8,7 milliárd forintnyi eurót fizethetett ki kamucégeknek covid-segélyként a szlovák munkaügyi minisztérium

A járványügyi korlátozások miatt nehéz helyzetbe került cégeknek járó segítségből 28 olyan cég kaphatott, amiknek a székhelyükön csak egy postafiók van, a tulajdonosuk külföldi, és semmi jel nem utal arra, hogy bármilyen tevékenységet végeznének.

28 „postafiókcég” kaphatott 24 millió eurónyi (8,7 milliárd forintnyi) segítséget a szlovák munkaügyi minisztérium vállalkozóknak nyújtott „járványügyi elsősegélyéből”

– derül ki Jan Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) csütörtöki cikkéből. Azért a feltételes mód, mert a 2018-ban meggyilkolt oknyomozó újságíróról elnevezett szervezetnek sem a munkaügyi hivatal, sem a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium nem árulta el, hogy az adott cégek pontosan mekkora támogatást kaptak.

A 28 cégnek juttatott 24 millió eurót közvetett információk alapján becsüli az ICJK, de azt a Tarnsparency International segítségével így is egyértelműen alá tudja támasztani, hogy a 28-ból 16 cég kapott legalább 6,8 millió euró (2,5 milliárd forint) összegben segítséget az államtól.

Munkahelyek megtartása alkalmazottak nélkül

Az állami covid-segély célja elsősorban az, hogy olyan cégeknek segítsenek a munkahelyek megtartásában, amik a járványügyi intézkedések miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a tevékenységüket vagy csökkent a bevételük.

A segélyre csak olyan cégek jogosultak, amiknek vannak alkalmazottaik, és azt is igazolniuk kell, hogy a járvány valamely időszakéban csökkent a bevételük az előző év azonos időszakához képest.

Az ICJK újságjrói felkeresték mind a 28 cég székhelyét, de a cégnyilvántartásban szereplő címeken

csak székhelyszolgáltató cégek által biztosított postafiókokat találtak,

de volt olyan cég, ahol azt sem, mert már évek óta megszűnt a kapcsolat közte és a székhelyszolgáltató között.

A nyilvánosan elérhető adatokból nem derül ki, hogy bármelyik cégnek lennének alkalmazottai, és az sem világos, hogyan támaszthatták alá, hogy csökkent a bevételük, ugyanis

a cégek többsége évek óta nem adott le pénzügyi beszámolót,

pedig az törvényi kötelességük lenne.

A cégek tulajdonosai mind külföldiek: 11 horvát, 9 görög, 2-2 olasz és magyar, valamint 1-1 cseh, szlovén, portugál és francia állampolgárok vannak tulajdonosként feltüntetve a cégjegyzékben. Mivel ott a lakcímük is szerepel, az ICJK-nak segítve egy görög és egy horvát oknyomozó felkeresett néhány címet közülük, de egy esetben sem talált az adott címen a szlovák cégjegyzékben szereplő nevű lakót.

Minisztérium: nyomozás folyik

Az ICJK a munkaügyi hivatalnál és a minisztériumnál is hiába érdeklődött a cégekről, majd amikor közérdekű adatigénylést adtak be, a törvényi határidő lejárta előtti utolsó napon

a minisztérium arra hivatkozva utasította el a választ, hogy a kérdések folymatban lévő büntetőügyet érintenek.

Ezt az ICJK kérdésére az ügyészség is megerősítette.

Pénteken jobboldali-populista Sme rodina (Család Vagyunk) által delegált munkaügyi miniszter, Milan Krajniak is megszólalt az ügyben. A miniszter elmondta, hogy a nyugat-szlovákiai bazini (Pezinok) munkaügyi hivatal

négy egyszerű alkalmazottja ellen folyik eljárás.

A miniszter elmondása szerint ez a négy személy aláírásokat és okiratokat hamisított, valamint meghamisították a segélyre való jogosultság ellenőrzésének adatait is. A cégek ezen az ellenőrzésen mind fennakadtak, a miniszter szerint azonban a négy alkalmazott ennek ellenére „leokézta” a kérvényeket.

A miniszter azt is elmondta, hogy már augusztus 20-án értesítették, hogy a bazini hivatalban törvénytelen kifizetések gyanúja merült fel. Krajniak még aznap felvette a kapcsolatot a másik jobboldali-populista kormánypárt, az OĽaNO által delegált belügyminiszterrel, Roman Mikuleccel és az akkori országos rendőrfőkapitánnyal, Peter Kovaříkkal,

és ugyanezen a napon feljelentést is tett.

Augusztus 23 és 30 között a minisztérium lefolytatott egy vizsgálatot a bazini hivatalban, amit szeptemberben egy országos vizsgálat követett. Ennek során

339 gyanús kérvényt és kifizetést találtak, de a bazini hivatalon jóváhagyottakon kívül végül az egyik esetében semigazolódott be a visszaélés gyanúja.

A miniszter az elmondása szerint a büntetőjogi szervek kérésére nem tájékoztatta korábban a nyilvánosságot a vizsgálatokról és a csalásokról, lemondani az ügy miatt nem tervez.

NYITÓKÉP: Milan Krajniak munkaügyi miniszter sajtótájékoztatón magyarázza, hogyan csalt ki az államtól többmillió eurót négy hivatali alkalmazott. Milan Krajniak / Facebook