Orbán Viktor évértékelőnek álcázott beszéddel indította el a 2022-es kampányt

Közel ötven perces beszédben indította el kampányát a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltje, Orbán Viktor. Beszédében ellenfeleit lekicsinyítette, míg az általuk jelentett veszélyt felnagyította, hogy magát az egyedüli megoldásként pozícionálja.

Ötven nappal a választások előtt tartotta meg évértékelő beszédét Orbán Viktor, egy nappal Gyurcsány Ferenc évértékelője után.

Orbán beszéde inkább volt kampánybeszéd, mintsem egy klasszikus évértékelő: kijelölte a kampány főbb témáit, politikai értelemben vett ellenségeit, illetve az általa elképzelt irányt.

Beszéde elején egy rövid standup-előadást tartott az ellenzék vélt vagy valós problémáiról, többször is erősen utalva Márki-Zay Péter, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt nem túl szerencsés kijelentéseire,

Orbán konkrétan arra is utalt, hogy Márki-Zay Péter drogozik, 

mivel szerinte „ennyi zagyvaságot csak akkor hord össze az ember, ha begombázott”.

Márki-Zay Pétert beszéde során egyszer sem nevezte nevén, végig Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököket nevezte fő ellenségeinek, „hiszen ők hozták ezt a showműsort, valójában ők készülnek visszatérésre” – a hódmezővásárhelyi polgármestert még le is miniferizte, utalva a CÖF-CÖKA által pénzelt kampányára.

Orbán szerint az ellenzék a legkorruptabb kormányt és egy begombázott embert tud felajánlani, amiről ő nem tudja eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen.

A magyar gazdaságot sikerült magyarosítani 

Orbán beszéde egy jól követhető ívet írt le: az elején humorral ellenfeleit nevetségessé akarta tenni, hogy aztán magát egyrészt bel-, másrészt külpolitikai szempontból is felemelje,

majd a legvégén konkrétan ki is adta az ukázt a kampányra.

2010-től kezdve hozott példákat, hogy szerinte a magyar gazdaság hogyan erősödött meg az Orbán-kormányok alatt, és felsorolta, hogy

a bank-, médiapiacot, illetve az energiaszektort is sikerült magyarosítani,

amit a járvány idején is meg tudtak tartani, sőt még szerinte bővítettek is. Ahogy fogalmazott,

„a kuruc rézek már szabadok, most Pannónia következik”.

A gazdaság kapcsán elmondta, hogy egyre több magyar cég terjeszkedik külföldön, a kormány a magyar tőke külföldi befektetéseit megpörgette – szerinte erre azért van szükség, mert amennyi profitot kivisznek a külföldi cégek, annyit kell visszahoznia a külföldön működő magyar cégeknek. Példaként említette a MOL és az OTP terjeszkedését, de utalt arra, hogy az MVM a Cseh Köztársaságban is működik, és még Vietnámban is van magyar baromfifeldolgozó.

A gazdasági fejlődés miatt vált lehetővé például a 13. havi nyugdíj visszavezetése, ami Orbán szerint egy 12 éves sérelem megoldása. Szerinte ez csak a „Matolcsy-Varga-gyógyszer” miatt volt lehetséges, és úgy látja, hogy a válságból erősebben jön ki az ország, mint ahogyan belement.

Geopolitikai értekezések

Orbán ezután négy főbb témáról beszélt, a jelenlegi háborús helyeztről Ukrajnában; a gazdaság jövőbeni helyzetéről; a járványhelyzetről, illetve a migrációs hullámról.

A Fidesz elnöke szerint Magyarországot törékeny, instabil régiót veszik körül, egyrészt a balkáni helyzet, illetve az orosz-ukrán konfliktus miatt.

Orbán bírálta az uniós szankciópolitikát, szerintük a Balkánon a béke, a gazdasági fejlődés és a térség uniós keretekbe való helyezése a fontos, „szóba se kerülhet szankció, kioktatás, vagy bármiféle nagypolitikai arrogancia”, amit szerinte jelenleg az Egyesült Államok, illetve a nyugati országok folytatnak.

Orbán ismét hitet tett az EU balkáni bővítése mellett,

szerinte „a Balkán megbékítésének receptje egyszerű”: gyors uniós tagság, kiegyezés Szerbiával és uniós Marshall-terv, azonban szerinte Brüsszel és – beszédében új elemként bekerült – Berlin nem így cselekszik. 

Ennél sürgetőbb ügynek nevezte „Ukrajna és Oroszország sorsát”. Orbán szerint nem csak humánum, hanem a magyar érdek is azt mondatja, hogy el kell kerülni a háborút, mivel az Ukrajnából érkező menekültek veszélyeztetnék Magyarország politikai és gazdasági helyzetét.

Ugyanakkor a kormányfő azt ígérte, a kormány kidolgozta a háború esetére a forgatókönyvet és egy akciótervet is.

Annak ellenére, hogy ő maga is elismerte, hogy az ország mérete és gazdasági ereje miatt „nem vagyunk képesek döntő és mellőzhetetlen” befolyást elérni, moszkvai utazását békemissziónak minősítette, majd azzal érvelt, hogy azóta a nyugat-európai országok adják át egymásnak a kilincset Moszkvában: nemrég Macron francia elnök, illetve a brit külügyminiszter, Liz Truss is a Kremlben járt, hogy a helyzetet deeszkalálja. 

Orbán szerint a nyugati geopolitika egy zsákutca, ezért egy saját magyar modellt épített ki: Magyarország úgy tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, hogy közben kiegyensúlyozott politikai viszonyt és gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

Orbán beszólt a szocialistáknak és a kommunizmusnak, majd a befagyasztott árakat ünnepelte 

Ezután a gazdaság jövőjére tért át beszédében a kormányfő, amit Margaret Thatcher híres mondásával nyitott, miszerint a szocialistákkal az a baj, hogy mindig kifogynak mások pénzéből.

Orbán ebből levezette, hogy szerinte miért volt elhibázott a Gyurcsány- és Bajnai-kormány gazdaságpolitikája, illetve az infláció kapcsán elmondta,

hogy a négy stop-politika miatt véleménye szerint sikerült megállítani az inflációt.

Szerinte a rezsicsökkentés másfél, az üzemanyag fél, míg az élelmiszer árak befagyasztása 0,9 százalékkal csökkentette az inflációt, illetve bejelentette, hogy

további három hónappal meghosszabbítják a benzinár-stopot.

Szerinte a rezsicsökkentést már Franciaország és Spanyolország is átvette, és részben Brüsszelt okolta az inflációért, ahogy fogalmazott, Brüsszel az infláció fekvőrendőre, mivel „mentőmellény helyett malomkövet kaptunk a nyakunkba”, és „büntetőadót” akarnak bevezetni a klímavédelem apropóján a lakás- és autótulajdonosokra, bár azt üdvözölte, és részben saját maga sikereként adta el, hogy az Európai Bizottság az atomenergiát és a földgázt zöld energiának akarja elismerni.

Szerinte a brüsszeli bürokraták kiszolgáltatták Európát a pénzügyi spekulánsoknak a gazdaság liberalizációja miatt, és a mostani inflációra adott lépéseik „elégtelenek és megkésettek”.

A magyar kormányfő arról már nem beszélt, hogy az Európai Unió szolidaritási alapjából Magyarország 385,5 millió euró, jelenlegi árfolyamon közel 138,8 milliárd forint támogatást kap. 

Újabb járvány- és migrációs hullámot vizionál Orbán 

A koronavírus-járványról elmondta, hogy a „népvándorlás kora mellé megjött a világjárványok kora is”, majd a Magyarországon már több mint negyvenkétezer áldozattal járó koronavírus-járványról elmondta, hogy már túl vagyunk a nehezén, és szerinte a magyar járványkezelés az elsők között volt.

Azt ígérte, hogy még idén decemberben elkezdi működését a debreceni vakcinagyár, így azt garantálja, hogy „a magyar egészségügy és gyógyszeripar, ha szükség van rá, teljes fegyvezertben várja majd a járványokat”.

Beszédében most a megszokottnál kevesebbet beszélt a migrációról, ugyanakkor az szerinte nem múlt el,

majd magát Hunyadi Jánoshoz hasonlítva arról értekezett, hogy Magyarország védvárként védi Németországot és az Európai Uniót a migrációtól.

