Bár messze van, de Latin-Amerikát sem hagyja érintetlenül Oroszország háborúja
Gazdasági nehézségek és lehetőségek is adódnak az új világpolitikai helyzetben Latin-Amerika országainak, ahol nem egy állam van jóban Moszkvával. Bár a háborúba aktívan nem avatkoznak bele, a viszonyokat az általános gazdasági hatások átrajzolhatják a régióban.
Hogyan vált Costa Rica Közép-Amerika Svájcává?
Egy frissen megválasztott centrista elnök, zöld környezet, boldog lakók, magas várható élettartam, haderő helyett oktatás, alacsony korrupció, pura vida. A legstabilabb latin-amerikai ország, Costa Rica nem rég tartott választásai apropóján járunk utána annak, hogy a kis országot miért nevezik Közép-Amerika Svájcának.
Lehet-e valaha sikeres az ország, ahol még a politikai elit is droggal kereskedik?
Honduras az ország, ahol bizonyos években több ember hal meg gyilkosságokban, mint ahányan egy háborús övezet konfliktusaiban, és ahol még a politikai elit is a drogkereskedelem a része. De sikerülhet-e az új baloldali elnöknek, Xiomara Castrónak sikeressé tenni az országot?
A világ egyik legszegényebb országa, ami csak akkor kerül a hírekbe, ha megölik az elnököt
A világ talán legsikeresebb rabszolgalázadása, az első feketék által vezetett állam, a nyugati félteke második, egyben a karibi-térség első független köztársasága. Ennyi rekord kapcsán 2022-ben valószínűleg fel sem merülne az emberben, hogy a felsorolás Haitiről szól. A szigetország az utóbbi fél évszázadban leginkább az autoriter vezetőkről, az elburjánzó szegénységről, az országot uraló bandákról és a természeti katasztrófák okozta válsághelyzetekről szóló hírekkel vált ismertté valamennyire, 2021 júliusában azonban Jovenel Moïse elnök meggyilkolása kapcsán a szigetország újra a címlapokra került. A cikk a gyilkosság hátterét, az azóta eltelt mintegy hét hónap történéseit, fejleményeit ismerteti, kis kitekintéssel a közeljövő lehetőségeire.
Sikerrel veszik-e 2022 kihívásait Latin-Amerika autoriter és populista vezetői?
2020 végén voltak bizonyos sejtéseink 2021-ről, hogy lesz majd koronavírus, a gazdasági nehézségek sem szűnnek meg, lesznek utcai demonstrációk és a migráció sem áll le hirtelen. Az idei év végén azonban látszik, hogy Latin-Amerikában többek között ezek az események sem minden meglepetés nélkül mentek végbe. De hogyan is nézett ki 2021 Latin-Amerikában, és milyen fejlemények várhatóak 2022-re?
40 százalékos infláció, 19 millió szegény, megosztott közélet – miért húzza az ág is Argentínát?
Latin-Amerika második legnagyobb országa kapcsán számos listát össze lehetne állítani, ha azonban az argentin államfő kihívásait szeretnénk számba venni, akkor a lista valószínűleg valahogy így festene: a világ egyik legmagasabb inflációja, kétszámjegyű munkanélküliség, problémás hiteltörlesztés, súlyosbodó koronavírus-krízis, kisebbségi kormányzás, növekvő szegénység, fokozódó elégedetlenség. Mégis mi ment félre Argentínában?
Visszatér-e Pinochet szelleme vagy a diáktüntetések baloldali vezére győz Chilében?
November 21-én tartottak elnök-, illetve parlamenti választásokat Chilében. Ugyan Chilére a neoliberalizmus mintaállamaként tekintünk, de az országban sok probléma van, amivel a jelenlegi hatalom nem tud megbirkózni. Ez az eredmények tükrében is látszódik, hiszen az egyik legsikeresebb politikus a korábbi diktátor, Pinochet szellemével kampányol, míg kihívója egy baloldali, diáktüntetéseken edzett mozgalmat irányít. Mi lesz Chilével a választások után?
Vajon sikerül-e megállítani a mexikói kartelleket az amerikai és a mexikói elnököknek?
A mexikói elnök, Andrés Manuel López Obrador 2018 decembere óta irányítja Mexikót és egyik legfőbb célja a korrupció visszaszorítása mellett a drogkartellek legyőzése új eszközökkel, amiben Joe Biden amerikai elnök segítségét is élvezi. De sikerülhet-e AMLO-nak megvalósítani a terveit? És miért támogatja Biden mindebben?
A jövő, vagy a diktatúra felé viszi közönségkedvenc új elnöke El Salvadort?
Nayib Bukele, El Salvador 2019-ben megválasztott elnöke átlépett a megszokott politikai pártokon, bevezette hivatalos fizetőeszköznek a bitcoint, átalakította az ország alkotmányát. Szándékai szerteágazóak, módszerei gyakran megkérdőjelezhetőek. De meddig tart ki az apró közép-amerikai állam új elnökének népszerűsége?
Reformok, immáron a Castrók nélkül: Kubában minden az emberek türelmén múlik
A kubai forradalom immár a hatodik ikszen is túl van, és már nincs egyetlen Castro sem a hatalomban. Szövetségesek jönnek, majd mennek, csak a jegyrendszer és a hiánygazdaság tűnik állandónak. Az állandósuló élelmiszerhiány, az áramkimaradások és a megugró infláció miatt sokan egyre kilátástalanabbnak látják a jövőjüket, közben azonban már számos reformfolyamat beindult, amit 5-10 évvel korábban elképzelhetetlennek tartottak volna mind a helyiek, mind a Kuba-szakértők. Ezeket a folyamatokat pedig már nem lehet megállítani a rendszer károsodása nélkül.
