Újpesttel lassan papíron is teljessé válik a NER uralma a magyar NB I-ben

Fideszes parlamenti képviselő „közvetítésével” lehet NER-közeli tulajdonosa az Újpestnek. Ezzel csak mutatóban marad a kormányhoz szorosabban nem kötödő fociklub a magyar futball tetetjén.

vettVölner Pál korrupciós ügye mellett nem is kapott különösebb publicitást hétfőn, hogy hamarosan minden jel szerint tulajdonost vált az Újpest: a korábban több alkalommal kacsának bizonyuló híreket követően immár valóban távozik az eddigi tulajdonos, Roderick Duchatelet és a helyét magyar befektetők vehetik át. A tulajdonosváltásról már régóta szó van, korábban például Garancsi István érkezését is biztosra vette a kormányközeli ügyekben általában tájékozott Magyar Nemzet. Az biztos, hogy mostanra már tényleg mindenki a távozását kívánja.

A belga tulajdonosért valószínűleg senki nem ejt majd lila-fehér könnycseppeket,

hiszen a 2011-es érkezése óta a klubnak csak kupagyőzelmekre futotta – igaz, abból négy is –, a bajnokságban és a nemzetközi porondon sem nyújtott maradandót, többször majdnem ki is esett az első osztályból, jelenleg is csupán a kilencedik, három pontnyira a kieső helytől megelőzően, és persze azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy önhatalmúlag változtatta meg a klub hagyományos címerét, ami miatt az újpesti keménymag azóta is bojkottálja a hazai meccseket, 2021-re gyakorlatilag elfogytak a nézők a Szusza Ferenc stadionból.

Durchmarsch

Ami miatt az ügy mégis megérdemli, hogy ne vegyük csak úgy félvállról, az az, hogy

immár teljessé válhat a NER uralma az első osztályú magyar futball fölött.

A tulajdonosváltásnál ugyanis Móring József Attila KDNP-s képviselő szerepel, mint „közvetítő”. A hírről többször is beszámoló Nemzeti Sportban láthatólag fel sem merült, hogy

az egyébként a Somogy megyei 3. választókerületből a parlamentbe jutott politikusnak mi dolga egy elvileg tisztán üzleti alapú tulajdonosváltásnál.

Móring József Attila saját bevallása szerint „hat éves kora óta Újpest drukker”, és az elmúlt hétvégén is pályára lépett lila-fehér színekben egy szurkolói focitornán, ez nyilván mindent megmagyaráz. Az új tulajdonosi kör is megvan már, Cseke István és Német János. Róluk a Népszava írta meg, hogy ügyvezetőként jegyzett közös cégük nyerte el a Taszár reptér fejlesztésének jogát.

Az SGF Silu Global Fund Holding Zrt-t májusban alapították öt millió forintos tőkével és egy budapesti panelház 10. emeleti lakásába jegyezték be egy fél tucat olyan vállalkozással, melyeknek nincs közük egymáshoz. SGF Silu Global Fund Holding Zrt. Tulajdonosai ismeretlenek.

Ez a körülmény tipikus cégtemetőt sejtet a székhelyet illetően,

mint ahogy a Népszava azt is kiderítette, hogy Cseke István és Német János „az évek során egy jó tucat, javarészt azóta már felszámolt cégben is részt vett, igaz, ott külön-külön”. Mindezen körülmények nem zavarták a repteret értékesítő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t.

Mégis közel

Azt persze túlzás lenne állítani, hogy az Újpest amolyan független kis szigetként lebegett a politikavezérelt magyar futball mocsarában, sőt, talán az ország egyik legpatinásabb klubja volt az, melynek életébe erőteljesen belépett a politika az Orbán-kormány képében, a klub stadionját elsőként újították fel jelentős állami támogatással még 1999-2001 között, és 2016-ban is kaptak állami pénzt a létesítmény korszerűsítésére. Klasszikus NER-csapatnak annak ellenére sem lehet mondani, hogy azért Duchatelet még 2020-ban is összefutott Szijjártó Péter külügyminiszterrel a csapat dolgaival kapcsolatos titokzatos egyeztetésre, erről pedig kép is készült.

És megjött Torgyán doktor

Ez persze messze nem jelentette még a politikai kézvezérlést, mint ami például még szintén az első Orbán-kormány idején a Ferencvárosnál kezdődött. A klub történetének egyik legkínosabb időszakát jelentette az 1999-2001 közötti időszak, amikor Torgyán József volt az elnök.

Torgyán nemcsak látványosan nem értett a focihoz, de cserébe sokat nyilatkozott róla és mindent megígért, miközben ezekből szinte semmi sem teljesült. Az akkori állapotokról sokat elmond, hogy az Üllői úton állami malomipari cég hirdetett (nyilván a közönség soraiban rengetegen ültek a célközönség tagjaként), és

megalakult a korábbi híres FTC-játékosokból álló Fradit Féltők Társasága.

Ebben az időszakban még az is megtörtént, hogy az egyébként később korrupciós vádak miatt elítélt kisgazda államtitkár, Szabadi Béla egyszerűen nem ment el egy sportműsorba, mert nem akart a riporterek kérdéseire válaszolni.

Dupla bukta

Torgyán József aztán 2001-ben megbukott miniszterként, majd klubelnökként is, innen származik Kuncze Gábor SZDSZ-es politikus bon mot-ja, miszerint „ez az a pillanat, amikor Torgyán megy el, de a Fradi élvez”. A 2010-es kormányváltás után persze senkinek nem lehetett illúziója a focirajongó miniszterelnök és a magyar futball kapcsolatát illetően, a klubokat nagy gyorsasággal lepték el a kormány politikusai, esetleg a kormányhoz közel álló üzletemberek.

Már 2011 februárjában a Fradi elnökévé választották Kubatov Gábort. (Tény ugyanakkor, hogy a Fidesz pártigazgatója valóban rendet tett a lelátókon és irányításával nemzetközi szinten is láthatóvá vált a klub a szisztematikus szakmai munka révén.) 2013-ban elkezdték építeni az új stadiont is.

Folytatva a sort a nagy fővárosi kluboknál, az MTK-ról elmondhatjuk, hogy még sokkal korábban megérezte az idők szavát,

hiszen 2005-ben az MSZP-s Hunvald Györgyöt választották elnöknek, majd 2010 májusában (amikor Hunvald már börtönben ült korrupció miatt), közvetlenül a választásokat követően Deutsch Tamás fideszes EP-képviselőt választották elnöknek.

Az MTK sokáig pénzügyileg is a Deutsch-család érdekeltségébe tartozott, miután a képviselő öccse, Deutsch Péter tulajdonrészt szerzett a klubban. Ettől már megvált, helyére a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Zakor Sándor szállt be, ő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel működött együtt egy közös projektben.

A „nagy pech”

Sokáig úgy tűnt, a Fradi mellett a másik igazi kirakatcsapat a Videoton lesz, amit erősen jelzett, hogy Orbán Viktor néha magánrepülővel látogatja új kedvenc klubjának külföldi meccseit. Garancsi István ugyan már 2007 óta a klub tulajdonosa, de üzleti karrierje a kormányváltás után nyert új lendületet. (2010 decemberében Garancsi István azt nyilatkozta az akkor még koránykritikus Origónak, hogy „pechünkre van egy Orbán Viktor nevű szurkolónk”.)

A Vidinél pedig megjelentek a NER-nek kedves főtámogatók, olyannyira, hogy 2018-ban a klub nevét is MOL Vidi FC-re változtatták, a szurkolói felháborodás után pedig MOL Fehérvár FC-re módosult. Természetesen az új stadion sem maradhatott el, 2018-ban adták át. A klubot a tulajdonos és a politika is egyértelműen a Ferencváros fő riválisának szánta, és sokáig sikeresebbek is voltak: bajnoki címek, Európa Liga-csoportkör, és a magyar mezőnyhöz képest tudatosnak tűnő játékospolitika jellemezte őket. Ez nagyjából 2020-ra omlott össze: bár továbbra is kiemelkedő pénzügyi lehetőségek vannak Székesfehérváron, a bajnoki címre esélyük sincs, a nemzetközi szereplés pedig idén egy csődközelben lévő örmény klubbal szemben jött össze.

