Nem látod át a brit kilépést? Itt a brexit-ábécé!

Hard brexit? Meaningful vote? 50. cikkely? Kanadai, vagy norvég modell? Összegyűjtöttük a brexittel kapcsolatos, legfontosabb kifejezéseket!

Nagy Britannia kilépése az Európai Unióból egyre közelebb kerül, így az európai közbeszédben több szó esik arról, mit is hozhat a kontinens országainak a brexit.

Mégis, a brit kilépés rendkívül bonyolult jogi procedúra, sokszor átláthatatlan, mégis kulcsfontosságú kifejezésekkel. Az Al-Jazeera összegyűjtötte a legfontosabb fogalmakat a brexit-szakzsargonból:

50. cikk

A legújabb európai uniós szerződés, a Lisszaboni Szerződés egyik cikkelyéről van szó. Az 50. cikk azt határozza meg, hogy egy tagállam önként milyen feltételek mellett is hagyhatja el az Európai Uniót. Először a kilépni kívánó tagállamnak ezt a cikket kell aktiválnia, és csak ezután hagyhatja el formálisan is a szövetséget. Az Egyesült Királyság ezt 2017. március 29-én tette meg, az ütemterv szerint ezután két évvel válhat véglegessé a kilépés.

Átmeneti időszak

Az az időtartam, mikor az Egyesült Királyság és az Európai Unió a jövőbeli kereskedelmi megállapodásairól tárgyal már a brit kilépés után. A tervek szerint mindez 2019. március 29-én kezdődik, és 2020. december 31-ig tart. Ugyanakkor ezen időszak kiterjeszthető.

„Backstop”

Magyarul talán „biztosítékként” lehetne a legjobban lefordítani. Lényege, hogy megakadályozza, hogy az Egyesült Királyság tagjának számító Észak-Írország, és az EU-tag független Írország között fizikai határ jöhessen létre – még abban az esetben is, ha az átmeneti időszak végére az EU és Nagy-Britannia nem jut egyességre egy kereskedelmi megállapodás ügyében. A backstop szerint az Egyesült Királyság mindaddig a vámunióban – és ezzel az EU-val szoros kereskedelmi kapcsolatban – marad, míg az EU úgy nem ítéli, hogy nincs realitása a fizikai határ felállításának.

Brexit

Az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépésére kitalált kifejezés: 2016 júniusában több mint 33 millió brit állampolgár szavazott az EU-ból való kilépésről, végül 52 százalékuk mellette.

Kanadai modell

A Kanada és az EU közötti szabadkereskedelemről szóló CETA-egyezmény vámmentes kereskedelmet biztosít a szövetség és az észak-amerikai állam között. Ha ezt a modellt sikerülne kialkudni, az Egyesült Királyságnak nem kéne az uniós költségvetésbe fizetni, ahogyan a közös piac szabályai – így az emberek szabad áramlásának kritériuma – sem kötnék.

„Kemény” brexit

Általánosságban azt a forgatókönyvet értjük alatta, melynek keretében az Egyesült Királyság mind az uniós közös piacot, mind a vámuniót elhagyná. A kemény brexit keretein belül az Egyesült Királyság nem fizetne a közös EU-s kasszába, és véget vetne a munkaerő szabad mozgásának, mely lehetővé tette a más uniós tagállamban való munkavállalást.

„Kemény” határ

A Brexit miatt fennáll annak a veszélye, hogy Észak-Írország és Írország között fizikai határ jöhet létre. Ez jelentős visszalépést jelentene az 1998-ban aláírt Nagypénteki Egyezmény után. A békepaktum véget vetett a két Írország egyesüléséért küzdő nacionalisták, és az Egyesült Királyságban maradni kívánó unionisták harcának. Az egyezmény emellett megszüntette a határellenőrzést, láthatatlanná tette a határokat.

Kilépési megállapodás

A Theresa May kormánya által az Európai Unióval kialkudott megállapodást értjük alatta. Az 585 oldalas dokumentum többek között rendelkezik az állampolgárok jogairól, az átmeneti időszakról, a backstop-megállapodásról az ír határ ügyében.

Közös piac

Az uniós közös piac az EU-tagállamok mellett Izlandnak, Liechtensteinnek, Norvégiának és Svájcnak is lehetővé teszi, hogy az emberek, szolgáltatások, áruk és tőke szabadon áramolhasson közöttük. A közös szabályokat a tagok dolgozzák ki, hajtják végre és tartják be.

Második népszavazás

A maradáspártiak már évek óta szólalnak fel egy második Brexit-referendumért. Szerintük a kilépéspárti mozgalom félrevezette az embereket a kilépés potenciális előnyeiről, valamint úgy vélik, a kilépési megállapodással rosszabbul járna az ország, mintha maradna.

„Meaningful vote”

Arra a december 11-én esedékes brit parlamenti szavazásra vonatkozik, mikor az alsóház képviselői dönthetnek a Theresa May és kormánya által kialkudott kilépési megállapodás sorsáról. Amennyiben a képviselők támogatják a kormányt, úgy a parlament ratifikációjával jövő év elején megvalósulhat a brit kilépés. Amennyiben nem támogatják, úgy a kormánynak 21 napon belül új tervvel kell előállnia. Ez sok mindent jelenthet:

Megállapodás

Azon forgatókönyvet értjük alatta, amennyiben az Egyesült Királyság egy, az EU-val kötött formális megállapodás (deal) keretein belül hagyja el a blokkot. Ezen megállapodás a kilépés feltételei mellett tartalmazza a jövőbeli kereskedelmi szabályokat is.

Megállapodás nélküli kilépés

Akkor számíthatunk erre, amennyiben az Egyesült Királyság nem állapodik meg az Európai Unióval a kilépés feltételeiről. Sokak szerint ez gazdasági visszaesést jelentene az Egyesült Királyságnak, mások szerint ez biztosítaná leginkább az ország függetlenségét.

Norvég típusú kompromisszum

Egy hasonló modell az Egyesült Királyság számára azt jelentené, hogy a közös piacon, vagyis az Európai Gazdasági Térségben (EEA) maradna, miközben az Uniót elhagyta. Ezzel Nagy-Britannia szabadon kereskedhetne a blokk országaival, és egyénileg is köthetne kereskedelmi megállapodásokat. Ugyanakkor fizetnie kéne az uniós büdzsébe, és a blokk törvényeinek jelentős részét tiszteletben kéne tartania, így az emberek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását is biztosítania kéne.

„Puha” brexit

Általánosságban azt a forgatókönyvet értjük alatta, mikor az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépés ellenére a közös piac, a vámunió, vagy mindkettő tagja maradna. A puha brexit értelmében az Egyesült Királyság engedményeket tenne a mozgás szabadságainak ügyében.

Vámunió

Olyan egyezmény, mely szerint két, vagy több ország megállapodik, nem vet ki vámot az egymástól importált árukra, valamint közös vámtarifát alkalmaz a vámunióban részt nem vevő országokkal szemben. Az EU vámuniója szerint a blokkba legális úton érkező áruk a 27 tagállamon belül szabadon, és további vámok nélkül mozoghatnak. Ugyanakkor a tagállamoknak tilos az EU-tól független kereskedelmi megállapodásokat kötniük.