Államilag kiemelt futballakadémia lett Kisvárdán úgy, hogy egyetlen játékost sem neveltek ki

Komoly múlttal rendelkező sportegyesületeket tudott kiszorítani Seszták Miklós Kisvárdája, pedig a 2003 óta létező egyesület még a saját felnőtt csapatuknak sem adott senkit eddig.

Valószínűleg a magyar futball gyászos stagnálása és a Wales elleni sima vereség hatására is jelentette be még november végén Orbán Viktor, hogy létrehozzák az államilag elismert sportakadémiák rendszerét. Decemberben pedig már meg is jelent az ezt részletező kormányrendelet: Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter a kézilabdában 6, a kosárlabdában 4, a labdarúgásban pedig legfeljebb 10 megállapodást köthet.

Az mfor.hu által kiszúrt listát a kormány hozta nyilvánosságra, itt szerepelnek azok az akadémiák, amik végül megkapják az állami minősítést, ezáltal kiemeltté válnak. A kosárlabda és a kézilabda nem tartalmaz meglepetést, a futballakadémiák viszont most is felmutatnak egy furcsaságot.

Íme, a tíz szerencsés:

+ Diósgyőr Futball Kft.,

+ DLA Utánpótlás Nevelő Kft.,

+ ETO Futball Kft.,

+ A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány,

+ FTC Labdarúgó Zrt.,

+ Honvéd Futball Club Kft.,

+ Illés Sport Alapítvány,

+ MTK Budapest Labdarúgó Zrt.,

+ Várda Sport Egyesület,

+ Vasas Akadémia Kft.

Illetve mégis csak van egy különleges szereplő: a Várda Sport Egyesület, ismertebb nevén a Kisvárda. A KDNP-s Seszták Miklós, egykori fejlesztési miniszter, jelenlegi kormánybiztos csapata ugyanis olyan neveket szorított ki, mint például az Újpest akadémiája vagy Nyíregyháza.

Meg lehetne indokolni akár szakmailag is, de a független belga Double Pass akadémiákat átvilágító intézet szerint a kisvárdai akadémia el sem éri az akadémiai minősítést. A cég nem csak az akadémiák körülményeit vizsgálja, hanem azt is például, hány játékost ad a nevezett utánpótlásnevelő egylet a felnőtt csapatokba. Ezek alapján érdemes megnézni, hogy néz ki most a magyar NB I. hetedik helyén álló, már új 2850 fős stadionban játszó Kisvárda felnőtt csapata:

Igen, a huszonhárom főből hat magyar játékos van, közülük egyedül Kovácsréti Márk az, akinek bármi köze is van a kisvárdai utánpótláshoz, de ő is a Ferencvárostól került Kisvárdára, ahol egy évig az U19-es csapatban focizott.

Ez különösen annak fényében érdekes, hogy Kisvárdára szinte felcsúti mennyiségű pénz ömlik: 2016-ban 1,17 milliárd, 2017-ben pedig már 2,46 milliárd forint folyt be hozzájuk „egyéb bevételekből”, de a TAO-ból is tisztességesen jut a kelet-magyarországi 15 ezres városba.

A magyar állam egyébként nem csak a magyarországi sportegyesületeknek szeret pénzt szórni utánpótlásra, hanem a határon túlra is: arról, hogy ebben mennyire nem szempont a magyar érintettség, itt írtunk hosszabban.

FOTÓ: Kisvárda FC