Amit a magyar állam a felcsúti foci körül művel, az mindent elárul a hatékonyságáról

Szerző: Fekő Ádám
2019.04.08. 18:03

Ezúttal egy Németországban szocializálódott magyar edző nem tudott csapatot csinálni a Puskás Akadémiából, ahol a világ összes pénze is csak arra volt elég, hogy létrehozzanak egy hagyományos lúzer csapatot Európa egyik leggyengébb bajnokságában.

Amit a magyar állam a felcsúti foci körül művel, az mindent elárul a hatékonyságáról

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ebben a szezonban már másodszor vált edzőt a Puskás Akadémia néven futó Felcsút: a Németországban szocializálódott Radoki Jánost vasárnap rúgták ki, miután csapata hazai pályán kapott ki négy góllal a kiesőjelölt Kisvárdától, hétközben pedig kiverte őket a Magyar Kupából a másodosztályú Soroksár. Radoki összesen tizenhárom tétmeccsig húzta ki Felcsúton, ő váltotta a fél szezont sem bíró Benczés Miklóst.

Érdemes figyelni a pontos előzményeket:

Benczés Miklós a másfél szezont kapott Pintér Attilát váltotta, aki a most ideiglenesen visszatért Szijjártó István helyére ült be. Szijjártó a horvát Robert Jarnitól vette át a csapatot, aki pedig Benczés Miklóstól kapta meg azt. Nehéz követni?

Hogy mekkora agyatlanság van Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor akadémiájánál szakmailag, talán nem akkora meglepetés azoknak, akik követik ezt a magyar futballnak nevezett érzelmi hullámvasutat, de a Felcsút még az általában sok nevetést okozó mezőnyből is kiemelkedik. Annak ellenére, hogy a Transfermarkt adatai szerint az egész magyar klubfoci harmadik-negyedik legértéksebb keretéről van szó (a legkevésbé értékes Diósgyőr kerete majdnem kétszer kijönne belőle), az NB I-ben vitézkedő csapat képtelen a kiesés elkerülésénél nagyobb célokért küzdeni. 

A gyenge eredmények nem is lennének annyira meglepők egy olyan klubtól, ami elvileg a fiatal magyar játékosok kinevelésében érdekelt, de a Puskás Akadémia egyáltalán nem érdekelt fiatal játékosok kinevelésében: a 29 fős keretből 14-en külföldiek.

A klubtörténet legjobb góllövői között egyetlen saját nevelésű focista sincs,

de még a legtöbb felnőtt meccset kapott játékosok listájára is csak az a Spandler Csaba tudott bekerülni a legjobb ötbe, aki amúgy ebben a szezonban csak kilenc meccset kapott. 

A 2005-ben alapított akadémiának az eddigi 14 éve alatt összesen egy egyelőre sikeresnek tűnő játékost sikerült exportálnia külföldre.

Sallai Roland a Bundesliga alsóházához tartozó Freiburg játékosa lett egy ciprusi kitérővel, ő 21 évesen még elérhet legalább annyit, mint mondjuk az akadémiák és állami pénz nélkül a német bajnokságban jól megragadt Lisztes Krisztián az 1990-es években. Sikertörténet lehetett volna még Kleinheisler László, de rá annyira megsértődött a Videoton az eligazolási szándéka bejelentése után, hogy 2015-ben fél évre a tartalékcsapatba száműzték, és bár a 2016-os Európa-bajnokság után a Werder Bremen is leigazolta, végül egy kazah kitérővel a horvát FC Osijek (Eszék) játékosa lett idén. Azé az FC Osijeké, ami ugyebár Mészáros Lőrinc tulajdona. 

A Puskás Akadémiáról érkezett játékosokra sokkal jellemzőbb például Tajti Mátyás sorsa, aki akkora hírveréssel került a Barcelona akadémiájára Felcsútról 16 évesen, hogy azóta már a Diósgyőrben játszik. 

A felnőttcsapat 27 meccs után 30 pontot szerzett az NB I-ben, mindössze három ponttal előzi a már kieső helyen lévő Diósgyőrt.

Arra a nemzetközi fociban is találni példát, mennyire nehéz egy hagyományosan nem az elithez tartozó klubot az elit részévé tenni: a 2010-es években felpumpált angol Manchester City vagy a francia Paris Saint-German is képtelen megnyerni a Bajnokok Ligáját, és egyre többen osztják azt a vélekedést, hogy ez azért van, mert ezen a szinten már igenis számít, mik a klub hagyományai. És ezek a hagyományok nagyon mások mondjuk egy Real Madridnál és egy Bayern Münchennél, mint a két említett sztárcsapatnál. És afelől se legyen senkinek se kétsége, hogy magyar szinten is megvan a különbség a Puskás Akadémia és a Ferencváros mezének viselése között. 

A felcsúti fociprojekt teljes bukásának viszont van egy egész más vetülete is: még az állami pénzekkel telehordott magyar focin belül is a Felcsút jelenti magát az államot. Ez egy olyan klub, ami csak azért létezik ebben a formában, mert Orbán Viktor a miniszterelnök, és abban a pillanatban, amint nem Orbán Viktor lesz a miniszterelnök, garantáltan életképtelenné is válik majd, hiszen nem csak anyagilag nem fenntartható egy Fejér megyei faluba Európáról álmodozó csapatot gyártani, de társadalmi igény sincs rá.

Az pedig, ahogy a Felcsút működik, tökéletesen mintázza a magyar állam hatékonyságát is:

az egész addig tűnik profinak, ameddig 155 milliónyi TAO-pénzből lehet teakonyhát építeni.

A magyar állam (illetve Mészáros Lőrinc, aki a rossz nyelvek szerint Orbán Viktor valójában) eddig tudott eljutni, emellett csak arra volt elég képessége az ezen dolgozó embereknek, hogy Európa egyik leggyengébb bajnokságában korlátlan pénzt maguk mögött tudva létrehozzanak egy újabb hagyományos lúzercsapatot. 

Kicsit hasonló ez, mint amit a sajtóval csinálnak: meg lehet szerezni Puskás Ferenc nevét is akár,

lehetsz te a leggazdagabb a környéken, ha a kádereid csak a pénzek lehívásához értenek, miközben a pénzlehívást eltakarni hivatott szakmához látványosan nem ért egyik sem.

Persze az annyira nem meglepő Magyarországon élve, hogy ahol az állam megjelenik, az egy idő után katasztrófává változik, de azért érdemes figyelni, mennyire alulteljesít a magyar pénznyelő Orbán Viktor hagyományos elvtársainak pénznyelői mellett: a török elnök Recep Erdoğan például Isztambul egyik kerületének adott egy olyan klubot, ami a magyarnál jóval erősebb török bajnokságot hat ponttal vezeti a hagyományos élcsapatnak számító Galatasaray előtt. 

Az İstanbul Başakşehir ugyanis nem csak Erdoğan játékszere – a török elnök az öregfiúk csapatában pályára is lépett –, hanem valamiféle agresszív török szurkolói kultúra elleni lázadásként lett felépítve, ahol béke van a lelátókon. 

De vehetjük a másik nagy példakép Vlagyimir Putyint is, aki a korábban sportérték szintjén jelentéktelen Zenit Szentpétervár mögé állította be a Gazpromot annyira, hogy azóta nem csak több orosz bajnokságot nyertek, de 2008-ban az UEFA-kupát is behúzták. Igaz, ott legalább közönség volt mindig.

Természetesen egész más pénzek mozognak a török és az orosz fociban és politikában is, de azért megmosolyogtató látni, hogy

az eredmények alapján egyedül a magyar korrupció nem képes felépíteni a semmiből egy helyi szinten elit csapatot.

A magyar helyzet azért sokatmondó, mert a Budapest Honvéd államosításával (akarom mondani, államközeli cég birtokába kerülésével) az egy szem Újpesten kívül most már tényleg minden klubot a NER irányít és tart el (sőt, azt az egy szem Újpestet is hírbe hozták Garancsi Istvánnal). Ha ennek a NER-focinak a koronaékszere a bevallottan bajnoki címről és európai indulásról álmodozó Felcsút, akkor érdemes belegondolni: vajon mennyire hatékonyak azok a klubok, amik csak a sokadik helyen vannak a NER fontossági listáján?

A kérdés pedig hoz egy újabb kérdést:

vajon mennyire hatékony egy ország vezetésében az az állam, ami egy béna NB I-ben sem tud összecsalni egy sikeres focicsapatot?

Olvass még több cikket Fekő Ádámtól!

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek