Instában oldott tudomány

Problémák kezelése helyett jól hangzó közhelyek. Szorongó népre, szorongó generációkra kétmondatos ragtapasz. „Bonyolult kérdés, egyszerű válaszok”. Sebaj, jönnek a lájkok, jönnek a követések.

A 21. századi felszínességmániás influenszer-kultúrájának szekunder szégyent okozó megnyilvánulásain még a mai napig képes vagyok meglepődni – nem tudom, miért, hiszen a motivációs trénerek és az NFT-milliárdosok sikerességmarketingje már eléggé megérttette velem, mire számítsak a közösségi mediában töltött idő alatt.

Külön szép megnyilvánulása ennek a „kultúrának”, mikor a tudományos témákban magukat jártasnak hívő, vagy valóban jártas, munkájuk iránt igénytelen,

a hivatástudatban és alázatban szembetűnően megmutatkozó hiánnyal jellemezhető „szakemberek” elkezdik a lájkokért lebutítani „az emberek” szintjére a tudományukat.

A pszichológia területén ez halmozottan igaz. Mert ugye volt Jung, Freud és sokan még, akiknek kutatásai átírták a világot, és nagy hatással voltak napjaink társadalmára, társadalmi normáink kialakulására. Jung könyveit szó szerint fárasztó érzés olvasni, az oldalak után az ember elgondolkodik, talán vitatkozik, nem ért, értékel, érvel magában és megkérdőjelez.

Kinek kell ez? Kinek kell a megkérdőjelezés, az érvelés és az elgondolkodás? Kinek kellenek a viták, kinek kellenek az igazságok?

Ugyan! Hiszen látjuk, az NFT-piac pörög, ahogy a Bitcoin is, a sikerhez nem kell diploma, sőt, még munka sem. Abban a világban, ahol ez a gondolkodásmód a mainstream, nem lehet eladható a kellemetlen igazság.

Jöjjön hát helyette a szivárvány, a virágok és az átlátszó hazugságok, a közhelyes posztok és értéktelen könyvek! Jöjjön a „merj élni”, a „merj az lenni, aki vagy”, az „eső után jön a szivárvány” !

Kit érdekel, hogy közben a tudomány a szemünk előtt épül le? Hiszen jön a pénz, jön a siker, jönnek az előadások, az „önbizalomkurzusok”, a könyvkiadók sorban állnak. 

Motivációsvideó-szintű posztok diplomás pszichológusoktól. Problémák kezelése helyett jól hangzó közhelyek. Szorongó népre, szorongó generációkra kétmondatos ragtapasz. „Bonyolult kérdés, egyszerű válaszok”. Sebaj, jönnek a lájkok, jönnek a követések!

Olvasom Jordan Peterson könyvét, időnként megállok. Elgondolkodok, mert elgondolkodtat. Meghökkent, mert meghökkentő. Vitatkozunk róla, mert van miről. Persze nem rózsaszín, nem esik jól, nem fedi el a problémákat. Tudományos. Egyszerűen ennyi.

Talán nem mainstream. De én inkább maradnék Jungnál, maradnék Freudnál, maradnék (elfogult vagyok, hogy egy lapon említem, de) Jordan Petersonnál.

Eső után jön a szivárvány. Most pedig már jöhetne a tudomány.

Hozzászólnál? Vitatkoznál vele? Írj nekünk!