Szerinte míg Hunyadi a törököket, addig a magyar kormány „Soros csapatait” állította meg a déli határon.

Szerinte már 600 milliárd forintot költöttek határvédelemre, amit korábban a gazdaságba vagy a családoknak adhatták volna, ráadásul a migráció a miniszterelnök szerint azért is komoly probléma, mert Brüsszelben szervezkednek „Soros emberei, a júdások,” illetve a „globális tőke farkasai”,

akik szerinte az inváziót természetes állapotként, megállapíthatatlan történelmi szükségszerűségként akarják elhitetni,

bár azt nem fejtette ki, hogy pontosan miért is érné meg nekik az invázió.

A migráció kapcsán elmondta, hogy – csakúgy, mint a gazdasági növekedés – a határvédelem is csak addig marad, ha a Fidesz marad kormányon. Ellenkező esetben ő azt vizionálja, hogy olyan nyílt társadalom lesz, „hogy még az unokáink is nyögni fogják, ha egyáltalán itt maradnak”.

Két világ harcol egymással

Mielőtt beszédében a választásra tért volna, Orbán kitért arra, hogy értelmezze Brüsszel és a magyar kormány vitáját.

Szerinte a nyugati országok és Orbán két teljesen ellentétes jövőt képzel el, és ennek alapját az adja, hogy másképp értelmezik a történelmet a volt keleti blokk országai, illetve azok az országok, amelyeket a Szovjetunió nem szálltak meg.

A hidegháborút szerinte nem a liberális demokráciák nyerték meg a kommunizmussal szemben, hanem az antikommunizmus és a nemzeti eszme,

a nemzet győzött az osztály, Isten az ateizmus, illetve a magántulajdon az állami tulajdon helyett.

Szerinte ez adja az alapját, hogy mást gondolnak Nyugat-Európában az életről, mint az Orbán-kormány, és arra szólította fel Brüsszelt és Berlint, hogy ne erőltessék a magyarokra a saját nézeteiket, hiszen a magyar kormány sem teszi ezt.

Orbán úgy véli, hogy jelenleg „jogállami dzsihádot” folytatnak Magyarország ellen, amiben azt szeretnék elérni, hogy „magukhoz hasonlóvá gyúrjanak bennünket”, illetve szerinte azzal vádolják meg a kormányt, hogy a magyar demokrácia helyzete rosszabbodott, azonban a kormányfő szerint ezek nem tényeken alapulnak.

Érvként a „virulens baloldali sajtót” hozta fel, ám arról már nem beszélt, hogy a médiapiacon is kétharmados Fidesz-többség van,

mint az a Válasz Online gyűjtéséből kiderült, azonban legalább már azt a hamis toposzt sem kommunikálta, hogy baloldali médiatúlsúly lenne.

A választás kapcsán elmondta, jó lenne, ha egy olyan választás jönne, ami nem létkérdés, hanem egy jó kormány megválasztásáról szól, azonban szerinte nem erről van szó, mivel Gyurcsány és Bajnai visszatérése fenyeget.

Szerinte az ellenzék képtelen kormányozni, amire példaként Budapest helyzetét hozta fel, ahol szerinte káosz, kosz, hajléktalanok és dugók mellett korrupció, inkompetens vezető, nagyképűség és lustaság van.

Orbán szerint „Gyurcsány emberei beültek a kasszába, Bajnai pedig szép csendben működteti a jutalékos rendszert”, amivel az ellenzék véleménye szerint hátra menne, miközben a Fidesz előre.

Márki-Zay Péter pedig egy televíziós távgyógyítóhoz hasonlította, aki szerinte „gyógyítást ígér, de valójában a 3 az 1-ben kínálja az akciós DVD-it”. 

Azonban arra kérte követőit, hogy túrják fel az ingujjukat és kezdjenek el kampányolni, „mert ha most legyőzzük őket, nem tudnak annyi mini Ferit gyártani, hogy még egyszer akárcsak sorompóba is léphessenek”, majd beszédét azzal a mémesített Gyűrűk Ura-idézettel zárta,

„jöttünkre 50 nap múlva jobboldalról számítsatok”.

A teljes beszédet az alábbi videón lehet visszanézni:

NYITÓKÉP: Fidesz / Facebook