A Szabad Városok paktumából válhat virágzó, másoknak is vonzó regionális együttműködés, meg lehet belőle egy puszta politikai állásfoglalás, amiről sosem hallunk majd többet. Melyik utat választjuk? És hogyan mélyíthető el a városok közötti együttműködés? Adunk pár tippet.

Az a Magyarország amelyik az európai partnereivel, szövetségeseivel, kvázi barátaival ilyen stílusban kommunikál, ne lepődjön meg, ha majd csak a hasonszőrűek hajlandóak vele szóba állni.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért? Mert annak az Orbán-kormánynak az emberét látják benne, amely agresszív külpolitikájával joggal győzte meg az európai közösséget arról, hogy a magyarokra nem érdemes semmit rábízni.

Hiába tartanak idén már másodjára is parlamenti választást idén Spanyolországban, nem úgy néz ki, hogy akár a bal-, akár a jobboldal kormányzóképes többséget tudna szerezni: a királycsinálók pont azok a katalán pártok lehetnének, akik a válság elhúzódásában érdekeltek. De mit akar az egyre erősödő szélsőjobb, miért osztódtak tovább a szélsőbalosok, és hogyan omlott össze a centrum? Elemzésünkből kiderül!

Négy éve Justin Trudeau megígérte, hogy megváltoztatja az aránytalan, csak a nagy pártoknak kedvező választási rendszert Kanadában. Majd miután konstatálta, hogy a rendszer neki kedvez a legjobban, megszegte saját választási ígéretét: ez pártjának az idei választásokon jóval több mandátumot hozott, de egyúttal egy rendkívül veszélyes helyzetet teremtett.

Azért nem fiatalosabb a Fidesz, „mert nem vagyunk fiatalok”, a Fidesz csak arra mondta, hogy hazaáruló, „aki tényleg hazaáruló volt”, az okostelefon „egy tömegpusztító fegyver”, a migráció veszélyeinek megértéséhez elég elolvasni az Egri csillagokat, a szellemi szabadság pedig még a 80-as években is nagyobb volt az ELTE-n, mint most – maratoni, háromórás előadást tartott az NKE campusán Kövér László, az Országgyűlés elnöke, mi pedig ott voltunk, hogy minderről tudósítsunk nektek!

A román, a magyar és a francia biztosjelöltek bukása miatt a Juncker-bizottság még decemberig túlórázhat, a korrupciógyanús ügye miatt megbuktatott francia biztosjelölt pedig a lenézett magyarokkal és románokkal került egy szégyenpadra. De von der Leyen csuklóztatja-e Macront, vagy a Néppárt és a szocdemek fogtak össze az Európai Parlamentben a liberálisok ellen?

A polgári Magyarország mint politikai termék, valóban megbukott. De az osztogatásra és a helyi kiskirályokra nemet mondó állampolgári öntudatnak köszönhetően lassan valósággá válhat.