A jövő, vagy a diktatúra felé viszi közönségkedvenc új elnöke El Salvadort?

Nayib Bukele, El Salvador 2019-ben megválasztott elnöke átlépett a megszokott politikai pártokon, bevezette hivatalos fizetőeszköznek a bitcoint, átalakította az ország alkotmányát. Szándékai szerteágazóak, módszerei gyakran megkérdőjelezhetőek. De meddig tart ki az apró közép-amerikai állam új elnökének népszerűsége?

A spanyol koronától 200 éve elnyert függetlenségét épp a napokban ünneplő El Salvador valószínűleg talán kevésbé cseng ismerősen a hazai olvasóközönségnek. A mindössze alig több mint fél Dunántúlnyi területű (21 ezer négyzetkilométer), mintegy 6,8 milliós lakosú közép-amerikai ország említése talán csak az idősebb focidrukkerek számára ébreszt kellemes emlékeket: az 1982-es labdarúgó-világbajnokság El Salvador elleni, azóta is több rekordot tartó mérkőzését ugyanis hazánk 10-1-re nyerte.

A helyiek azonban még biztosan emlékeznek, az ország talán még az itthoni állapotoknál is fanatikusabb a labdarúgással kapcsolatban, gondoljunk csak az 1969-es futballháborúra. Jelen írás azonban az országot átvitt és kevésbé átvitt értelemben hadszíntérré változtató reformoknak, az alkotmánymódosításnak, a Bitcoin hivatalos fizetőeszközként való bevezetésének, valamint az elnök vélt vagy valós autoriter vezetési stílusának és azok hátterének járt utána.

Bukele történelmet ír

„Meg kell törnünk a múlt paradigmáit! El Salvadornak megvan a joga ahhoz, hogy fejlett világ felé haladjon”

– jelentette ki El Salvador alig negyvenéves elnöke, Nayib Bukele egy tweetjében szeptember elején.

A Twittert hivatalos kommunikációra és propagandacélokra is előszeretettel használó Bukele 2019. június 1-je óta tölti be az elnöki tisztséget. A korábban két polgármesteri hivatalt – köztük a fővárosét, San Salvadorét – is betöltő politikus bár e két pozícióját még az 1980-ban, baloldali guerillacsoportok ernyőszervezeteként létrehozott Farabundo Martí Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) időközben politikai párttá avanzsált szervezetének színeiben szerezte meg, 2017-ben egy etikai vizsgálatot követően kitették a pártból.

Rögtön ezt követően fogott centrista pártjának alapításába, Nuevas Ideas (NI) néven, melyet többféleképpen is fordíthatunk, „új ötletek”, „új elképzelések”, „új gondolatok” – mindegyik remekül tükrözi politikai elképzeléseit.

Megválasztásával pedig, ha úgy tetszik már meg is kezdte a múlt berögzült szokásainak „megtörését”: 1984 óta ő lett az első elnök, aki nem a két történelmi párt, a már említett baloldali FMLN, vagy jobboldali „váltótársa”, az ARENA, a Nemzeti Republikánus Szövetség jelöltjeként lett az ország első embere.

A fiatal és rendkívül energikus Bukele már hivatalba lépésének pillanatától több vonatkozásban is történelmet írt. Kabinete összeállításakor a 16 miniszteri helyet fele-fele arányban osztotta meg a két nem képviselői között: korábban soha ennyi nő nem ült még miniszteri székben.

Szintén terminusa elején akciótervet jelentett be „Területi Ellenőrzési Terv” (Plan Control Territorial, PCT) néven, melynek keretében prioritásként jelölt meg egyes biztonságilag problémásabb területeket, valamint jelentős pénzeszközöket rendelt a rendőrség és a fegyveres erők felszerelésének fejlesztésére.

A 2018-ban a 100 ezer főre jutó gyilkosságok számában 52 fővel világelső El Salvador 2020-ra ezt a számot 3,7 főre tudta csökkenteni.

