a németektől, majd augusztusban Merkel már úgy nyilatkozott, hogy Magyarország jól használja fel az EU-s forrásokat – mondja Vadai.

 

Érdekes, hogy bár a magyar kormány sokszor baráti viszonyról kommunikál Oroszországgal vagy Kínával, addig a fegyvervásárlások mást mutatnak. Wagner Péter szerint azért nem veszünk fegyvert Kínától, mert az óriási távolság mellett szerepet játszik az is, hogy a keleti rendszer ismeretlen számunkra, és a technológia minősége is megkérdőjelezhető, a Kínára jellemző szisztematikus kémkedésről nem is beszélve.

 

Utóbbit jól mutatja a Huawei esete. A cég technológiáját ugyanis a Kínai Kommunista Párthoz való kötődésükből adódó biztonsági kockázat miatt egyre több ország vonja ki saját 5G-infrastruktúrájának fejlesztéséből. A kínaiak ipari kémkedésének súlyosságára utal egy decemberi eset is: az USA-t megközelítőleg ezer kínai kutató hagyta el, amint az amerikaiak elkezdtek jobban kutakodni az egyetemeiken és intézményeikben történő lehetséges kémkedés után.

 

Több ment honvédelmi beruházásokra, mint egészségügyire

 

Érdemes megnézni azt is, hogy mennyit költ a kormány honvédelmi beruházásokra a gazdaság más fontos szektoraiban elköltött pénzekhez képest. Az Eurostat erre vonatkozó adataiból – amik jelenleg csak 2018-ig érhetők el – világosan látszik, hogy a honvédelmi beruházások jócskán meghaladták a környezetvédelmi és az egészségügyi beruházások összegét. Az összeg akkora, hogy az oktatási beruházások több, mint felét is elérte 2018-ra. Az is egyértelmű, hogy

 

a hadi kiadások (a költségvetési törvények és zárszámadások szerint) 2018-2020 között is erőteljesen – legalább 50 százalékkal – emelkedtek,

 

mondja az Azonnalinak Romhányi.

 

GRAFIKON: AZONNALI / AZ EUROSTAT ADATAI ALAPJÁN. A BRUTTÓ ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁS A BERUHÁZÁSOKAT JELENTI: EGY ADOTT IDŐSZAKRA EZEK A SZÁMOK TARTALMAZZÁK TÖBBEK KÖZÖTT AZ ÉPÜLETEK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK, SZOFTVEREK BESZERZÉSÉNEK ÉRTÉKÉT, CSÖKKENTVE AZ ELADÁSOK ÉRTÉKÉVEL.

 

Romhányit arról is kérdeztük: meg lehet-e állapítani, hogy a Zrínyi-programra szánt pénzt vajon honnan csoportosította át a kormány. A költségvetési szakértő szerint az utóbbi évek törvénymódosításainak következtében a kormánynak gyakorlatilag korlátlan lehetősége van arra, hogy a parlament által eredetileg elfogadottól akár főösszegeiben, akár belső szerkezetében eltérő költségvetést valósítson meg – tehát másodlagos jelentősége van annak, hogy mit látunk a részletesebb tervekben. Így az sem egyértelműen megállapítható, honnan történik átcsoportosítás hova.

 

A 2020 áprilisi konvergencia-programban 2021-re tervezett költségvetési hiány a GDP 2,7 százalékáról 6,5 százalékra emelkedett. Romhányi szerint a kérdés az, hogy ha a kormány engedi emelkedni a deficitet és az államadósságot, akkor ezt a mozgásteret mire érdemes használni.

 

„Katonai kiadásokra, vagy mondjuk egészségügyre? Erre a kérdésre nem szakértőknek, hanem politikusoknak kell válaszolniuk”

 

– mondja.

 

Hiába azonban a nagy összegek, úgy tűnik, hogy a honvédség új fegyvereit tehát nem gyanús fürkészők és portyázók hozzák keletről Magyarországra – és bár a németek kiemelt szerepet játszanak, ez a magyar ipar sok más területén is így van – a kormánynak pedig természetesen jogában áll többet költeni honvédelmi beruházásokra, mint mondjuk egészségügyire. Hol van akkor a baj?

