Székely Sándor a közös frakciós módosítóról: Baloldali párt vagyunk, az egyenlőségért harcolunk a parlamentben is

Miért gondolta úgy az ISZOMM egyetlen képviselője, hogy jó az, ha mind a Fidesz-KDNP, mind pedig az ellenzék egyetlen frakcióba kényszerül? Megkérdeztük Székely Sándort.

Kedden felröppent a hír, hogy a Szanyi Tibor-féle Igen Szolidaritás! Mozgalom (ISZOMM) – akikről sokszor írtunk már a kampány kapcsán– egyetlen parlamenti képviselője, Székely Sándor most olyan határozati javaslattal jelentkezett, ami egyértelműen hátrányosan érintené az ellenzéket a frakcióalakítási céljait illetően, igaz, a Fidesszel együtt ülő KDNP-s honatyákat is, már ha szeretnének továbbra is saját frakciót.

Ugyanis Székely javaslata alapján a közös listát állító pártok egyetlen frakcióba kényszerülnének majd.

A határozati javaslat ugyanis a házszabályról szóló rendelkezéseket úgy módosítaná, hogy az „A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők – a 2. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően – közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak” szövegrészből kitörölné a „vagy önálló” szóösszetételt, így a közös listán induló pártszövetségeknek csak közös frakció alakítására nyílna lehetőségük.

A benyújtott törvénymódosítást Székely egy rövid Facebook-bejegyzésben úgy indokolta, mind logikai, mind takarékossági, mind pedig igazságossági szempontból ez lenne a legjobb megoldás.

A képviselőt telefonon értük utol és az Azonnalinak elmondta, az ISZOMM elsősorban azt nehezményezi, hogy „a magyar Országgyűlésben hosszú idő óta olyan pártok ülnek, amik mögött nincs támogatás – elég ha a KDNP-re gondolunk – mi azt gondoljuk, hogy ha az egyéni képviselőjelöltek számát a listaállításhoz 71 főre emelték föl, végképp nem fair, hogy egyes kispártok a közös listára kispártok fölcsempésznek öt embert, miközben önállóan nem kapnának elég szavazatot. De így lesz frakciójuk és érdemben befolyásolhatják az ország sorsát.”

A módosítót, amely szerint a pártok önálló listát 2022-ben 27 egyéni képviselőjelölt helyett csak 71 esetén állíthatnak, még Volner János ex-jobbikos és ex-Mi Hazánk-képviselő nyújtotta be, a kormánytöbbség pedig el is fogadta azt.

Ez a módosítás olyan kispártoknak volt elsősorban kedvezőtlen, mint a szélsőjobbos Mi Hazánk és a baloldali ISZOMM, amelyek egyik nagy blokkhoz sem kívántak csatlakozni. Székely mindehhez hozzátette, nem csupán a KDNP, hanem a „magát liberálisnak és baloldalinak mondó pártok” között is számos olyan apróbb párt van, ami viszont a közös listás megoldással aránytalanul jól járt. Ahogy fogalmazott,

„mi baloldali pártként az egyenlőségért harcolunk a magyar parlamentben is, ez a szabályozás pedig így lenne tisztességes”

– érvelt Székely.

Arra a felvetésre, hogy azért ezek a módosítások az ellenzékre mégis hátrányosabbak, ugyanis egyetlen frakcióvezető alá terelné a hatpárti ellenzék összes pártját, Székely takarékossági megfontolásokat emlegetett föl, szerinte fontos, hogy ezek a szervezetek „a választók felől adófizetői pénzt pazarolnak” változatos frakciókra, rengeteg pénzt, médiamegjelenést, pozíciót kapnak csupán az önálló frakcióval, miközben érdemi társadalmi támogatás nincs mögöttük – szerinte mindez még alkotmányellenes is.

Arra a kérdésre, hogy a javaslattal kapcsolatban konzultált-e ő maga már valamelyik frakcióval és sejti-e, hogy sikeres lesz-e vagy nem, Székely csak annyit felelt: nem konzultált és „fogalma sincsen” a sikeréről.

Arra a felvetésre viszont, hogy ő maga 2018 márciusában a Szolidaritás Mozgalom mint civil szervezet és a Demokratikus Koalíció választási megállapodása révén, tehát saját szavai szerint „egy nagyobb párt hátán felkapaszkodva” jutott ugyancsak mandátumhoz (a DK listájának 7. helyén), Székely úgy válaszolt, ez nem így van, hiszen az önálló frakcióhoz szükséges eredményt a DK szerinte csupán az ő segítségükkel érte el.

Székely véleményével ellentétben Balogh Gábor, a Polgári Válasz nevű Jobbik-utódpárt sajtószóvivője és állandó szerzőnk viszont kiemelte,

mindez a volt jobbikos Volner János (Volner Párt) képviselő javaslataihoz hasonlóan az immár előválasztás végeztével egységes egyéni képviselői hadrenddel és most alakuló közös listával felálló egyesült ellenzéknek tesz be.

Ahogy ő fogalmaz, így ugyanis egyetlen közös frakcióvezető alá tartoznának, akit a legnagyobb képviselőcsoport értelemszerűen meg tud választani egyszerű többséggel. Ezzel elveszhet tehát az összefogás azon ígérete, hogy egyet nem értés esetén szét lehetne szavazni, a frakciófegyelem megszegése esetén ugyanis ez büntetést vonhat maga után.
Emellett jelentősen csökkenne a teljes képviselőcsoport állami támogatása, sőt, efölött az egy szem frakcióvezető dönthet, ahogyan az összes frakcióállás fölött is, ez pedig rengeteg konfliktust szülhet és veszélyezteti az ígért sokszínűséget.

Azt tehát egyelőre nem tudjuk, hogy ez simán egy újabb fricska-e a hatpárti ellenzékre nyilvánosan is sokat fújó Szanyi Tiborék részéről, esetleg Kocsis Máté és Harrach Péter is meglátják benne majd az inspirációt és fantáziát és meg is szavazzák-e majd mindezt.

NYITÓKÉP: Székely Sándor / Facebook