Az Európai Unió bepanaszolja Kínát a Kereskedelmi Világszervezetnél

2022.01.27. 14:50

Az Európai Bizottság szerint azzal, hogy Peking korlátozza a litván termékek behozatalát, sérti a WTO alapelveit és az EU egységes piacát. Kína szerint nem politikai, hanem üzleti okok miatt nem importálnak litván termékeket.

Az Európai Unió bepanaszolja Kínát a Kereskedelmi Világszervezetnél

Annak ellenére, hogy az Olaf Scholz vezette német kormány sajtóinformációk szerint szerette volna elkerülni, az Európai Bizottság mégis meghúzta a ravaszt 

és a Kereskedelmi Világszervezetnél, a WTO-nál bepanaszolta Kínát, amiért Kína blokkolja a litván kereskedelmet.

Mint arról korábban beszámoltunk, Litvánia kisebb diplomáciai csörtébe keveredett a Kínai Népköztársasággal, amiért a litván külügy kiállt a Kínai Köztársaság (Tajvan) mellett, és mélyítené a kapcsolatait a Kína szerint hozzá tartozó, ám de facto külön állammal.

Emellett Kínának az sem tetszett, hogy Litvánia kilépett a Kína és kelet-közép-európai államokat tömörítő 17+1 együttműködésből, aminek célja, hogy az országok között szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat építsenek ki.

A litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis akkor azzal magyarázta a kilépést, hogy szerencsésebb lenne, ha a korábbi keleti blokkba tartozó államok helyett az EU-tagállamok és EU-s intézmények közösen cselekednének, így azt egy 27+1-re bővítnék.

Kína mindezeket nem hagyta szó nélkül: Peking először visszahívta litvániai nagykövetét és

arra szólította fel Vilniust, hogy ők is hívják vissza pekingi nagykövetüket, és tartsák tiszteletben az 1992-ben a kínai és tajvani elnökök által kötött egy Kína-elvet.

Utóbbinak lényege, hogy a két elnök elfogadta, hogy a „két Kína” egy entitásként működik, bár abban már nem értenek egyet, hogy melyik Kína az igazi Kína – Tajvan az egyezményt úgy értelmezte, hogy ezzel Tajpej egyenrangú lett Pekinggel, míg Peking úgy értelmezi, hogy a szigetország elválaszthatatlan része a Kínai Népköztársaságnak. Nem véletlen, hogy a 2016-ban megválasztott függetlenségpárti elnök, Caj Jing-ven és a saját tajvani identitást hirdető, liberális pártja, a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) nem is fogadja el az egyezményt (Tajvan helyzetéről korábban ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen).

Az ügy miatt a szárazföldi Kína megszakított minden kapcsolatot Litvániával, sőt azóta megszüntetett szinte minden kereskedelmet a balti állammal

– az EU szerint mindezt mindenféle jelzés nélkül.

Kína szerint bilaterális ügy, az EU szerint ennél jóval több

Az Európai Unió végül csütörtökön indította el az ügyet a Kereskedelmi Világszervezetnél, a WTO-nál, mondván, a kínai kereskedelmi gyakorlat sérti a WTO alapelveit, mivel az diszkriminatív Litvániával szemben, ami egyéb, az EU-s egységes piacáról származó exportokat is sújtja.

A kínai de facto embargó más EU-tagállamokban is kárt okoz, a kínai gyakorlat pedig a WTO szabályai szerint illegálisnak számít.

Egyrészt a WTO egyik alapelve a diszkrimináció tilalma, másrészt létezik az ún. legnagyobb kedvezmény elve: ennek lényege, hogyha egy ország egy másik országnak például alacsonyabb vámterheket határoz meg egy termékre, akkor egy harmadik országnak is ugyanarra kell érvényesnek lennie, a de facto embargó ezeknek súlyos megsértése.

Az eljárás elindításáról szóló sajtóközleményében az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az amúgy lett származású kereskedelmi biztos Valdis Dombrovskis úgy fogalmazott, azért húzták meg a ravaszt, mert a problémát nem sikerült bilaterális módon megoldani.

„A WTO-eljárás nem egy olyan lépés, amit mi könnyen hozunk meg. A probléma bilaterális megoldására tett többszöri sikertelen kísérlet után azonban nem látunk más utat, mint a WTO-t bevonva rendezzük Kínával a vitát. Az EU eltökélt szándéka, hogy egységesen és gyorsan lépjen fel, ha megsértik a WTO-szabályokat, ami a közös piacunk integritását veszélyezteti. Ezzel párhuzamosan folytatjuk a diplomáciai erőfeszítéseinket a helyzet enyhítésére”

összegezte a lett biztos, majd hozzátette: az elmúlt hetekben a Bizottság bizonyítékokat gyűjtött, hogy Kína miként sértette meg a WTO alapelveit Litvániával szemben. A közlemény példaként azt említi, hogy Kína megtagadja, hogy a litván árukat vámkezeljék, elutasítja a Litvániából származó behozatali kérelmeket, emellett azzal is megvádolta Kínát a Bizottság, hogy

Kína nyomást helyez más EU-tagállamokban működő cégekre, hogy az ellátási láncaikból távolítsák el a litván cégeket.

Peking még korábban arra figyelmeztette az EU-t, hogy a Kína és Litvánia közötti konfliktus bilaterális ügy, ezért annak ne válljon a részesévé, a mostani eljárást pedig eszkalációnak fogja tekinteni.

Kína egyébként tagadja a vádakat:

Peking szerint pusztán üzleti preferenciák miatt csökkent a litván szállítmányok száma, és ez nem politikai okokra vezethető vissza.

Kína és Tajvan nem egyszerű helyzete

A brüsszeli ügyekben mindig jól értesült Politico információi szerint egyébként a német kancellár, Olaf Scholz arra kérte a német biztosokat, hogy enyhítsék a Pekingre nehezedő nyomást, mivel a kancellár attól tartott, az EU túl agresszívan fog fellépni Litvánia érdekében. Diplomáciai források szerint egyébként Scholznak nincs kifejezetten stratégiája, hanem mindig a legkisebb ellenállás útját választja.

Egyébként az előző félévben az Európai Unió Tanácsában soros elnökséget ellátó Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša korábban még ennél is nagyobb szolidaritást és kiállást kért Litvánia mellett:

a szlovén kormányfő szeptemberben még arra kérte az EU tagállamait, hogy szolidaritásból ők is tiltsanak ki kínai diplomatákat,

amiért Peking így tett Vilnius-szal szemben. Emellett az utóbbi időben Janša egyre inkább közeledik Tajvan felé: nemrég arról beszélt egy interjúban, hogy a két országnak de facto diplomáciai képviseletet ellátó kereskedelmi házat kéne létesíteniük egymás területén, és arra kérte Tajpejt, hogy minél hamarabb rendezze kapcsolatát Pekinggel. 

Ezért egyébként Kína szintén nem örült, és a szlovénok szerint

Janša kijelentése után pár nappal a kínaiak fel is mondtak már letárgyalt szerződéseket és beruházásokat Szlovéniában. 

Ami egyébként bevett gyakorlat a kínai külpolitikában: Peking már Csehországot is megfenyegette korábban, amiért hivatalos látogatáson vett részt Tajpejben a cseh felsőház elnöke, míg a Tajpejjel hivatalosan kapcsolatot ápoló országokat beruházásokkal és kedvezményes hitelekkel, támogatásokkal próbálják Peking felé fordítani.

Egyébként Tajvannal nem hivatalosan mindössze hét uniós állam nem tart fent semmiféle kapcsolatot – a világon mindössze 14 ország fogadja el de jure is az ország létezését, a legtöbb állam nem hivatalos diplomáciai kapcsolatokat ápol az országgal az egy Kína-elv miatt –: Szlovénia mellett Bulgária, Ciprus, Észtország, Horvátország, Málta, és Románia.

De miért ilyen bonyolult Tajvan helyzete? Megpróbálja-e akár fegyverrel elfoglalni Peking? Utánajártunk!

NYITÓKÉP: Marco Verch / Flickr (CC BY 2.0)

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi főszerkesztő-helyettese

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek