Az Európai Unió bepanaszolja Kínát a Kereskedelmi Világszervezetnél

Az Európai Bizottság szerint azzal, hogy Peking korlátozza a litván termékek behozatalát, sérti a WTO alapelveit és az EU egységes piacát. Kína szerint nem politikai, hanem üzleti okok miatt nem importálnak litván termékeket.

Annak ellenére, hogy az Olaf Scholz vezette német kormány sajtóinformációk szerint szerette volna elkerülni, az Európai Bizottság mégis meghúzta a ravaszt 

és a Kereskedelmi Világszervezetnél, a WTO-nál bepanaszolta Kínát, amiért Kína blokkolja a litván kereskedelmet.

Mint arról korábban beszámoltunk, Litvánia kisebb diplomáciai csörtébe keveredett a Kínai Népköztársasággal, amiért a litván külügy kiállt a Kínai Köztársaság (Tajvan) mellett, és mélyítené a kapcsolatait a Kína szerint hozzá tartozó, ám de facto külön állammal.

Emellett Kínának az sem tetszett, hogy Litvánia kilépett a Kína és kelet-közép-európai államokat tömörítő 17+1 együttműködésből, aminek célja, hogy az országok között szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat építsenek ki.

A litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis akkor azzal magyarázta a kilépést, hogy szerencsésebb lenne, ha a korábbi keleti blokkba tartozó államok helyett az EU-tagállamok és EU-s intézmények közösen cselekednének, így azt egy 27+1-re bővítnék.

Kína mindezeket nem hagyta szó nélkül: Peking először visszahívta litvániai nagykövetét és

arra szólította fel Vilniust, hogy ők is hívják vissza pekingi nagykövetüket, és tartsák tiszteletben az 1992-ben a kínai és tajvani elnökök által kötött egy Kína-elvet.

Utóbbinak lényege, hogy a két elnök elfogadta, hogy a „két Kína” egy entitásként működik, bár abban már nem értenek egyet, hogy melyik Kína az igazi Kína – Tajvan az egyezményt úgy értelmezte, hogy ezzel Tajpej egyenrangú lett Pekinggel, míg Peking úgy értelmezi, hogy a szigetország elválaszthatatlan része a Kínai Népköztársaságnak. Nem véletlen, hogy a 2016-ban megválasztott függetlenségpárti elnök, Caj Jing-ven és a saját tajvani identitást hirdető, liberális pártja, a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) nem is fogadja el az egyezményt (Tajvan helyzetéről korábban ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen).

Az ügy miatt a szárazföldi Kína megszakított minden kapcsolatot Litvániával, sőt azóta megszüntetett szinte minden kereskedelmet a balti állammal

– az EU szerint mindezt mindenféle jelzés nélkül.

Kína szerint bilaterális ügy, az EU szerint ennél jóval több

Az Európai Unió végül csütörtökön indította el az ügyet a Kereskedelmi Világszervezetnél, a WTO-nál, mondván, a kínai kereskedelmi gyakorlat sérti a WTO alapelveit, mivel az diszkriminatív Litvániával szemben, ami egyéb, az EU-s egységes piacáról származó exportokat is sújtja.

A kínai de facto embargó más EU-tagállamokban is kárt okoz, a kínai gyakorlat pedig a WTO szabályai szerint illegálisnak számít.

Egyrészt a WTO egyik alapelve a diszkrimináció tilalma, másrészt létezik az ún. legnagyobb kedvezmény elve: ennek lényege, hogyha egy ország egy másik országnak például alacsonyabb vámterheket határoz meg egy termékre, akkor egy harmadik országnak is ugyanarra kell érvényesnek lennie, a de facto embargó ezeknek súlyos megsértése.

Az eljárás elindításáról szóló sajtóközleményében az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az amúgy lett származású kereskedelmi biztos Valdis Dombrovskis úgy fogalmazott, azért húzták meg a ravaszt, mert a problémát nem sikerült bilaterális módon megoldani.