A korrupció, a drogkereskedelem és a fehérgalléros bűnözés felszámolása érdekében külön szervezetet hozott létre. Az Egyesült Államok politikáját számos ponton – Venezuela ügyében, a drog elleni küzdelemben, illegális migráció visszaszorításában – támogató Bukele már hivatali idejének negyedik hónapjában látogatást tett a Fehér Házban, ahol még azt is sikerült elérnie, hogy a bevándorlás nagyjából minden fajtáját ellenző Donald Trump akkori elnök meghagyja a salvadoriak számára az átmeneti védett státuszt (TPS) – sőt, 2020 februárjában 109 millió dolláros kölcsönt is szerzett az Egyesült Államoktól a korábban említett PCT finanszírozására. Ennek ratifikálásához azonban szüksége volt a törvényhozás támogatására, akik ellenezték a hitel felvételét.

A helyzet megoldása érdekében 2020. február 9-én Bukele 40 felfegyverzett katonát rendelt az ülésterembe, hogy egy kisebb színjáték keretében jobb belátásra bírják a honatyákat. A salvadori polgárháború óta nem látott incidenst hazai és nemzetközi szereplők egyaránt elítélték. Kivéve az ország lakosságát. Az elnök népszerűsége szinte töretlen mondható.

Bitcoin mint hivatalos fizetőeszköz

E példák mindössze annak érzékeltetésére voltak hivatottak, hogy valamelyest kirajzolódjon Bukele erőteljes személyisége. Az elnök legutóbb idén júniusban borzolta a kedélyeket, mikor egy miami konferencián bejelentette, hogy országa hivatalos fizetőeszközként fogja bevezetni a bitcoint.

A talán legismertebb és egyik legelfogadottabb kriptovaluta ezt követően rekordgyorsasággal, szeptember 7-től vált hivatalos fizetőeszközzé az amerikai dollár mellett.

400 bitcoin központi megvásárlásával, 200 „Chivo” (a helyi szlengben „vagány”) névre keresztelt ATM automata és 50 kioszk beüzemelésével kisebb, vagy inkább nagyobb döccenőkkel meg is indult a Bitcoin használata.

(A döntés egyik nemzetközi következménye azonban, hogy a Moody’s nemzetközi hitelminősítő július végén B3-ról Caa1-es minősítésre rontotta az ország besorolását, továbbra is negatív kilátásokkal.)

A rendszer bevezetésének egyik oka, hogy az ország lakosságának mintegy harmada, több mint kétmillió ember külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban dolgozik. Ez a hatalmas munkaerő a tavalyi évben a koronavírusjárvány ellenére is mintegy 6 milliárd USA dollárt küldött haza a család otthon maradt tagjainak, ami a salvadori bruttó hazai termék (GDP) 23 százaléka. Salvadori kimutatások szerint ennek a hatalmas összegnek a banki költségei a küldés során mintegy 400 millió amerikai dollárt tesznek ki, amit így mások kapnak meg.

A 30 dollárnyi „ajándékkal” az applikáció letöltését promótáló kormányzat nevében a kezdeti fennakadásokra reagálva maga az elnök ismerte be, hogy a terv talán kicsit túl ambiciózus volt és nem állt még készen a megfelelő informatikai háttér.

Az ellenzők emellett viszont olyan problémákat is felvetettek, mint az analfabéták magas száma (90 százalék alatti az írni-olvasni tudók aránya), az okostelefonok, egyéb informatikai eszközök, valamint internethozzáférés nélkül élők magas száma,

illetve végül, de nem utolsó sorban, különösen fontos érvként a bitcoin teljességgel kiszámíthatatlan árfolyamingásai miatti esetleges pénzvesztések, ahogy ez történt a már említett salvadori Bitcoin-vásárlás után pár órával, mikor a korábban még 52 000 USD árfolyamon vásárolt Bitcoin árfolyama 46 000 dollár környékére zuhant.

A megkérdezett salvadoriak között van, aki örül a kezdeményezésnek, mert nem kell bankszámlát nyitnia, vagy épp pénzhez nyúlnia egy világjárvány közepén, de egyes felmérések szerint az emberek 67,9 százaléka azonban a pozitívumok ellenére sem akarja bitcoinban kapni a külföldiektől érkező hazautalásokat.

A kormányzat minden igyekezete ellenére az ellenérzésekben minden bizonnyal közrejátszik az is, hogy az emberekben még erősen él a salvadori colón (SVC, ₡) 2001-es kapkodós és erőltetett kivezetése és a dollarizáció.

Nem csak a bitcoin okoz feszültséget

A sokak számára egyébként elsősorban a – konkrétan és átvitt értelemben értendő – megfoghatatlansága miatt idegen Bitcoin mellett néhány szintén kevésbé kézzel fogható, de jelentős változtatás okozott feszültséget az országban.

El Salvador 200 éves független történelme alatt 104 különböző vezetést élt meg, hol elnökök, átmeneti elnökök személyében, hol katonai vagy civil junták formájában.

Bár ezek egy része már a történelem homályába vész, a huszadik század puskaporos történelme, a katonai diktatúra és a polgárháború emléke még elevenen él az emberekben. Ennek megfelelően érzékenyebben reagálnak az olyan esetekben, mikor azt érzik, hogy valaki a hatalmát, illetve befolyását annak hosszában, vagy mértékében ki akarja terjeszteni.

Egy igencsak hasonló folyamat indult be augusztus 27-én, mikor Bukele elnök Twitter üzenetében közölte, hogy „tisztítsuk meg az igazságszolgáltatást és távolítsuk el a korruptakat. #NoMásJuecesCorruptos (#LeAKorruptBírókkal)”.

Ennek folyományaképpen, négy nappal később – az időközben a februári parlamenti választáson földcsuszamlás szerű győzelemmel, 66,46 százalékot megszerző NI és három partnere által dominált – törvényhozás megalkotta a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy a bírói kar mintegy egyharmadát, és több tucat ügyészt, köztük a legfőbb ügyészt el lehessen mozdítani.

A rendelkezések alapján az immár Bukele-barát bírákkal feltöltött Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészi Hivatal fog dönteni arról, hogy melyik bírónak mikor kell távoznia a 60 éves életkor betöltését és/vagy 30 éves bírói tevékenységet követően, valamint az új bírói kinevezésekről, illetve, hogy az egyes bírók milyen területeken, milyen ügyekkel foglalkozhatnak.

A bírók elmozdításának kihatása volt egy az ország lakossága számára rendkívüli fontosságú esemény, az el mozotei vérengzés tárgyalásának folyamatára.

Negyven éve, 1981-ben amerikaiak által kiképzett salvadori katonák mintegy 1000 civilt öltek meg, az igazságszolgáltatást azonban 2016-ig egy amnesztiatörvény akadályozta. A tárgyalást vezető 61 éves Jorge Guzmán elmozdításával azonban veszélybe kerülhetnek a vallomások és a feltárt bizonyítékok, hiszen sokan már nem élnek a kihallgatott tanúk közül.

Ezzel párhuzamosan az Alkotmánybíróság soraiban öt személyi változás történt, melynek köszönhetően a taláros testület döntése értelmében Bukele elnök jelenlegi terminusát követően – az alkotmány rendelkezéseivel ellentétben – immár azonnal indulhat az újraválasztáson.

214 módosítás a 274 cikkelyből álló alkotmányhoz

Az immár valamennyi hatalmi ágat befolyása alatt tudó elnök ezt követően szeptember 16-án alelnökével, Felix Ulloával nyújtatta be az alkotmánymódosítás végső változatát. A reformcsomag 214 módosítást tartalmaz a 274 cikkelyből álló jelenleg hatályos alkotmányhoz.

Ellenzéki kritikusok szerint ez jóval inkább már egy új alkotmány. A módosító javaslatok többek között olyan változtatásokat tartalmaznak, mint az elnöki terminus öt évről hat évre történő emelése (2029-től), az alkotmánybíróság átalakítása, nemzeti választási intézet felállítása, valamint az állampolgárok választások közötti véleménynyilvánítási lehetőségeinek megerősítése (referendumok intézménye).

Ez utóbbinak kiemelt szerepe is lenne, hiszen ellentétben a jelenlegi rendszerrel, mikor a mostani alkotmánymódosítást a jelenlegi törvényhozásnak, illetve hároméves mandátumok lejártával a 2024-ben felálló új törvényhozásnak is el kell fogadnia, az alkotmánymódosítás elfogadása esetén erre a második körre már a lakosság lenne felhatalmazva egy népszavazás keretében. A történet igazi pikantériáját az az egy hónap átfedés adja a 2024-ben felálló új összetételű parlament munkájának kezdete és a jelenlegi elnök mandátumának lejárta között.

„El Salvador az alapítás fázisában van. Új országot alapítunk”

– nyilatkozta Felix Ulloa alelnök, az emberek egy részének azonban hirtelen sok lett a gyökeres és olykor extrémnek tűnő változás, így szeptember 6-án ezres létszámú tömeg tüntetett a parlamentnél.

Másnap a tűntetések során néhány gumiabroncsot is felgyújtottak a demonstrálók, az ellenzéki képviselők pedig „No Bitcoin” feliratú pólókban mentek be az ülésre.

A Bitcoin gerjesztette tűzre pedig csak további „olaj” volt az augusztus-szeptember fordulóján körvonalazódó alkotmánymódosítások híre.

Az ország függetlenségének szeptember 15-i 200. évfordulója pedig remek apropót kínált, hogy nagyobb számú ember, mintegy 15 ezer fő gyűljön össze, akik a korábban ismertetett valamennyi kényes kérdést transzparensre tűzve vonultak a városban, diktátornak kiáltva ki az elnököt, kukákat és Chivo ATM-eket gyújtogatva. A rongálások mellett a hivatalos jelentések alapján rendőri, illetve katonai túlkapásokra, személyi sérülésekre nem került sor.

Vandalizmus ide vagy oda, mindenképpen történelmi pillanatokat él az ország.

Egy elnök, aki mind személyében, mind politikai pártja vonatkozásában erős támogatással rendelkezik, az eddiginél markánsabb véleménye van az ország jelenéről, víziója pedig nemcsak helyi, de nemzetközi viszonylatban is egyedülálló, bár olykor talán extrém. Megvan tehát a cél és az eszközök, melyek segítségével olyan döntéseket hozhat, amik eddig talán fel sem merültek.

A másik oldalon elhelyezkedő játékosok pedig – akik korábban már többször kaptak lehetőséget az ország sorsának jobbra fordításában – szintén történelmi pillanatban vannak, hiszen ők felügyelhetik, hogy ezek a változások a szabályoknak megfelelően menjenek végbe, és 200 év után emelkedő pályára állhasson az ország.

Az utolsó mondatban megfogalmazottak, úgy gondolom, mindenképp bizakodásra adhatnak okot, hiszen a rend fenntartására kivezényelt egyenruhások a régió legtöbb országában nem félnek az erő alkalmazásától, ahogy sok ország politikai elitje sem fél az erőszak alkalmazásának elrendelésétől.

De mindettől elvonatkoztatva felmerülhet a kérdés, hogy meddig tartható fenn ez a majdhogynem idilli állapot? Meddig tart ki az elnök népszerűsége?

És vajon a politikai vagy a gazdasági töltetű elégedetlenség vet majd véget Bukele jelenleg átütő erejű támogatottságának?

NYITÓKÉP: Gobierno Danilo Medina / Flickr