Orosz-ukrán határvárost csinálhat Kijevből Putyin

Szerző: Kósa András
2022.02.25. 13:24

Deák András Oroszország-szakértőt kérdeztük Putyin céljairól, a háború kimeneteléről, és arról is, miért tűnik úgy, hogy az ukrán hadsereg minimális ellenállást fejt ki.

Orosz-ukrán határvárost csinálhat Kijevből Putyin

A beszélgetés még február 24-én délután készült.

A Dnyeper bal partjáig mehetnek az oroszok Ukrajna nagy részén, míg délen a folyón átkelve egészen Odesszáig terjedhet a megszállás. Azután ebből a területből megalakulhat majd Novo Rosszija – ez lehet még esetleg valamilyen, hosszabb távon is fenntartható háborús kimenetel Deák András Oroszország-szakértő szerint.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint ezeken a területeken vegyes orosz-ukrán lakosság él, az ukrán nemzeti tudat jelenléte gyengébb, Oroszország valószínűleg komolyabb véráldozatok nélkül el tudja foglalni és meg is tudja tartani őket, nem kell lakossági ellenállással, nagyobb szabású partizántevékenységgel számolnia Vlagyimir Putyinnak.

„Ezen túl már ukrán magterületekről beszélünk, ahol a lakossági támogatás hiányozna, ezzel pedig Putyin is tisztában van. Ez nem jelenti azt, hogy átmenetileg nem fogják elfoglalni ezeket, akár megszállni Kijevet is, de nem gondolom, hogy ott értelmes költségek mellett fent tudnak tartani egy lojális helyi kormányzatot. Ezért arra számítok, hogy marad valami Oroszország és közöttünk, amit »akár még Ukrajnának is hívhatnak«, ahogy pár éve Orbán Viktor is mondta”.

A szakértő szerint egyelőre nem tudni, miért nem tapasztalni komolyabb ellenállást az ukrán fegyveres erők részéről.

„Egyrészt eleve nehéz pontos és megbízható információkhoz jutni a konkrét harci cselekményekről. Másrészt lehet, hogy az ukrán haderő szétesett az aránytalan erőviszonyok mellett indított offenzíva nyomása alatt. De lehet akár egy tudatos stratégia része is, amit látunk:

a nagy nyílt területeken nem érdemes felvonulnia az ukrán hadseregnek, mert az oroszok pillanatok alatt a földbe rakétázzák őket.

Ehelyett érdemesebb visszahúzódni a városokba, egyes régiókba és ott megszervezni az ellenállást. Az oroszok teljes légifölényben vannak, és a tüzérségi fölényük is nyomasztó, a nehézfegyverzetben is. Amivel ellensúlyt képezhetnek az ukránok, az a városi hadviselés, kisebb meglepetésszerű ellencsapások” – mondta lapunknak Deák András.

Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat a háború, úgy válaszolt,

az oroszok szemmel láthatóan nagyon gyorsan haladnának előre, láthatóan egy gyors háborút szeretnének vívni, „ami akár egy-két hónap alatt véget érhetne”.

Az, hogy Kijevnél a Dnyeper túlpartján is foglaltak el területeket az oroszok, arra utalhat, hogy legalább bekeríteni megpróbálják az ukrán fővárost, de a megszállás sem elképzelhetetlen legalább ideiglenesen, hogy így késztessék menekülésre Vologyimir Zelenszkijt.

„Ezzel tenné a legnyilvánvalóbbá Putyin a Nyugatnak azt, hogy ebben a játszmában teljes mértékben ő írja a forgatókönyvet, másrészt az ukránoknak, hogy ne is számítsanak a nyugati segítségre, úgysem érkezik”

– mondta.

Az Oroszországból közvetlenül Németországba irányuló Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetési folyamatának a leállítása ugyan látványos bejelentés volt német részről (az esetről bővebben itt írtunk), de

Deák András szerint praktikus hatása nem lesz, egyszerűen azért, mert az orosz elit már rég elengedte az új gázvezetéket

– ők is tisztában vannak vele, hogy a jelenlegi uniós jogrendszer mellett lehetetlen belátható időn belül üzembe helyezni, mert mindig lesz olyan tagállam, amelyik az Európai Bizottságnál vagy az Európai Bíróságon megtámadja azt.

„A klasszikus példa erre az Opal-gázvezeték, amelyik az Északi Áramlat 1-hez épült és hiába fut német belterületen, több mint tíz éve nem férnek hozzá a teljes kapacitásához, mert nem sikerült elintézni az engedélyezést. Az Európai Bizottság is évekig ült az engedély fölött, majd amikor végül megadta, a lengyel kormány beperelte a döntést és ezzel az egész folyamatot visszalökte a startra. Az Északi Áramlat 2 esetében már előre jelezték a lengyelek, a Balti-államok és Ukrajna is, hogy megtámadják az engedélyt. Ezt az oroszok is tudják” – mondta.

A konfliktus rövid távon az egekbe lökte a gáz árát az európai piacon, a léptéket jól jelzi, hogy amíg két éve még 200 dollár volt ezer köbméter gáz ára, ez most a 2000 dollárt közelíti.

Hosszabb távon ez az európai dekarbonizációs folyamatokat is elvileg segíti, de most még inkább bonyolítja.

A nyugati szankciókkal kapcsolatban Deák András megjegyezte, hogy láthatóan nincs egységes nyugati stratégia, mindenki úgy szankcionál, hogy neki a lehető legkevésbé fájjon. Mivel az Egyesült Államok nem függ Oroszországtól, keményebb lehet – elsősorban a pénzügyi szankciók terén.

A Sberbank és a VTB kizárása a dollár rendszerben nagyon kemény lépések, a legnagyobb ilyen jellegű döntés, amit ezen a téren eddig valaha hoztak.

Az Európai Unió már nehezebb helyzetben van. Deák András nem számít arra, hogy azt orosz bankokat (vagy legalábbis a többségüket) leszakítják a nemzetközi SWIFT pénzügyi rendszerről, mert ez már a nyugati bankoknak is fájna.

„Szimbolikusan feltehetnek a szankciós listára pár bankot.”

A NATO keleti szárnyát már most érinti a konfliktus, Deák András újabb csapattelepítésekre számít, és arra, hogy a szervezet átírja katonai stratégiáját és az Oroszországgal szembeni ellenállás lesz a fővonal.

NYITÓKÉP: Egy ukrán katona még egy 2018-as hadgyakorlaton. FOTÓ: Ukrán Honvédelmi Minisztérium / Flickr (CC BY.SA 2.0)

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek