Ezért is futhat ki az ellenzék az időből a Fudan-népszavazással

A Kúria 90 napos határidővel dönt, szinte teljesen ki is használták a rendelkezésükre álló időt.

Február 12-e a legkésőbbi időpont, amikor Áder János köztársasági elnök még a parlamenti választásokkal egyidőben tűzheti ki a népszavazást az ellenzék kezdeményezésére a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járulék meghosszabbításáról.

Mint ismert, legalább 200 ezer érvényes aláírásra van szükség ahhoz, hogy a népszavazást ki lehessen írni,

de a február 12-i időpont azt is jelenti, hogy eddigre elvileg minden ajánlóívet ellenőrzött a Nemzeti Választási Iroda, és annak eredményét megállapította a Nemzeti Választási Bizottság, majd az NVB elnöke továbbította azt Kövér László, az Országgyűlés elnöke részére.

Ezt követően pedig az Országgyűlésnek kell elrendelnie a népszavazást, ami ellen az Alkotmánybírósághoz lehet benyújtani jogorvoslati kérelmet öt munkanapon belül. Ha valaki alkotmányos panaszt tesz, abban az esetben az Alkotmánybíróságnak szintén öt munkanapja van dönteni az ügyben.

Litresits András ügyvéd, a Nemzeti Választási Bizottság egykori MSZP-s delegáltja szerint ilyen előzmények után és ilyen feltételek mentén

kérdéses, lehet-e majd a Fudan egyetemről és az álláskeresési járulékról szavazni április 3-án,

még ha az ellenzék a következő napokban – ahogy ígérték – le is adja a legkevesebb 200 ezer érvényes aláírást.

Az Azonnalinak az ügyvéd elmondta, a mostani határidőkkel az egyik legnagyobb baj, hogy a hatóságok általában ellenzéki kezdeményezések esetén kihasználják a rendelkezésre álló időt, általában a legvégén bírálják el az ügyeket.

„A most érvényes határidőkkel a legnagyobb baj, hogy amikor magát a népszavazási kezdeményezéseket megtámadták, a Kúriának 90 napja volt, hogy ezeket elbírálja. Vagyis szeptembertől december elejéig ülhetett rajta a Varga Zs. András által vezetett testület, hogy végül nem nyilvános körülmények között (nem peres eljárásban) döntést hozzon. A Kúria pedig az ellenzéki kezdeményezések esetén általában tartja magát a törvényes határidő végéhez”

– mutatott rá az ügyvéd.

Litresits szerint most is erről volt szó, hiszen a Kúria a 90 napos határidő lejárta előtt 8 nappal, december 8-án engedte át a népszavazás kérdéseit, holott ha arról szeptemberben vagy már októberben döntenek, az ügyvéd szerint reális esélye lett volna annak, hogy a népszavazáshoz szükséges 200 ezer aláírást már karácsony előtt összegyűjtik az ellenzéki pártok – ebben az esetben a határidők nem lettek volna szűkösek, szinte biztosan kiírták volna a népszavazást április 3-ra.

„Most is december 8-án (a 90 napos határidő lejárta előtt 8 nappal) engedték át a népszavazást, holott, ha szeptemberben vagy akár októberben döntenek, reális esély lett volna rá, hogy akár karácsony előtt a 200 ezer aláírást úgy gyűjtik össze az ellenzéki pártok, hogy Áder János valóban kiírhassa a népszavazást április 3-ra Hasonlót láttunk egyébként a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezés esetében is, ott szintén a 90 nap lejárta előtt közvetlenül döntöttek”

– zárta gondolatait Litresits.

Az ellenzéki pártok legutóbb január 14-én reggel egy közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy már 170 ezer aláírásnál tartanak, így még a szűkös határidők ellenére akár össze is jöhet, hogy április 3-án az álláskeresési járadék, illetve a Fudan egyetemmel kapcsolatos kérdésekről is dönthetnek majd a választók – az országgyűlési választás, illetve a kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazás mellett.

NYITÓKÉP: Ellenzéki pártok gyűjtenek aláírást január 5-én a Nyugati térnél. FOTÓ: Fekő Ádám / Azonnali