Skóciának gazdaságilag egyáltalán nem érné meg a függetlenedés

Egy tanulmány szerint Skócia gazdaságilag nem járna jól, ha független, szuverén állammá válna. Még ha sikerülne is az elszakadás az Egyesült Királyságtól, hosszú út állna Skócia előtt, hogy ismét EU-taggá válhasson. Ahol vélhetően eleve nettó befizető lenne.

Skóciában még 2014-ben tartottak függetlenségi népszavazást. A választást megelőzően hatalmas kampány ment mind az unionista, mind a függetlenségpártiak részéről, azonban a választók végül az Egyesült Királyságban maradás mellett döntöttek. Egy, a népszavazás után készített közvélemény-kutatás szerint a választók azért ellenezték a független Skóciát, mert az gazdasági bizonytalansággal járt volna, illetve attól is tartottak, hogy a fontot mint pénznemet potenciálisan elveszítik.

Azonban 2014 óta sokat változott mind a brit, mind a skót politika: ugyan a 2014-es függetlenségi népszavazáson az EU-tagság kérdése nem volt annyira erőteljes, de a 2016-os brexitnépszavazáson már az EU-tagság miatt szavaztak a skótok a maradásra. Azonban az Egyesült Királyság többsége a kilépés mellett döntött, és öt év nehézségei után a Boris Johnson vezette kormánynak végül sikerült véghez vinni a brexitet: az Egyesült Királyság 2021. január 1-jén már nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is elhagyta az EU-t.

A skótok az EU részei szeretnének maradni még mindig

Nem meglepő, hogy már a brexitnépszavazás után a skót kormányfő, Nicola Sturgeon azt követelte Londontól, hogy írjanak ki egy új függetlenségi népszavazást, hiszen a skótokat akaratuk ellenére akarják kiléptetni az EU-ból. A népszavazást nem írták, így a skótok az angolokkal, az északírekkel és a walesiekkel együtt kiléptek az EU-ból. 

Nem véletlen, hogy a májusi skót parlamenti választásoknak így Sturgeon pártja, a jelenleg belső konfliktusok miatt megharcolt baloldali Skót Nacionalista Párt (SNP) új tétet adott. Sturgeon ugyanis bejelentette:

A skót első miniszter – Skóciában így hívják a kormányfőt, hiszen miniszterelnöke csak az Egyesült Királyságnak lehet – ezért arra buzdít mindenkit, hogy egyéniben és listán is szavazzon az SNP-re, hogy a 129 fős skót parlamentben többséget szerezzen a párt. Erre az SNP-nek minden esélye megvan: a brexit, illetve az évtizedes konzervatív londoni kormány miatt a liberális skótok elégedetlenek a toryk hatalmával, és sokan úgy látják, hogy csak a skót függetlenség jelentene megoldást Skócia jelenlegi problémáira.

A függetlenség kiharcolása előtt azonban óriási akadályok vannak: egyrészt az angol Boris Johnson úgy véli, hogy a 2014-es függetlenségi népszavazás „egy generációnként egyszer adódó szavazás” volt, és ezért nem látja indokoltnak egy újabb kiírását. Ugyanakkor megígérte: természetesen a skótok tarthatnak népszavazást, de leghamarabb 2055-ben, mondván a brexitnépszavazás és az Egyesült Királyság Európai Közösségekhez való csatlakozásáról szóló népszavazások között is ennyi idő telt el.

Egyáltalán nem biztos, hogy a skótok jól járnak a függetlenséggel

Mint ahogy arra már korábbi cikkünkben rámutattunk, egyáltalán nem olyan egyszerű a skót függetlenség kérdése. Egyrészről Skócia és az Egyesült Királyság többi országa (Anglia, Észak-Írország és Wales) között több kényes kérdést is meg kellene vitatni, mint például hogy a skóciai olajmezők kinek a tulajdonát képezzék, vagy hogy mi legyen a Skóciában tárolt brit nukleáris arzenállal.

Ezenkívül Skócia a brexit miatt elég nehéz helyzetbe került: a kilépés miatt már nem tagja az EU-nak, viszont ha függetlenednének az Egyesült Királyságtól, akkor

Ugyanis ha Skócia vissza akar lépni az EU-ba, akkor már a britekkel is úgy kellene megállapodniuk, hogy ezt a nemzetközi szerződést szem előtt tartják.

Hogy mennyire bonyolult és összetett kérdésekről kellene megállapodnia egy független Skóciának a brit kormánnyal, arról nemrég készített tanulmányt a brit Institute for Government nevű közpolitikai kérdésekkel és kormányzással foglalkozó think tank. A tanulmány szerzői szerint a skótok komoly dilemma előtt állnak. Ha sikerülne függetlenné válniuk, és

hiszen Skóciának jelenleg csak egy olyan szomszédja van, amivel fizikai határon osztozkodik: délen Angliával, míg Észak-Írországot és Skóciát az Ír-tenger választja el, bár a Johnson-kormány épp azt tervezi, hogy egy híddal összeköti a két országot.

Legjobb esetben is minimum 10 év, míg csatlakozhatnának

A tanulmány megállapításai szerint Skócia EU-csatlakozásához a westminsteri parlamenten keresztül vezet az út, azaz Skócia csak úgy válhatna ismét EU-tagállammá, ha egy olyan népszavazáson keresztül mondaná ki a függetlenségét, amit a brit kormány, illetve a brit legfelsőbb bíróság is legálisnak tart.

Ezáltal Skócia nem kerülne olyan helyzetbe, mint 2017-ben Katalónia, akik egy olyan népszavazáson döntöttek a függetlenségükről, amit sem a madridi kormány, sem az Európai Unió nem tart legálisnak azóta se.

Egyrészt a brit kormánnyal is meg kellene állapodniuk a függetlenségről, és sok egyéb, a két országot érintő kérdésről. Ez a briteknek öt évbe telt az EU-val, és a skótok esetében elképzelhető, hogy ez még több idő lenne, hiszen egy független, szuverén Skóciának át kellene alakítania az intézményrendszerét is.

Vagy kikiáltják a köztársaságot? Ha köztársaság lesznek, mi lesz a brit királyi család skóciai birtokaival? Kárpótlást fizetnek nekik?

Az Európai Unióval sem lenne sétagalopp a tárgyalás

Ugyan még nem telt el sok idő, mióta Skócia az Egyesült Királyság részeként kilépett az Európai Unióból, de még így is sok EU-s jogszabálynak és direktívának meg kellene felelniük.

A tanulmány úgy számol, hogy a brit-skót megállapodás után minimum két évbe telne, míg Skócia vissza tudna lépni az EU-ba, és egyáltalán nem is biztos, hogy megérné ez Skóciának, hiszen így nem tudnának semmit sem kialkudni a britekkel például a halászat vagy a mezőgazdaság kapcsán, hiszen automatikusan az EU-UK-dealt kellene Skócia esetében alapul venniük.

Rövidtávon gazdaságilag nem érné meg a függetlenedés

A tanulmány emellett kitér arra is, hogy a skót vállalkozásokat, illetve a makrogazdaságot miként érintené a független Skócia. A szerzők több negatív dolgot tudtak felsorolni, mint pozitívumot. A függetlenedés és az EU-tagság magával hozza, hogy fizikai határokat kellene bevezetni Nagy-Britannia szigetén, és az EU-UK-megállapodás értelmében nehezebb lenne a skót vállalkozásoknak Skócia legnagyobb importőrével kereskedni:

Az EU-ból az Egyesült Királyságba tartó kereskedelem a gazdasági brexit miatt így is csökkent, hiszen az új bevezetett szabályok, illetve kötelező dokumentumok miatt nőtt a tranzitidő és nőttel a költségek, és ezt Skócia sem úszná meg. Sőt: Skóciának alternatív kereskedelmi útvonalakat kellene kialakítania, hogy az országába ne az Egyesült Királyságon keresztül érkezzenek a termékek.

Ahogy a tanulmány fogalmaz: nincs egyszerű megoldás arra, hogy egy független Skócia hogyan tudna szoros integrációt kialakítani az EU-ban anélkül, hogy az zavart okozna az Egyesült Királyság többi részével folytatott kereskedelemben. Emiatt simán elképzelhetőnek tartják, hogy – mondjanak bármit a már zajló skót kampányban – se rövid-, se hosszútávon nem érné meg nekik a skót függetlenség.

NYITÓKÉP: Egy 2016-os skót függetlenedési tervezet. Forrás: Scottish Government / Flickr