„A WTO-eljárás nem egy olyan lépés, amit mi könnyen hozunk meg. A probléma bilaterális megoldására tett többszöri sikertelen kísérlet után azonban nem látunk más utat, mint a WTO-t bevonva rendezzük Kínával a vitát. Az EU eltökélt szándéka, hogy egységesen és gyorsan lépjen fel, ha megsértik a WTO-szabályokat, ami a közös piacunk integritását veszélyezteti. Ezzel párhuzamosan folytatjuk a diplomáciai erőfeszítéseinket a helyzet enyhítésére”

– összegezte a lett biztos, majd hozzátette: az elmúlt hetekben a Bizottság bizonyítékokat gyűjtött, hogy Kína miként sértette meg a WTO alapelveit Litvániával szemben. A közlemény példaként azt említi, hogy Kína megtagadja, hogy a litván árukat vámkezeljék, elutasítja a Litvániából származó behozatali kérelmeket, emellett azzal is megvádolta Kínát a Bizottság, hogy

Kína nyomást helyez más EU-tagállamokban működő cégekre, hogy az ellátási láncaikból távolítsák el a litván cégeket.

Peking még korábban arra figyelmeztette az EU-t, hogy a Kína és Litvánia közötti konfliktus bilaterális ügy, ezért annak ne válljon a részesévé, a mostani eljárást pedig eszkalációnak fogja tekinteni.

Kína egyébként tagadja a vádakat:

Peking szerint pusztán üzleti preferenciák miatt csökkent a litván szállítmányok száma, és ez nem politikai okokra vezethető vissza.

Kína és Tajvan nem egyszerű helyzete

A brüsszeli ügyekben mindig jól értesült Politico információi szerint egyébként a német kancellár, Olaf Scholz arra kérte a német biztosokat, hogy enyhítsék a Pekingre nehezedő nyomást, mivel a kancellár attól tartott, az EU túl agresszívan fog fellépni Litvánia érdekében. Diplomáciai források szerint egyébként Scholznak nincs kifejezetten stratégiája, hanem mindig a legkisebb ellenállás útját választja.

Egyébként az előző félévben az Európai Unió Tanácsában soros elnökséget ellátó Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša korábban még ennél is nagyobb szolidaritást és kiállást kért Litvánia mellett:

a szlovén kormányfő szeptemberben még arra kérte az EU tagállamait, hogy szolidaritásból ők is tiltsanak ki kínai diplomatákat,

amiért Peking így tett Vilnius-szal szemben. Emellett az utóbbi időben Janša egyre inkább közeledik Tajvan felé: nemrég arról beszélt egy interjúban, hogy a két országnak de facto diplomáciai képviseletet ellátó kereskedelmi házat kéne létesíteniük egymás területén, és arra kérte Tajpejt, hogy minél hamarabb rendezze kapcsolatát Pekinggel. 

Ezért egyébként Kína szintén nem örült, és a szlovénok szerint

Janša kijelentése után pár nappal a kínaiak fel is mondtak már letárgyalt szerződéseket és beruházásokat Szlovéniában. 

Ami egyébként bevett gyakorlat a kínai külpolitikában: Peking már Csehországot is megfenyegette korábban, amiért hivatalos látogatáson vett részt Tajpejben a cseh felsőház elnöke, míg a Tajpejjel hivatalosan kapcsolatot ápoló országokat beruházásokkal és kedvezményes hitelekkel, támogatásokkal próbálják Peking felé fordítani.

Egyébként Tajvannal nem hivatalosan mindössze hét uniós állam nem tart fent semmiféle kapcsolatot – a világon mindössze 14 ország fogadja el de jure is az ország létezését, a legtöbb állam nem hivatalos diplomáciai kapcsolatokat ápol az országgal az egy Kína-elv miatt –: Szlovénia mellett Bulgária, Ciprus, Észtország, Horvátország, Málta, és Románia.

De miért ilyen bonyolult Tajvan helyzete? Megpróbálja-e akár fegyverrel elfoglalni Peking? Utánajártunk!

NYITÓKÉP: Marco Verch / Flickr (CC BY 2.0)