Ausztriában az oltásellenességben született újra a szélsőjobb

Szerző: Fekő Ádám
2021.11.22. 19:12

A kötelező oltás ellen a hétvégén legalább 40 ezer ember ment ki tüntetni Bécsben. A demonstrációt a nevére vevő Szabadságpárt olyan embereket is megmozgatott, akiket korábban elképzelhetetlen lett volna.

Ausztriában az oltásellenességben született újra a szélsőjobb

Bár több országban is felmerült már a kérdés, Ausztria lett az első olyan állam, ami el is döntötte, hogy bevezeti az általánosan kötelező koronavírus elleni védőoltást.

A tervek szerint februártól él majd a rendszer, onnantól kezdve csak az mentesül a kötelező oltás alól, akinek az orvosa nem javasolja, mindenki másra pedig súlyos pénzbüntetés vagy akár börtönbüntetésre is számíthat.

Az okokat nem magyarázta túl az osztrák vezetés:

az önkéntes oltásból többet nem tudtak kihozni, miközben minden statisztika azt mutatja, az oltatlanok miatt terjed a vírus,

ami mutálódik is, miközben az egészségügyi rendszeren egyre nagyobb a nyomás, ami miatt idén is újra szigorú lezárásokat léptettek életbe. A kormány nem beszélt mellé: iszonyatos anyagi károkat okoz az országnak a lockdown, és az álláspontjuk szerint ebből a lezárás-spirálból csak a vakcinákkal lehet kikerülni.

A hírre természetesen azonnal tüntetést szervezett a lockdown előtti utolsó hétvégére az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amire a rendőrség szerint 40 ezren, a párt szerint százezren mentek ki. A tüntetést könnyű lenne elbagatellizálni azzal, hogy a helyi szélsőjobb ugrál, de egyrészt 40 ezer ember már túl nagy tömeg ehhez, másrészt a beszámolók szerint közel sem csak az FPÖ szavazói adták össze ezt a tömeget.

Az még lemérhetetlen, mekkora belpolitikai fordulatot hoz a kötelező védőoltás, de az biztos, hogy az FPÖ-nek kis túlzással úgy kellett a koronavírus, mint egy falat kenyér: az Azonnalin nagyon alaposan megénekelt Ibiza-botrány miatt lemondott egykori vezérük, HC Strache miatt sokáig úgy tűnt, a botrány be is döntheti a 2017 és 2019 között még kormányzó szélsőjobboldali pártot – az FPÖ 30 százalékról a 2019-es választáson 16 százalékra esett vissza.

Muszlimokat és védőoltást sem akarnak

A koronavírus megérkezése viszont új lendületet adott az addig főleg idegenellenességre, nacionalizmusra és a szokásos szélsőjobboldali szabadságértelmezésre épülő kommunikációjának, talán ennek is köszönhetően nagyjából 20 százalékra mérték őket már kötelező védőoltás előtt is.

A párt szép lassan talált rá erre az útra: a koronavírus megjelenésekor még inkább csak a lezárásokat kritizálták, de ahogy telt az idő, egyre egyértelműbben építettek az oltás- vagy vírustagadó rétegre is. Az idei évre már nyíltan buzdítottak mindenki a maszkhordás megtagadására is, a jelenlegi pártelnök, Herbert Kickl pedig azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy ő nem fogja magát beoltani, hiszen

kizártnak tartja, hogy ilyen rövid idő alatt kifejlesztve jó lehet egy oltóanyag.

Ha ez nem lett volna elég, Kickl akkor azt is felhozta érvként, hogy az ő szervezetének egyébként sincs szüksége oltásra, hiszen nem is olyan régen átment rajta egy erős influenza is.

Kickl a Magyarországon is sokszor hallott érveivel nem is hagyott kétséget afelől, mi az FPÖ új célcsoportja, ami akkor kristályosodott ki végleg, amikor 2021 nyarán ő lett az új pártelnök. Azóta már lehalkították azokat a hangokat, mint például Manfred Haimbuchneré: ő a koronavírus-fertőzése után jött rá, érdemes komolyan venni a járványt, és a sokáig szintén lezárásellenes liberálisokhoz hasonlóan beállt a kormány mögé ebben a kérdésben.

Kickl jelenlegi imidzsének annyira alapvető része az oltásellenesség, hogy perrel fenyegetőzött, amikor elterjedt róla az a pletyka, hogy titokban mégis beoltatta magát.

Ezen a jól őrzött imidzsen azt sem tudott rontani, hogy a szombati tüntetésen épp a koronavírus-fertőzése miatt nem tudott részt venni, de videón megüzente a szokásosat:

a bejelentéseket egy új diktatúra születéseként értékelte, a kormányt pedig arra szólította fel, hogy fogadja el, a társadalom nagyrésze egészséges, és nem jelent veszélyt rájuk a koronavírus.

