A magyar kormány térfelén pattog a labda, ha normalizálni akarják a magyar-örmény viszonyt

Tizenöt éve végezte ki örmény tiszttársát a baltás gyilkos, akit 2012-ben adtunk ki Azerbajdzsánnak. Budapest és Jereván diplomáciai kapcsolatai azóta teljesen befagytak. A normalizálódáshoz megfelelő alapra várnának az örmények, de Orbánék eddig nem kértek bocsánatot. Hat és fél éve sem magyar nagykövetség, sem konzulátus nincs Örményországban, miközben csak két ENSZ-tagállam van, akivel nem tartunk fel diplomáciai kapcsolatot.

Kedden volt a tizenötödik évfordulója, hogy Ramil Safarov azeri katonatiszt brutális kegyetlenséggel meggyilkolta örmény tiszttársát, Gurgern Margaryant Budapesten. Örményországban még ma is neheztelnek az Orbán-kormányra, amiért hat és fél évvel ezelőtt hazaengedték Azerbajdzsánba a baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot. Az örmény külügyminisztérium szóvivője, Anna Naghdalyan az Azonnalinak nyilatkozva 

mely jelentős mértékben ásta alá a korábban a jó együttműködésen alapuló államközi viszonyt. Örményországban – a két nép sok évszázados történelmi kapcsolata miatt – tisztelik és ismerik a magyar népet, a történelmet és a tradíciókat, de

válaszolta különösebb részletezés nélkül az ezt firtató kérdésünkre a szóvivő. Más forrásból az Azonnali korábban úgy értesült, hogy ennek elsődleges feltétele a hivatalos bocsánatkérés lenne.

Naghdalyan a kiadatás kapcsán külön sérelmezte, hogy az azeri reakció nyilvánvalóan előre megjósolható volt. Az ünnepi fogadtatás, melyet Safarov a gyűlöletbűncselekmény elkövetéséért kapott, csak megerősítette az örmények félelmét a Karabahban élő honfitársaik egzisztenciális biztonságával kapcsolatban – tette hozzá.

A kilencvenes évek elején dúló karabahi háború máig a legsúlyosabb biztonságpolitikai kérdés a Dél-Kaukázusban. A véres konfliktus során a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó autonóm régió örmény lakossága – az anyaország és a diaszpóra támogatásával – kivívta de facto függetlenségét, amit azonban a nemzetközi közösség nem ismer el. A háború aktív szakaszát fegyverszünet zárta le 1994-ben, de a mai napig általánosak a kisebb-nagyobb tűzharcok a frontvonal mentén. Két évtizedes szünet után 2016 áprilisában több napra kiújultak az összecsapások, ami újból rávilágított arra, hogy korántsem egy hagyományos befagyott konfliktusról van szó.

a hozzá hasonlóan ugyancsak hadnagyi rangban szolgáló Gurgen Margaryant budapesti szállásukon. A két férfi a NATO külső partnerországai részére biztosított angol katonai nyelvtanfolyamon vett részt a magyar fővárosban.

A közbeszédben csak baltás gyilkosságként emlegetett eset a rendőrségi beszámolók szerint egy valóságos kivégzés volt. A támadás idején az ágyában alvó áldozat fejét több, mint egy tucat fejszecsapás érte. Safarov a tanfolyamon résztvevő másik örmény katonatisztet is meg akarta gyilkolni, de a kiérkező rendőröknek sikerült még időben megállítaniuk.

Az azeri hadnagy a tárgyalás során azzal védekezett, hogy a karabahi háborúban olyan súlyos behatások érték, ami miatt poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenved, és ez a kórkép áll a gyilkosság hátterében. A bírósági eljárás során ugyanakkor ellentmondásos vallomást tett azzal kapcsolatban, hogy hol tartózkodott a konfliktus idején, és az is bebizonyosodott, hogy előre eltervezte az örmény tiszt kivégzését, amihez napokkal korábban szerezte be a fejszét egy hipermarketben.

2006 áprilisában életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a férfit, amit a fellebbviteli bíróság jogerősen jóvá is hagyott 2007 februárjában. Safarov ugyanakkor csak 2012 augusztusáig raboskodott Magyarországon, mivel a magyar kormány a bakui vezetés kérésre kiadta a baltás gyilkosként hírhedté vált hadnagyot Azerbajdzsánnak. Hazatérését követően rögtön szabadon bocsátották, őrnaggyá léptették elő, és hősöknek kijáró ceremóniával fogadták az azeri fővárosban. Az elmúlt években aztán folytatta a gyors előmenetelt a ranglétrán, 2017 decemberében már alezredesi rangban szolgált.

Immár hat és fél éve, hogy nem működik se magyar diplomáciai képviselet Jerevánban, se örmény Budapesten. A kétoldalú kapcsolatok ilyen mértékű és ennyi ideig tartó megszakadása nem túl gyakori a nemzetközi diplomáciában, ezért az Azonnali megkereste a magyar külgazdasági és külügyminisztériumot, hogy hazánk Örményországon kívül mely ENSZ-tagállamokkal nem tart fenn államközi viszonyt. A tárca válasza szerint

Pontosítási kérelmünkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, de ez az értelmezés vélhetően azon alapul, hogy Örményország hivatalosan nem megszakította, hanem felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, ami egy ideiglenes intézkedésnek minősül – mondta Ádány Tamás nemzetközi jogász az Azonnalinak.

Bár a gyakorlatban majdnem ugyanúgy néz ki mindegyik lépés, de a felfüggesztést – politikai döntés esetén – jóval egyszerűbb visszafordítani, és ezalatt az informális kommunikáció sem szokatlan a felek között – mutatott rá a szakértő. Megjegyezte, hogy az államközi kapcsolatok felfüggesztése az egyik legmarkánsabb lépés a diplomáciában.

Személyes tapasztalataim szerint se a határellenőrzés – legyen az közúti, vagy repülőtéri –, se az ott tartózkodás során nem viszonyulnak negatívan a helyi hatóságok a magyar állampolgárokhoz. Egyedüli nehézséget az jelenti, hogy a konzuli szolgálat nem elérhető Örményország területén, így például ha valaki rendőrségi ügybe keveredne, akkor valamelyik uniós tagállam diplomáciai képviseletéhez kell fordulnia.

A külügy honlapján elérhető információk szerint a szomszédos Grúziában lévő konzuli hivatal akkreditáció híján is segítséget nyújthat Örményországban tartózkodó magyar állampolgároknak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hivatalos iratok és egyéb, meglévő partneri viszonyt nem igénylő ügyében fordulhatnak az ottani külképviselethez a magyarok, de szabályos módon nem tudnak eljárni az örmény hatóságoknál egy bajbajutott magyar érdekében. Ez esetben érdemes valamelyik uniós nagykövetség segítségét kérni.

FOTÓ: Azonnali-montázs