Katonai következményei lesznek, ha Finnország csatlakozik a NATO-hoz – fenyegetőzik az orosz külügy

Azt már nem fejtette ki bővebben, hogy ez pontosan mivel is járna.

Sajtótájékoztatót tartott az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova. A sajtótájékoztatón a szóvivő leginkább az ukrajnai háborúról beszélt, de újságírói kérdésre arról is értekezett, mi várható, ha Ukrajnán kívül más, eddigi nem NATO-tagállam is közeledne az euroatlanti katonai szövetséghez.

Finnországra utalva a szóvivő elmondta,

komoly katonai és politikai következményekkel járna, ha Finnország csatlakozna a NATO-hoz.

Ezenkívül a nyugatot okolta az orosz invázióért. Mint fogalmazott, a Szovjetunió felbomlása után a nyugati országok megígérték, nem fognak terjeszkedni Kelet-Európában – erről 1997-ben kötött megállapodást a NATO és az Orosz Föderáció –ezért arra szólította fel a NATO-tagállamokat, hogy olvassák újra a releváns dokumentumokat. A szóvivő arra nem tért ki, hogy mindegyik országban demokratikus úton, sok helyen népszavazás útján döntöttek a NATO-hoz való csatlakozáshoz az egykori keleti blokk országai.

Zakharova emellett beszélt arról is, hogy szerinte a Nyugat megpróblja kihasználni az oroszellenes hisztériát, hogy így számoljon le az orosz médiával, ezzel akadályozva, hogy az emberek alternatív forrásokból szerezzenek információkat.

Emellett kicsit változtatva a Kreml eddigi narratíváján, miszerint Ukrajnát neonácik és banditák uralják, elmondta

Ukrajna egyáltalán nem szuverén, „mivel nem tehet mást, csak követni a tengerentúlról érkező utasításokat”,

ezért abban bízik, az ukrán nép „kiszabadul a nacionalista kormány igájából, amely a külföldi cégek érdekében megfeji az országot. 

Ezenkívül a külügyminiszterhez, Szergej Lavrovhoz hasonlóan elmondta, hogy az orosz hadsereg nem támad civileket, mindezt annak ellenére, hogy eddig is jól dokumentált, hogy több esetben civileket találtak el orosz rakéták. De pár órával azután, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij tárgyalóasztalhoz hívta orosz kollégáját, a szóvivő arról beszélt, Kijev választotta azt az utat, hogy megszakít minden kapcsolatot Oroszországgal, de reméli

hogy a történelem haramosan mindent rendbe tesz

– arra már nem tért ki ezalatt pontosan mit is ért.

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, február 24-én Oroszország teljes körő offenzívát indított Ukrajna ellen: először rakétatámadással kiiktatta az ukrán légvédelmi rendszer jórészét, majd légifölényét kihasználva megágyazott a szárazföldi inváziónak.

Ugyan csütörtök este az offenzíva megakadt az északi frontvonalon, mivel a Kijevtől 30 kilométerre fekvő repülőteret nem tudta megtartani az orosz hadsereg, azonban már péntek délelőtt harcok alakultak ki a fővárosban, miközben keleten és délen újabb területeket foglaltak el Ukrajnától.

Arról, hogyan zárulhat a háború, Deák András szakértővel ebben a cikkünkben jártuk körbe. Míg azt korábban ebben a cikkünkben vizsgáltuk meg, hogy az ukrajnai helyzet hogyan hat a nem NATO-tagállamokra.

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin tart eligazítást az orosz hadsereg vezetőinek 2021. november 1-jén Szocsiban. FOTÓ: Kreml