 

Vadai Ágnes szerint egyrészt ott, hogy már nem a Honvédelmi Minisztérium intézi a beszerzéseket, hanem a Védelmi Beszerzési Ügynökség tulajdonosi jogát gyakorló Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, illetve a Magyar Honvédség parancsnoksága. Mivel a Honvédelmi és rendészeti bizottság a Honvédelmi Minisztérium útján gyakorolja a kontrollt, így Vadai szerint gyakorlatilag

 

a beszerzéseket végző szerveknek a közvetlen ellenőrzése nem valósul meg a bizottságban.

 

„Nem csoda, hogy ezt a jogi helyzetet kihasználva a beszerzéseket nem a honvédelmi miniszter jelenti be, hanem rendszerint Maróth Gáspár” – véli Vadai.

 

A Zrínyi programra fordított többezer milliárd forint elköltését a DK-s képviselő azért tartja aggályosnak, mert az erről szóló döntés szélesebb konzultáció nélkül született meg, pedig több évtizedes elköteleződést is jelenthet a magyar gazdaságnak és a magyar adófizetőknek. Mint mondja, a szerződéseket többszöri kérése ellenére sem mutatták meg neki, így

 

nem tudni, hogy pontosan milyen eszközöket veszünk, azok milyen infrastruktúrát igényelnek, illetve, hogy milyen fizetési ütemezésük van.

 

Vadai Ágnes azt is problémásnak érzi, hogy a már megkötött szerződéseket miből fogja Magyarország kifizetni a megemelkedett deficit fényében. Nem tudjuk azt sem, hogy a Honvédelmi Minisztérium költségvetési fejezetében benne vannak-e, és azt sem, hogy túlnyúlnak-e a mostani cikluson. Márpedig egy szerződés esetleges újratárgyalása, a kifizetések eltolása további kamatterheket jelenthet az országnak – mondja Vadai. 

 

Merre tovább?

 

Wagner Péter azt mondja: amennyiben rendszerbe állnak megrendelt fegyverek Magyarországon, a régi orosz fegyverrendszerek gyakorlatilag már csak tartaléknak maradnak. A közeljövőben a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója a védelmi kiadások fenntartását, és a különböző új eszközök és fegyverek rendszerbe állítását tartja a legnagyobb kihívásnak.

 

Problémát jelenthet a több évtizede tartó magas létszámhiány is, amit a katonai szervezet próbál orvosolni, és eladhatóbbá tenni a honvédséget fiataloknak, például a katonai fizetések növelésével, a munkakörülmények színvonalának emelésével és az új haditechnika vonzerejével.

 

Azonban be kell látni, hogy

 

a jó munkaerőért ma már a hadseregnek nemzetközi multikkal kell versenyezni,

 

és alkalmazkodni kell a fiatalabb generációk fogyasztási és életviteli szokásaihoz is – mondja Wagner.

 

A Magyar Honvédség valóban mélyről indult a Zrínyi-program előtt. A szakértők egyetértenek abban, hogy a fejlesztésekre hosszútávú befektetésként kell gondolni – még akkor is, ha Magyarországon és környékén egyelőre béke van –, és a magyar fegyveripar egyszer még gazdaságilag jövedelmező is lehet. Ettől azonban még messze vagyunk, és

 

az autóiparhoz hasonlóan a magyar fegyveriparban is csak imádkozhatunk majd azért, hogy a német gazdaság jól teljesítsen.

 

Ugyanakkor sok kérdés is felmerül a honvédelmi beruházásokra fordított többezer milliárd forinttal kapcsolatban, például az, hogy a beszerzési szerződésekről miért nem kap érdemi tájékoztatást az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága, amely pont ezeket a szerződéseket lenne hivatott ellenőrizni. Vagy az, hogy 2021 februárjában miért titkosították egy kétmilliárd forintos kibervédelmi beszerzés adatait harminc évre.

 

Az pedig, hogy a Zrínyi-programra szánt 3500 milliárd forintnak – amiből 2020-ban, a világjárvány idején is bőszen költött a kormány – nem lenne-e jobb helye máshol, mindenki döntse el saját maga. Egy biztos: ha már ennyit költ erre, az Azonnalinak megszólaló szakértők véleménye alapján nem tűnik úgy, hogy a honvédelmi lenne a Fidesz legrosszabb szakpolitikája.

 

NYITÓKÉP: Magyar Honvédség / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás