Hegyi-Karabahban többszáz éven át éltek egymás mellett békében örmények és azeriek. A múlt század vérgőzös nacionalizmusa, pogromok és kegyetlenkedések sorozata most újból egymásnak ugrasztotta a két népet. Ráadásul a balanszírozó Oroszország mellett a kaukázusi játszmába Törökország képében egy új szereplő is egyre nyíltabban beszállt. Elmagyarázzuk, miből ered a karabahi kérdés, és ki mit akar a régióban!

A szolidaritási alapból részesülhet Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna is, igaz, inkább politikai gesztus ez, mintsem óriási segítség.

Dunai Hullám lesz a neve, az alapítók elmondása szerint nem fognak politizálni, ellenben lesz rengeteg zene a posztszovjet térségből.

Tizenöt éve végezte ki örmény tiszttársát a baltás gyilkos, akit 2012-ben adtunk ki Azerbajdzsánnak. Budapest és Jereván diplomáciai kapcsolatai azóta teljesen befagytak. A normalizálódáshoz megfelelő alapra várnának az örmények, de Orbánék eddig nem kértek bocsánatot. Hat és fél éve sem magyar nagykövetség, sem konzulátus nincs Örményországban, miközben csak két ENSZ-tagállam van, akivel nem tartunk fel diplomáciai kapcsolatot.

Az örmény katonatársát 2004-ben Budapesten, brutális kegyetlenséggel kivégző Ramil Szafarov testvére alulmaradt egy örmény ellenféllel vívott MMA-mérkőzésen Tbilisziben.

Egyik magyar EP-képviselőnek sem kellett volna szavaznia a Sargentini-jelentésről, mondja az Azonnalinak Meszerics Tamás. Az LMP EP-képviselője szerint a Bizottságnak kellett volna inkább lépnie, de nem mert, mert eddig úgy tűnt, hogy a Fidesz a Néppárt oszlopos tagja. Most viszont Orbán bejelentkezett a szélsőjobb vezetésére, de ez már minimum a C-terv a részéről, mondja Meszerics, aki még nem tudja, rajta akar-e lenni az LMP 2019-es EP-listáján. Nagyinterjú!