Bár főleg a kötelező oltással elégedetlen liberális NEOS, és a kifejezetten az vírusszkepticizmus miatt 2021 februárjában alakult MFG (teljes nevük az Österreich Menschen – Freiheit – Grundrechte, azaz Ausztriai Emberek, Szabadság, Alapvető jogok) is erősen kritizálta a döntéseket,

a koronavírussal kapcsolatban főleg az egyéni szabadságok védelmét kiemelő szélsőjobb vette igazán a nyakába azokat az embereket, akik vagy nem elégedettek a járványkezelés bizonyos elemeivel, vagy eleve le is tagadják a járvány létezését.

Kinek a teste?

A helyzet azért érdekes, mert bár az FPÖ-től soha nem állt távol az egyéni szabadság hangoztatása, a beszámolók szerint a szombati tüntetések olyan jellemzően balos skandálások is előkerültek, mint hogy „a testemről csak én dönthetek”, de

még antifa jelképeket is fel lehetett fedezni békésen együtt vonulgatva a helyi fasiszták „a határvédelmet irányítsd, ne az embereket” típusú molinóival.

A tüntetés megítélése azért is nehéz, mert abban igaza van a résztvevőknek, hogy egész Európa legszigorúbb oltásra vonatkozó szabályozásával Ausztria ebben a kérdésben olyan diktatúrákkal került egy klubba, mint Indonézia, vagy a koronavírus szót korábban egyszerűen betiltó Türkmenisztán, bár azóta felmerült a kérdés Németországban is például.

Ugyanakkor azt sem lehet letagadni, hogy az egészségügy arrafelé sem bírja el a vírus miatt intenzívre került embereket, és a szakemberek véleménye szerint fontos lenne növelni a jelenleg 65 százalék körül stagnáló átoltottságot, ami nagyjából 5,8 millió embert jelent.

Az egyelőre teljesen kiszámíthatatlan, mi lesz az osztrák társadalom hosszútávú reakciója a kötelező védőoltásra, de az jól látszik a hétvégi tüntetésből (amikhez hasonlókat egyébként Európa-szerte tartottak közben Amszterdamban, Rómában, Belfastban és Zágrábban is többek közt úgy, hogy ezeken a helyeken még nem hoztak Ausztriához hasonló radikális döntéseket) jól látszik, hogy a politikai és világnézeti preferenciákat lénytegtelenné téve szakította ketté a társadalmat a koronavírus.

Ebben a kérdésben hirtelen a szélsőjobb védheti az egyéni szabadságjogokat, a szabadság addigi védelmezői követelhetik a legerőteljesebben a lezárást, megfér egymással közös tüntetésen a chemtrailes konteós a sokdiplomás értelmiségivel.

Nálunk tudatosan kerülik a témát

Valószínűleg ez a sokszínűség az oka annak, hogy ameddig Ausztriában mostanra mindkét oldal bátran beleállt a kérdésbe, Magyarországon hónapok óta kerüli a komolyabb lezárások kérdését és a kötelező oltással dobálózást a Fidesz és az egyesült ellenzék is.

Orbán Viktor és a 2022-ben ellene induló Márki-Zay Péter is kijelentették már, ők nem hisznek a kötelező védőoltásokban, legalább is egyelőre egyetlen hasonló javaslat sem érkezett sehonnan nyár óta. Orbán arra is figyelt, hogy ne az ő lelkén száradjon a kevés beoltott: a kormány ősszel hozott döntése alapján a munkaadók kötelezhetik rá a dolgozókat, ezt értelemszerűen nem meri mindenki bevállalni.

De Magyarországon nemcsak szélsőséges oltáspártiság, hanem radikális oltásellenesség sem nagyon létezik a politikában: ha nem számolunk a nemrég pártot alapító Gődény Györggyel és társaival, akkor a legkomolyabban vehető oltásellenes politikai közösség a szélsőjobbos Mi Hazánk.

Toroczkai László pártja szintén tüntetést tartott szombaton a már említett, egyes munkahelyeken kötelező védőoltás bevezetése ellen, a képek alapján 1000-2000 embert hozott lázba a szabadságharc. A párt korábban aláírást is gyűjtött a védettségi igazolványok bevezetése ellen, ők is a be nem oltottak diszkriminációját hangoztatták főleg, de a plakátokon látott képekkel együtt azért elég egyértelművé vált, hogy a hardcore oltáselleneseket is meg akarják nyerni.

Rajtuk kívül egyedül a Momentum volt az a párt, ami a 2021 februárjában finoman olyan javaslatot tett, hogy talán a teraszokat meg lehetne nyitni legalább. Az időzítés olyan jó volt, hogy utána egy hónappal a szünet nélkül érkező harmadik hullámra hivatkozva minden addiginál szigorúbb korlátozásokat jelentett be Orbán Viktor.

A finomkodás tehát nem véletlen a kérdésben: a jelenleg 59,4 százalékos átoltottsággal büszkélkedő Magyarországon egyik politikai tömb sem engedheti meg magának akár párezer szavazó elvesztését sem, ráadásul az elérhető kutatások alapján nincs lényeges különbség a fideszes és az ellenzéki szavazók oltási hajlandósága között. Úgy tűnik, ebben már beértük Ausztriát.

KIEMELT KÉP: FPÖ / Facebook

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek