Magyar foci: kell a balhé

Azért szívesen megkérdezném Marco Rossitól, hogy mit gondolt, amikor a magyar szurkolótábor kórusban cigányozta a honfitársait Cesenában. Csak azért nem írom, hogy ezzel őt is, mert régóta ismerjük már, hogy csak az a cigány/buzi/néger, aki az ellenfélhez tartozik, a mi négerünk jó fiú, ő nem majom, neki nem huhogunk. A mi olaszunk nem cigány digó.

Még ki sem kecmeregtünk a soros térdelés-fütyülés-cigányozás balhéból, de már várható, hogy este a német-magyaron nyakig ugrunk fejest a történet következő fejezetébe (bár a hírek szerint a németek most nem fognak letérdelni, de már így is kellően utáljuk őket), foglalkozzunk egy kicsit ezzel.

Az a baj, hogy evidenciákat kell hangoztatni,

és akiket leginkább érintene, azok valószínűleg úgysem olvassák, nem azért, mert minket nem olvasnak, hanem azért, mert úgy egyáltalán semmit sem olvasnak. Azokra gondolok, akik szerint a „fergeteges szurkolói hangulathoz” hozzátartozik, hogy „Ki nem ugrál büdös román hej, hej!”, hogy „Szlovákok, nincsen hazátok!”, na és persze a cigányozás.

Mert evidencia, hogy normális ember ilyet nem kiabál, főleg nem büszke rá, hogy ilyet kiabál. Azért szívesen megkérdezném Marco Rossitól, hogy mit gondolt, amikor a magyar szurkolótábor kórusban cigányozta a honfitársait Cesenában. Csak azért nem írom, hogy ezzel őt is, mert régóta ismerjük már, hogy csak az a cigány/buzi/néger, aki az ellenfélhez tartozik, a mi négerünk jó fiú, ő nem majom, neki nem huhogunk.

A mi olaszunk nem cigány digó.

(Majd csak akkor lesz az, ha felbontja a szerződését, vagy ha háromszor egymás után kikapunk zsinórban.)

Gondolom, a németeknek is kijár majd egy jó adag gyalázkodás szombat este a Puskásban, őket azért utáljuk, mert németek, az angolokat azért, mert angolok, az olaszokat azért, mert cigányok, Cristiano pedig homoszekszuál, hogy az is láthassa, fekete pólósaink micsoda magasságokban repkednek, akinek a buzit le kellene fordítani.

A Nemzeti Sport pedig majd megírja, hogy ismét „fergeteges volt a hangulat a lelátókon”. Ha meg a szemünkre vetik, hogy a magyar tábor egy része bunkó volt, akkor megsértődünk és cancel culture-t kiáltunk.

Egyébként utóbbi vélemények hangoztatóitól szívesen megkérdezném, hogy mit szólnak a Guantanamera ritmusára előadott „Szopd le az Orbánt! Vidista szopd le az Orbánt!”-ról, amit Videoton-drukkerként nekem is énekeltek már néhányszor. (Egy ismerősöm mesélte, hogy a legjobban éppen Felcsúton hangzik az egész, mert a stadionnak eleve jó az akusztikája, ráadásul mivel legtöbbször alig vannak a lelátókon, még kórus sem kell hozzá, egyénileg is lehet énekelni úgy, hogy a VIP-páholy potentátjaihoz is eljusson az üzenet.)

Persze a bunkóságban is működik ez a fajta szurkolói algebra: mi csak szurkolunk, nem vagyunk bunkók, meg egyébként is, jogosan mondjuk, amit, hiszen mindenki tudja, hogy az olaszok cigányok, a szlovákoknak meg nincsen hazájuk és az is fiatalabb, mint mi, de roppant mód fel tudunk horgadni, ha

az FK Csíkszereda meccsén magyarellenes rigmusokkal teremtenek „fergeteges hangulatot”.

Pedig mindkét dolog egyforma bunkóság.

Más a helyzet a letérdeléssel és a kifütyüléssel. Az én ízlésemtől mondjuk ez is elég távol esik, mármint a kifütyülés, de ez korántsem egyelő azokkal, amikről a fentiekben írtam. Gareth Southgate láthatóan megsértődött, amiért a magyar gyerekek nem voltak nyerők arra, hogy „edukálni” szerették volna őket a letérdeléssel.

Nem tudom, a mai profi focinak van-e erkölcsi tőkéje bárkit is „edukálni”,

amikor egyébként boldogan fekszik alá bármelyik falmelléki diktátor pénzének és egy sor sztárjátékosról derül ki, hogy például adót csal nagy tételben.

Ha már emberi jogok és „edukálás”, talán felvethetnénk, hogy érdemes lenne bojkottálni a decemberi vébét Katarban, ahol szó szerint kisemmizett harmadik világbeli munkások vérének árán épületek fel azok a stadionok, ahol az angolok is játszani fognak.

Éppen ilyen képmutató, amikor az Volkswagen szivárványszínekkel hirdeti azokat az autóit,

amiket egyébként Kínában raknak össze ujgur kényszermunkások. Ha erkölcsi alapon mondjuk véleményt, legyünk következetesek.

Aki pedig most attól fél, hogy a magyar gyerekek „rasszisták”, gondoljon már bele egy kicsit, hogy ő mennyi utólag nehezen vállalható dolgot csinált fiatalkorában. (Én biztosan.) Ettől függetlenül is jó lenne, ha német barátainknak szombat este csak a pályán okoznánk kellemetlen perceket, még ha a jelenlegi hangulatban elég hiú ábrádnak is tűnik ez.