Hemingway

Roderick Duchateleten kívül sokáig George F. Hemingway, a Budapest Honvéd tulajdonosa volt a NER-től függetlennek tekinthető (ő időről időre azzal lopta be magát a klubot utálók szívébe, hogy az idény eleje sajtótájékoztatókon a világ legkülönbözőbb részeiből érkezett nevenincs légiósokat mutatott be a sajtónak, akiknek néha még a nevét sem ismerte pontosan). Azt igazán nem állíthatjuk, hogy a kormánynak nem tetsző tulajdonosról lett volna szó, hiszen rendszeresen publikált véleménycikkeket a kormánymédiába a migránsválságról, és minden létező módon hangsúlyozta, mekkora rajongója Orbán Viktornak. 2019-ben végül eladta a klubot egy magyar „befektetői körnek”.

Az új tulajok egyike Mendelényi Dániel, akit még 2014-ben nevezett ki Áder János „a magyar gazdaság fejlesztésével megbízott, rendkívüli és meghatalmazott utazó nagykövetnek”.

Ezek után nézzük immár felsorolásszerűen a többieket:

DVSC: A tulajdonos sokáig Szima Gábor volt, aki a kaszinópiac államilag szabályozott újraelosztásakor a nyíregyházi és a debreceni játékbarlang üzemeltetési jogát is megszerezte. A tavalyi kiesés után átvette a csapatot egy Kósa Lajoshoz köthető DVSC-egyesület.

Gyirmót: A tulajdonos Horváth Ernő és Horváth Ferenc, akiket a Válasz Online sorolt „a csúcskategóriás fideszesekhez így-úgy kapcsolódó potentátok” közé, nem is alaptalanul. Ők a szokásosnál kevésbé részesei a NER-futballkeringésének, ezért csodaszamába is ment, hogy tavaly második alkalommal is feljutottak az első osztályba.

ZTE: Végh Gábor elnök-tulajdonos nem csak az abszolút NER-szimbólum Puskás Akadémiával ápol kiemelten jó kapcsolatokat (korábban egészalakos Puskás Ferenc szobrot is ajándékozott a Felcsúti klubnak), de részt vett az NB II-es pályák fűtési rendszereinek kiépítésében, amit kötelezővé tettek.

Mezőkövesd: az elnök Tállai András a pénzügyminisztérium államtitkára, a NAV egykori elnöke.

Kisvárda: Seszták Miklós kormánybiztos, helyi országgyűlési képviselő csapata, a – mint megírtuk – „nulla százalékos kiemelt akadémia”.

Puskás Akadémia: a felcsúti klubról elég csak annyit említeni, hogy a vezetője Mészáros Lőrinc, a stadion pedig Orbán Viktor házával szemben, az utca másik oldalán áll.

Paks: nem véletlenül hagytuk a végére! Némileg unikális, hogy a tulajdonos teljes egészében az önkormányzathoz tartozó paksi sportegyesület, a csapat nagyrészt önkormányzati támogatásból működik, ráadásul légiósok nélkül. Kormányközeli oligarcha, vagy politikus így nincs a háttérben. Korábban főszponzor volt a Magyar Villamos Művek Zrt, de ez a kapcsolat azóta elhalt.

Persze óriási tévedés azt hinni, hogy a jelenleg 12 csapatos első osztálynáll megállt a bekebelezés: a másodosztály jelenleg két feljutásra álló klubja (Vasas, DVTK) közül az egyik mögött az OTP, tehát Csányi Sándor, a másik mögött pedig Mészáros Lőrinc áll. Ez utóbbi akkora klubggyűjtő, hogy egy egész határokon átívelő focihálózat is kötődik a nevéhez.

NYITÓKÉP: MTI / Szigetvári Zsolt