Az oroszok ukrajnai keménykedése még nagyon csúnyán is visszaüthet nekik

Szerző: Aradi Péter
2022.01.10. 07:09

Az oroszok ukrán izmozása megint felkeltette a skandináv országok figyelmét is, akik nem szeretnék, ha visszatérnének a hidegháborús idők, és nem szeretnék, hogy megint az oroszok diktáljanak a biztonságpolitikai ügyeikben.

Az oroszok ukrajnai keménykedése még nagyon csúnyán is visszaüthet nekik

Január 8-án, szombaton az Egyesült Államok megint figyelmeztette Oroszországot, hogy nagyon kemény szankciókra számíthat, ha megtámadja Ukrajnát, mire másnap, január 9-én, vasárnap Moszkva kijelentette, hogy semmilyen engedményt nem hajlandóak tenni a közelgő csúcstalálkozójukon.

A két fél ma, január tizedikén ugyanis Genfben találkozik, hogy megvitassák, hogyan lehetne oldani az ukrán határoknál fennálló feszültséget. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes még vasárnap azt is elmondta, az orosz kormány borúlátó, nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a tárgyalások hirtelen megszakadnak.

A megbeszélésre azután kerítenek sort, hogy Oroszország az utóbbi hetekben körülbelül

százezer katonát vont össze Ukrajna közelében,

ami érthető módon nyugtalansággal tölti el a nyugati országokat. Mint korábban írtuk, Putyin azzal fenyegette meg a NATO-t, hogy ha nem képes elengedni Ukrajna kezét, akár bevetheti a hadsereget is. Az orosz elnök azt szeretné elérni, hogy a NATO- és leginkább az amerikai csapatok elhagyják Lengyelországot, Litvániát és Lettországot, és garanciákat vár, hogy a szövetség soha nem terjeszkedik keletre.

Az ilyen kijelentésekkel viszont az oroszok nemcsak az eddig felsorolt államok, hanem

Svédország és Finnország figyelmét is magukra vonták,

akik szintén olyan kijelentésekre ragadtatták magukat, amik korábban elképzelhetetlenek voltak. 2021 utolsó hetében újra feléledt a két országban a vita, hogy lehet, mégis csak csatlakozniuk kéne a NATO-hoz.

Egyre több elemzés szól arról, hogy Putyin az ukrán izmozással csak annyit ér el, hogy összekovácsolja a NATO és az Európai Unió államait. Az sem elképzelhetetlen, hogy úgy vonul majd be a történelembe, mint III. Napóleon, aki addig kakaskodott a poroszokkal, amíg Párizsban ki nem kiáltották az egységes Német Birodalmat. Minden erőfeszítésének dacára, hogy destabilizálja a régiót, csak azt éri el, hogy még szorosabb legyen az összefogás.

Új korszak kezdete

Putyin szavaira akkor kapták fel sokan a fejüket, amikor december elején a külföldi nagykövetek megbízólevél-átadási szertartásán kifejtette, hogy szerinte a NATO keleti bővítése megengedhetetlen. A karácsonyi beszédében Sauli Niinistö, finn államfő és Sanna Marin miniszterelnök is arról beszélt, ők szeretnék eldönteni, csatlakoznak-e a NATO-hoz.

„A nagyhatalmi politika mozgása felgyorsult. A hidegháború utáni időszak minden bizonnyal lezárult.

Az új korszak most formálódik”

– kezdte a beszédét Niinisto, aki Ukrajnával folytatta, majd rákanyarodott, hogy az európai biztonságot illető kételyek megint kezdenek felerősödni, végül kijelentette, hogy Finnország maga szeretne dönteni, csatlakozik-e a NATO-hoz.

„Meg kell óvnunk ezt a választási szabadságot, mert minden országnak saját joga, hogy a biztonságáról maga döntsön” – tette hozzá Marin is. Egy korábbi beszédében egyébként odaszólt az EU-nak is, hogy kapja össze magát, gondoskodjon arról, hogy meghallják a hangját, nem hagyhatja, hogy Oroszország és az Egyesült Államok egymás közt tárgyalja le a dolgot.

Ezek nagyon erős kijelentések azok után, hogy a finnek a második világháború óta nagyon odafigyeltek rá, hogy

véletlenül se gázoljanak se a szovjetek, se az oroszok lelkébe.

Szokatlanul kemény választ adott Svédország is. Ann Linde külügyminiszter arról beszélt, hogy olyan világrendre van szükség, ahol a nemzetközi jog érvényesül, és ahol minden országnak joga van a saját biztonságpolitikai döntéseit maga meghozni. Ő is kitért Ukrajna helyzetére, és megfenyegette az oroszokat, hogy egységesen fognak fellépni, és nagyon kemény szankciókat fognak hozni, ha megtámadják az ukránokat.

A legnagyobb svéd ellenzéki erő, a Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson is azt mondta, a pártoknak

most egységet kell mutatniuk Oroszország követelésével szemben.

„Oroszország vissza akarja állítani a hidegháborús érdekszférákat, ami veszélybe sodorja Svédország környezetének stabilitását” – írja Kristersson egy hosszú bejegyzésében.

Mint fogalmazott, a finneknél Niinistö elnök és Marin miniszterelnök is egyetértettek, hogy fontos, hogy Finnország maga dönthessen a biztonságpolitikájával kapcsolatban. Szerinte újévi beszédeikben visszafogott szavakat használtak, ám világosan és erőteljesen fogalmaztak, hogy csakis ők szeretnének a saját házuk urai lenni.

Eddig tudták visszafogni magukat

Egy fontos kézrázás

Egy fontos kézrázás

Fotó: Sauli Niinistö / Facebook

A második világháború után a finnek egy baráti, együttműködési és segítségnyújtási egyezményt írtak alá a szovjetekkel, amiben legnagyobb szerencséjükre nem szerepelt, hogy automatikusan segítséget kell nyújtaniuk. Sőt, sikerült mindenkit meggyőzniük, hogy

szeretnének kimaradni a nagyhatalmak játszmáiból.

A finnek már csak a hosszú közös határ miatt is kénytelenek voltak jóban maradni a szovjetekkel, de jól meg is szedték magukat azon, hogy jobb minőségben gyártottak mindenfélét a szovjeteknek. Az 1960-as évektől így váltak szép lassan fejlett, ipari országgá. 1955-ben már ők is beléphettek az ENSZ-be, a NATO viszont nyilván szóba sem jöhetett.

A svédek furcsa helyzetbe kerültek, bár a hidegháború alatt szorosan együttműködtek a NATO-val, arról velük kapcsolatban sem lehetett szó, hogy rendes tagok legyenek, mert számolniuk kellett azzal, hogy ha csatlakoznak,

a szovjetek felszívják magukat, elfoglalják Finnországot,

és akkor ők lesznek a szomszédaik.

A finnek a Szovjetunió szétesés óta is kifejezetten jó kapcsolatot ápolnak az oroszokkal. Ahogy mi is, ők is velük építettnek például atomerőművet, azonban rohamléptekkel fűzik szorosabbra a kapcsolataikat az amerikaiakkal, a britekkel, a németekkel, meg úgy általában a NATO-val, még ha arról továbbra sem lehetett szó, hogy rendes tagokká váljanak.

A 2008-as grúziai háború és Oroszország 2014-es ukrajnai inváziója aztán végképp megváltoztatta ezt a dinamikát. Bár a finnek fele továbbra is elutasítaná a csatlakozást, a 2010-es évek közepén már mindkét ország fogadó nemzeti megállapodást kötött a szervezettel, miszerint a NATO-csapatok átvonulhatnak, sőt állomásozhatnak is a területükön. Ehhez az is kellett, hogy az oroszok 2013. március 29-én, Nagypénteken

egy Svédország elleni atomtámadást szimuláljanak.

Soha nem is örültek neki

A skandináv államok helyezkedése a szimulált atomtámadás ellenére is valahogy folyton meglepi és bosszantja az oroszokat, 2016 áprilisában például Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt nyilatkozta egy svéd lapnak, hogy Oroszország

katonailag reagálna Svédország NATO-csatlakozására.

A csatlakozásra kitért Putyin is, amikor 2016 nyarán Krím 2014-es annektálása után először érkezett Finnországba. Az orosz elnök azt mondta, hogy tiszteletben tartaná a finnek döntését, ha csatlakoznának a NATO-hoz, de a lépés nem maradna következmények nélkül. Az oroszok szerinte azzal hálálják meg Finnország semlegességét, hogy

1500 kilométerre a határtól állomásoztatják az erőiket.

„Mit tegyünk ebben a helyzetben? Visszaköltöztetjük a csapatainkat” – fenyegetőzött akkor még egész finoman egy sajtótájékoztatón.

Az oroszok szerint a NATO ugyanis rossz, a NATO ellenséges még akkor is, ha alapvetően a tagok védelmét hivatott ellátni. Az oroszokat eléggé bosszantja az is, hogy 1999 óta 14 közép- és kelet-európai ország csatlakozott a szervezethez. Már Borisz Jelcin is keményen ellenezte a NATO keleti bővítését, és mint írtuk, a NATO-tagok se voltak eleinte teljesen biztosak abban, megéri-e a kockázatot, hogy kelet felé terjeszkedjenek.

„Pofátlanul becsaptak minket. Öt hullámban bővítették a NATO-t, és most már ott tartunk, hogy Romániában és Lengyelországban vannak a fegyvereit

Hogyan reagálnának az amerikaiak, ha a kanadai határukra telepítenénk a rakétáinkat?”

– vetette fel a kérdést Putyin is a december 23-i éves sajtótájékoztatóján. Az sem mellékes tehát, hogy ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz, akkor például Szentpétervárt az oroszok vízen csak a NATO ellenőrzése alatt álló vizeken tudnák megközelíteni.

Mindenki felpörgeti a fegyverkezést

A svédeket és a finneket sem fogja valószínűleg meghatni Putyin. A svédek tavalyelőtt megszavazták, hogy 2021 és 2025 közötti időszakban 40 százalékkal megemelik a védelmi költségvetést, ami Peter Hultqvist védelmi miniszter szerint a legnagyobb beruházás az 50-es évek óta, azaz az elmúlt 70 évben.

A tervek szerint a jelenlegi 55 ezer főről pedig

90 ezresre növelik a hadseregüket,

és fejlesztik a haditengerészetet is. Az emelés legfőbb oka természetesen Oroszország. Az országban az utóbbi néhány évben újra bevezették a sorkatonságot is, valamint csapatokat küldtek Gotland szigetére.

Az oroszok azért sem fognak lelkesedni, hogy a finnek 8,4 milliárd euró (3066 milliárd forint) értékben vettek

64 ötödik generációs amerikai F-35-ös vadászrepülőgépet,

ami a finn hadsereg valaha volt legnagyobb üzlete.

NYITÓKÉP: Helsinki / Pixabay

 

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek