Egy friss elemzés szerint, ha a szélsőjobbos párt a parlamentbe kerülne, azzal inkább az ellenzéknek okozna problémát. Azonban a háború kirobbanása úgy néz ki, a Mi Hazánk kommunikációját is a földbe állította.
Mind a Fidesz, mind az ellenzéki összefogás számára meg tudná nehezíteni az abszolút többség megszerzését az, ha a Mi Hazánk bejutna a parlamentbe, azonban az ellenzék dolga valamivel nehezebb lenne, írja friss elemzésében a 21 Kutatóközpont.
A mandátumkalkulációik szerint ugyanis, ha Toroczkai László pártja elcsípne 4-5 képviselői helyet, akkor az ellenzéknek legalább 5 százalékkal vernie kéne a Fideszt a kormányalakításhoz, miközben a Fidesznek bőven elég lenne az is, ha csak 1 százalékkal kapjon ki az ellenzéktől.
Ha az ellenzék előnye mindössze 1 és 5 százalék között alakulna, akkor mint írják, egyik oldalnak sem lenne abszolút többsége, és a Mi Hazánk lehetne a mérleg nyelve,
bár, mint azt Toroczkai minden interjújában határozottan kijelenti, nem szeretnének sem a Fidesszel, sem az ellenzéki összefogással, vagy ahogy általában nevezni szokta, a balliberálisokkal koalícióra lépni. „Azért indítottuk ezt a mozgalmat, mert
– nyilatkozta például a 444-nek. Az 21 Kutatóközpont azt írja, ha a Mi Hazánknak sikerülne 5 mandátummal átlépni a parlamenti küszöböt, akkor a modellszámításaik szerint körülbelül fele-fele arányban venne el szavazatokat mindkét oldaltól. Tíz szimulációból ötben az ellenzék, ötben viszont a Fidesz lenne szegényebb három mandátummal.
Az Azonnalinak ezzel kapcsolatban korábban azt nyilatkozta Toroczkai, hogy ha bejutnak a parlamentbe, az arra mindenképp jó lesz, hogy bizonyos kérdésekben fékezni tudják majd a Fideszt vagy az általa csak balliberálisoknak nevezett hatpárti ellenzéki szövetséget. Ha viszont nem jutnak be, akkor elkerülhetetlennek látja a gazdasági, politikai és az elvi katasztrófát, ami miatt ebben az esetben szerinte
az embereknek maradnak a barikádok.
A Mi Hazánk szavazóiról az elemzés szerint azt lehet tudni, hogy a teljes népességhez viszonyítva sokkal több köztük a férfi (47,5 és 57 százalék), sokkal kevesebb köztük a 65 év feletti (30 és 11 százalék), sokkal ritkább közöttük a diplomás szavazó (21 százalék a teljes népességben, 14 százalék a párt szavazói között), és valamivel kevesebb közöttük a fővárosi (18 százalék kontra 13 százalék).
Ahogy mi is részletesen megírtuk, a szélsőjobbos Mi Hazánk 2021 elején megújította az addigi rendpárti kommunikációját: a korábbi klasszikus, szélsőjobboldali tematika – mint amilyen a bevándorlásellenesség, a globalizációellenesség, a multiellenesség – háttérbe szorult, és átvette a helyét a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos lezárások, később az oltás kormányzati erőltetésének szabadságjogi alapon megfogalmazott kritikája.
A kutatás is azt mondja, hogy
ennek meg is lett az eredménye.
Az oltásellenes megmozdulásaival egy olyan szavazói réteget sikerült megszólítania, akiknek a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos nézeteit sem a Fidesz, sem az ellenzéki összefogás pártjai nem képviselték.
A Vox Populi közvélemény-kutatásokkal és választásokkal foglalkozó szakmai blog összesítése szerint a pártválasztók között 2022 februárjában már 4 százalékon állt a Mi Hazánk támogatottsága. A Republikon Intézet februári közvélemény-kutatása egyébként azt mérte, hogy a párt támogatottsága 2 százalékról 3 százalékra nőtt, a Medián legfrissebb felmérésében viszont azt írták, a Mi Hazánk egy kicsit távolabb került a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbtől.
Az Azonnalinak nyilatkozó szakértők szerint egyébként a koronavírus-járvány a legjobbkor jött a pártnak, mert a Mi Hazánk is kezdett elszürkülni, és ahogy a nyugat-európai elvbarátaik, amilyen például az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is,
úgy ők is rájöttek, hogy a járvány egy kitörési esély lehet.
Toroczkai László, a párt elnöke egyébként azt nyilatkozta, hogy ő nem az osztrák és német szélsőséges pártoktól vette át az oltásellenes tematikát, hanem már korábban kutatni kezdte a dolgot, Dúró Dóra elnökhelyettes pedig azt mondta az Azonnalinak, azért beszéltek az utóbbi időben főleg erről, mert az ún. coviddiktatúra kiépülését látták a legnagyobb problémának.
Arra egyébként már a januári cikkünkben is figyelmeztettek a szakértők, hogy érdemes szkeptikusnak lennünk azzal kapcsolatban, hogy a Mi Hazánk oltáskritikája vagy oltásellenessége
elégséges lehet-e további támogatók bevonására.
A dolog azért is érdekes, mert a 21 Kutatóközpontnál is arra jutottak, hogy a Mi Hazánk támogatói kisebb arányban mondják biztosra a részvételüket. A párt támogatói közül csak 67 százalék mondta magát biztos szavazónak – szemben az ellenzéki összefogás szavazóival, akiknek 87 százaléka és a kormány támogatóival, akiknek 82 százaléka mondta biztos szavazónak magát.
Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy 2021-ben még többen voltak azok, akik kormányváltást szerettek volna. Az Iránytű Intézet 2021 februári, júniusi és októberi összevont adatai alapján 2021-ben még a mi hazánkosok 60 százaléka szeretett volna kormányváltást, és csak 27 százalékuk mondta azt, hogy maradjon a jelenlegi Fidesz-kormány, a frissebb adatok szerint 2022-ben viszont már csak 55 százalékuk válaszolta azt, hogy inkább kormányváltást szeretne, 35 százalék pedig, hogy maradjon a jelenlegi kormány.
Arra a kérdésre, hogy kit látnának inkább miniszterelnökként a választást követően, a 2021 novemberi és decemberi adatok alapján
37 százalék Orbán Viktort választotta,
23 százalék pedig Márki-Zay Pétert. 35 százalék válaszolta azt, hogy egyikőjüket sem.
Ahogy a kutatás megjegyzi, az is a kormánypártiak arányának megnövekedését jelzi a Mi Hazánk táborában, hogy egy 2022 februári 1500 fős Iránytű-mérés szerint a párt szavazóinak 54 százaléka állította, hogy Magyarországon jó irányba mennek a dolgok, és 40 százalékuk mondta csak azt, hogy rossz irányba.
Az elemzésben még arra is kitérnek, hogy az önkormányzati testületekben a Mi Hazánk jóval kritikusabb ott, ahol a polgármestert az összefogás pártjai adják. Sőt, Dombóváron ráadásul a parlamenti választáson Toroczkaiék a helyi Fidesz-frakcióban ülő Tobak Gábort indítják.
A kormány március 3-án bejelentette, hogy hamarosan vége a kötelező maszkviselésnek, ezzel viszont végképp
szertefoszlott a coviddiktartúra fenyegetése.
Mint fentebb írtuk, a legtöbb szakértő egyetértett azzal, hogy ennek köszönhette a párt a fellendülését. Nézzük meg hát, mi maradt ezután?
Ahhoz nem kell politikai elemzőknek lennünk, hogy lássuk, az ukrán-orosz háborúban inkább a Fidesszel mozog a Mi Hazánk, ugyanis szinte változtatás nélkül
használják a kormánypárt mindkét üzenetét,
miszerint az első a magyar érdek, ezért maradjunk ki a háborúból, valamint, hogy Márki-Zay Péter fegyvereket és magyar katonákat küldene Ukrajnába, ami ebben a formában manipulatív leegyszerűsítés.
Ahogy több helyen megírták már, a kormánymédia azzal ijesztget mindenkit, hogy Márki-Zay belesodorná a háborúba Magyarországot azzal, hogy fegyvereket és katonákat küldene oda, Márki-Zay viszont csak annyit mondott, hogy a NATO tagjaként a szövetség döntéseit követnék. Ha a NATO úgy döntene, hogy katonákat küldene az országba, akkor akár katonai segítséget is adna, de mint ő is megjegyezte, ilyesmiről egyelőre nincs szó. „A NATO közös döntéseit kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát,
– mondta például az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
A Mi Hazánk azért megpróbált egyet-kettőt ütni a Fideszen is, például amikor kiszúrták, hogy a Pápán állomásozó magyar hadsereg C-17-ese ment Hollandiába a fegyverekért, vagy amikor Magyarország támogatja Ukrajna mielőbbi európai uniós tagságát. Szerintük
a magyar kormány ezzel a globalisták parancsára elárulta a nemzeti érdekeket,
és háborúba sodorhatja hazánkat. „Ukrajna felvétele az Európai Unióba óriási pénzügyi és gazdasági terhet jelentene, és magunkra vonnánk Oroszország dühét is” – írták egy közleményben.
A helyzetet hasonlóan látja Róna Dániel a 21 Kutatóközpont igazgatója is. „Máris rontotta a Mi Hazánk esélyeit, hogy a járványról átterelődött a téma Ukrajnára. A háború esetében ugyanis
Nagyon hasonló dolgokat mondanak, mint a kormány. Az, hogy még a kötelező maszkviselést is eltörölték, és az, hogy már a munkáltatók sem rendelhetnek el kötelező oltást, már csak egy apróság nekik” – magyarázta az Azonnalinak.
„A nyílt Amerika-ellenesség talán az egyetlen, amiben különböznek, de ez nem markáns. Az oltásszkeptizmust ettől függetlenül továbbra is tolni fogják, csak ennek most kisebb lesz a jelentősége. Ezzel együtt is azt mondom, hogy reális esélyük maradt a bejutásra” – zárta gondolatait a politológus.
A párt budapesti elnöke, Nagy Attila talán éppen ezért vette elő újra a menekültellenességet is. Mint több posztjában is írja, az ukrajnai menekültekkel együtt megindultak „az afrikai kontinensfoglalók” is, sőt szerinte az ukrajnai romák is csak kihasználják a háborús helyzetet.
„Teljesen egyértelmű, hogy nekik nincs veszélyben az életük, egyszerűen csak kihasználják a háborús helyzetet a jobb élet reményében. Majd a tehetetlen magyar adófizetők fizetik a fenntartásukat néhány tíz évig” – magyarázta, ami lehet, előrevetíti a szélsőjobboldali párt kommunikációjának lehetséges irányát az elkövetkezendő hetekben.
NYITÓKÉP: Mi Hazánk Mozgalom / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.