Hogyan vált Costa Rica Közép-Amerika Svájcává?

Egy frissen megválasztott centrista elnök, zöld környezet, boldog lakók, magas várható élettartam, haderő helyett oktatás, alacsony korrupció, pura vida. A legstabilabb latin-amerikai ország, Costa Rica nem rég tartott választásai apropóján járunk utána annak, hogy a kis országot miért nevezik Közép-Amerika Svájcának.

Costa Rica, azaz „gazdag part”. A tavaly függetlenségének bicentenáriumát ünneplő, Magyarországtól valamivel több mint 10 000 kilóméterre lévő ország nevét egyes források szerint a negyedik, és egyben utolsó útján a területet felfedező Kolumbusz Kristóf adta.

A sors fintora, hogy a beszámolók által az őslakosok által viselt sok aranyékszer miatt kapott név hamar „kiüresedett”,

hiszen alig 200 évvel később már, mint a Spanyol Korona „legszegényebb és legnyomorultabb amerikai gyarmatát” írta le egy spanyol kormányzó,

ahol akkortájt már nem volt elég számú őslakos ahhoz, hogy az encomienda keretében ingyen munkaerőként dolgoztathassák őket az európai hódítók.

Mintegy száz évre rá 1808-ban azonban megjelent a kávé, alig több mint egy évtized alatt pedig export tekintetében megelőzte a dohányt, a cukrot és a kakaót is, és megváltoztatta az ország jövőjét. A bevételek nemcsak a „kávébáróknak” nevezett elitet gazdagították, de az ország is elindult a modernizáció útján.

Bár a következő évszázadban a United Fruit Company kapcsán itt is megjelent az országot kizsákmányoló banántermesztés, a kávé megmaradt a legfontosabb bevételi forrásnak az állam számára (jelenleg, mintegy 91 millió kilógrammos éves termeléssel a világ 15. legnagyobb kávétermelője).

A huszadik század első felének két eseménye, az 1917 és 1919 közötti katonai diktatúra, majd a 44-napos Costa Rica-i polgárháború 1948-ban, újabb fordulópontot jelentett az ország számára: a mintegy 2 000 halottat követelő esemény hatására

az ország új alkotmánya eltörölte a hadsereget, így Costa Rica jelenleg a harmadik legnagyobb területű ország a kevesebb mint két tucatnyi állandó hadsereg nélküli állam között,

és Japán után mindössze a második, ahol törvény tiltotta be az intézményt.

A megközelítőleg a Dunántúl nélküli Magyarország méretű, Panama és Nicaragua között elhelyezkedő állam, mintegy 5,1 millió lakosának döntő többsége – közel 84 százaléka – fehér vagy mesztic (fehér és őslakos felmenők leszármazottja), a nagyjából öt csoportba sorolható őslakosok aránya mindössze 2,4 százalék.

Ép testben, ép lélek – ép országban, ép lakosság?

Az ország haderejének megszüntetését követően a költségvetés e sorát az oktatás és az egészségügy fejlesztésére kezdte fordítani Costa Rica, aminek több rendkívül jótékony hatása is lett mára, és az eredmények is látványosak. Az utolsó elérhető évben, 2019-ben, az egészségügyre a GDP 7,27 százalékát fordította a közép-amerikai állam (összehasonlításképp ez az érték Magyarország esetében 6,35 százalék).

Az eredmények érzékeltetésére pedig csak egy kiragadott mutató a sok közül: a hadsereg megszüntetését követő évben, 1950-ben a születéskor várható átlagos élettartam 55 évről indult Costa Ricában, ez az érték ekkor hazánkban 62,6 év volt, 26 évvel később – 69,5 évnél – érte be Magyarországot a közép-amerikai ország, majd 2019-re 80,3-76,9 arányban leelőzte.

Ezzel az eredménnyel pedig az első a teljes latin-amerikai régióban.

Mindemellett Costa Ricában található a Nicoya-félsziget is, a világ öt kék zónájának egyike. (Az ezredfordulót követően a National Geography kutatók bevonásával a világ olyan részeit térképezte fel, ahol lakosságarányosan a legtöbb 100 év feletti ember él, ezeket nevezték el kék zónáknak.) 2022 márciusában az országban legalizálták a marihuána orvosi és terápiás alkalmazását.

A céltudatos modernizáció másik nyertese az oktatás, aminek kapcsán a haderő megszüntetésekor az volt a korabeli mondás, hogy

a „hadsereget felváltja a tanárok serege”.

GDP vonatkozásában a 2018-as adatok alapján Costa Rica 6,8, míg hazánk 4,6 százalékot költ e területre. Egy önkényesen választott, de sokatmondó adat: az analfabetizmus 1950-es 20,6 százalékról 2018-ra 2,1 százalékra csökkent, ami az egyik legalacsonyabb érték a régióban (nálunk ez az arány 0,9 százalék).

Az oktatásban – csakúgy, mint a kormányzatokon átívelő politikai gondolkodásban – már huzamosabb ideje fontos szerepe van a környezetvédelemnek. Az ország többek között szigorú szankciókkal sújtja a környezetet bármilyen módon szennyezőket, valamint külön adóval bünteti a vizeket károsítókat.

A San José-i vezetés azonban nemcsak a lakosság tevékenysége által kíván környezettudatos irányba mozogni, hanem a fejlesztések kapcsán is. Helyi sikertörténet, hogy a nyolcvanas években bevezetett „visszaerdősítési program” eredményeként 2016-ra a kezdeti erdős terület több mint 50 százalékkal nőtt.

Ezt tovább erősítendő, ezzel párhuzamosan a kilencvenes években került bevezetésre a „Fizetés a környezeti szolgáltatásokért” (Pago por Servicios Ambientales, PSA), melynek keretében a gazdák különböző kifizetésekre válnak jogosulttá a környezettudatos technológiák alkalmazása, valamint a környezetkárosítás elkerülése érdekében.

2007-ben a kormányzat bejelentette, hogy az ország 2021-re teljesen karbonsemlegessé válik (ez a legutóbbi klímacsúcs vállalásai szerint 2050-re tolódott ki). Ennél azonban, ha úgy vesszük többet is tett (hiszen karbonsemlegességet például kvótavásárlással is el lehet érni): a latin-amerikai állam 2015-re 93 százalékban,

2019-ben 99,62 százalékban megújuló forrásokból biztosította az ország energiaszükségleteit

(nálunk, 2020-ban ez az érték 13,9 százalék volt). Sőt, az ország annyi energiát állít elő megújuló forrásokból, hogy 2019-ben 180 millió dollárt kerestek a „felesleges” energia eladásával a környező országok számára. Az épp leköszönő elnök, Carlos Alvarado pedig 2018-as beiktatási beszédében jelentette be, hogy 2050-re betiltják a fosszilis üzemanyagokat.

Az oktatás és a tájékozottság ahhoz is hozzájárul(hatot)t, hogy az emberek elfogadóbbak legyenek a szexuális kisebbségekkel szemben. Erre reagált a törvényhozás, amely lehetővé tette az egynemű párok házasságkötését, amire első alkalommal 2020 májusában került sor. A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy

mindez egy olyan országban történhetett meg, ahol még mindig létezik az államvallás fogalma.

Az ország alkotmányának 75. cikke kimondja, hogy a katolikus és apostoli vallás az állam vallása (hazai párhuzam úgy gondolom, nem szükséges).

Costa Rica az ismert gazdasági mutatók és statisztikai számítások eredményei mellett az összetettebb, illetve alternatívabb mérések és rangsorok alapján is jól teljesít:

• a Humán Fejlettségi Mutató (Human Development Index, HDI) alapján a 62. helyen – regionális szinten az ötödik helyen – áll (Magyarország a 40.);
• a 2022-ben, az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Megoldásokkal Foglalkozó Hálózat által számos szerteágazó faktor alapján számolt World Happiness Report (Világ Boldogság Jelentés) 23. helyén áll, régiós elsőként (hazánk az 51.);
• az emberek jóléte, a születéskor várható átlagos élettartam, illetve az ökológiai lábnyom alapján számított Happy Planet Index (Boldog Bolygó Index) legutóbbi eredményei alapján 2021-ben Costa Rica érte el az első helyet (míg Magyarország a 69.).

Ép társadalomhoz fejlődő gazdaság

Az egészséges környezetben élő, boldogabb emberek azonban csak az egyik pozitívuma a ciklusokon átívelő kormányzati tudatosságnak. Az ország eredményeit nemzetközileg is elismerik, hol szavakban, hol tettekben. 2021. május 25-én Costa Rica a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) 38. tagja lett, a nála jóval nagyobb Mexikót, Kolumbiát és Chilét követően a régióból negyedikként.

Ez a nemzetközi elismertség és az oktatás magas színvonala tette lehetővé azt, hogy

jelentős beruházások történhettek az országban a gyógyszeripar, a pénzügyi szolgáltatások, a szoftverfejlesztés, valamint az ökoturizmus területén.

Ez utóbbi területnek, a turizmusnak köszönhetően 1999 óta az ország e területről származó bevételei meghaladják a legfontosabb három piacra vitt termék, a kávé, a banán és az ananász exportbevételeit.

A számtalan nemzeti parknak és védett területnek hála kis területe ellenére

a világ egyik legnagyobb biodiverzitású országa,

a „Világ 10 legetikusabb úticélja” nevet viselő exkluzív lista évek óta visszatérő desztinációja, a Világgazdasági Fórum Utazás és turizmus versenyképességi indexe (Travel & Tourism Competitiveness Index) alapján a vizsgált 140 országból a 41. (Mexikó után a második a régióban, hazánk a 48.).

Az ország bevételei mindazonáltal nem csak a turizmusból származnak, így a kereskedelem élénkítése érdekében Costa Rica 24 állammal, valamint a teljes Európai Unióval kötött szabadkereskedelmi egyezményt.

Első közép-amerikai államként az ország 2007-ben „gazdasági végszükség” miatt váltott, megszakította kapcsolatait Tajvannal és felvette a hivatalos diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal. A következő évben a hála jeleként Peking ingyen elkezdte felépíteni a 100 millió dollár értékű Nemzeti Stadiont, melynek 2011-es átadását követően pár hónapon belül a szabadkereskedelmi egyezmény is aláírásra kerülhetett.

Kolbászból a kerítés is?

A belpolitikai stabilitás és az ország folyamatos fejlődése ellenére Costa Ricában sem fenékig tejfel az élet. A februári választások előtt végzett közvélemény-kutatások alapján

az utóbbi években növekvő munkanélküliség, a szintén növekvő tendenciát mutató korrupció, valamint a napi szükségletek biztosításának emelkedő költségvonzata volt az a három terület, ami leginkább foglalkoztatta a lakosságot.

A 2021-ben mért 15,6 százalékos munkanélküliség, a szegénységi küszöb alatt élők számának 23 százalékos szintje, valamint a GDP 70 százalékát kitevő államadósság már korábban, a covid előtt is jelentős feszültséget gerjesztett a társadalomban, a felszámolása érdekében bevezetni kívánt reformtörekvés pedig még inkább olaj volt a tűzre, melynek következtében több hetes utcai zavargások törtek ki a fővárosban.

A Transparency International által évente összeállított Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perceptions Index, CPI) 2021-es változatában a világviszonylatban 39. helyen álló (hazánk a 73.) Costa Rica ezzel a helyezéssel Uruguay és Chile mögött regionális szinten a harmadik legkevésbé korrupt ország. Ez a helyezés egyébként igen előkelőnek számít a régióban, azonban, ha hozzátesszük azt, hogy az ezredfordulón az ország még a 30. helyen állt (ahogy anno Magyarország a 32-diken), akkor a változás igencsak szembetűnő.

A másik nagy, mindenki számára érzékelhető kihívás a migráció. Annak ellenére, hogy valamilyen szinten Costa Rica is kibocsátó, az utóbbi években befogadó és tranzitországként is jelentős növekedés volt tapasztalható az országban. A 2018-as belpolitikai krízis következtében

a 2016-os, illetve 2017-es 68, illetve 67 főről közel 60 000-re nőtt a nicaraguai menedékkérők száma.

Ez az éves mennyiség – kiegészülve az illegális bevándorlókkal – azt eredményezi, hogy az ország lakosságának 10-15 százaléka nicaraguai – ehhez a 400-600 ezres számhoz jönnek még hozzá a kolumbiai és venezuelai bevándorlók.

Ezzel a kérdéssel azonban egy fontos külpolitikai témát is elértünk, hiszen a migráció a Rio Grandéig és azon túl is minden ország számára kihívást jelent valamilyen szempontból. A talán legnagyobb mértékben érintett ország, az Egyesült Államok részéről a Trump-kormányzat leginkább a fal fizikai és még inkább jogi felépítésével próbálta orvosolni a problémát, több-kevesebb sikerrel, míg a Biden-adminisztráció elsősorban a push faktorok befolyásolását célozta meg. E célt szolgálja a 2021 májusában meghirdetett Call to Action program, valamint az annak keretében működő „Partnerség Közép-Amerikáért”, ami a helyi munkalehetőségek megteremtését, beruházások beindítását hivatott támogatni.

Costa Rica egyébként előkelő helyen szerepel Washington regionális partnerei között, így Antony Blinken külügyminiszter első külföldi körútjának második állomásaként San Josét látogatta meg 2021 júniusának elején, az USA új Közép-Amerika-stratégiájának elindítása érdekében; Mexikó, a Dominikai Köztársaság és a másik hat régióbeli ország minisztereinek társaságában.

Az Egyesült Államokra nehezedő migrációs nyomás enyhítése érdekében San José – Mexikót követően – 2022 februárjában eltörölte a vízummentességet Venezuela és Kuba állampolgárai számára, aminek következtében az USA-Mexikó határszakaszon a januári 22 779 menekültügyi kérelem helyett februárban már csak 3 072 alkalommal nyújtottak be ezirányú kérelmet.

Ahogy Biden az Unió helyzetéről szóló idei beszédében kiemelte, Washington célja, hogy a

„dél- és közép-amerikai államokat támogassa annak érdekében, hogy több menekültet tudjanak befogadni és biztosítani tudják saját határaikat”.

Ahogy a nem sokkal ezt követően az Egyesült Államokba látogató Iván Duque kolumbiai elnökkel tartott sajtótájékoztatón is kiderült, ez az új megközelítés lehet a fő témája az Amerikai Államok Szervezete júniusi Los Angeles-i csúcstalálkozójának.

Ennek a regionális megállapodásnak – ha úgy tetszik – az első bilaterális főpróbája lehet az idén március 16-án aláírt Migrációs Megállapodás „egy biztonságosabb, prosperálóbb és demokratikusabb félteke” megteremtése érdekében. A megállapodást amerikai részről Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter írta alá, aki maga is bevándorló, hiszen Havannában született közel egy évvel a forradalom győzelmét követően.

A Biden-féle új, átfogó megközelítés előnyeit a menekült- és embercsempészet elleni határozottabb fellépésben, valamint a bevándorlók integrációjának elősegítésében látja a Costa Rica-i fél.

Választások Costa Ricában: a szociáldemokraták összecsapása

Április 3-án nemcsak Európában – hazánkban és Szerbiában – tartottak választásokat, de Costa Ricában is. Az elnökválasztás első fordulóját és a parlamenti választást azonban már február 6-án megtartották.

Az 57 fős törvényhozásba hat párt került be, köztük kettő új.

• A parlamenti választás nyertese a centrista-balközép Nemzeti Felszabadítási Párt (Partido Liberación Nacional, PLN), 19 képviselővel;
• második helyezett 10 mandátummal az újoncnak számító centrista-jobbközép Szociáldemokrata Fejlődés Párt (Partido Progreso Social Democrático, PPSD) lett;
• a jobbközép Keresztényszociális Egység Párt (Partido Unidad Social Cristiana, Unidad) 9;
• a konzervatív Új Köztársaság Párt (Partido Nueva República) 7;
• a libertarianus-jobbközép Liberális Progresszív Párt (Partido Liberal Progresista) 6;
• valamint a baloldali Széles Front (Frente Amplio) 6 képviselői helyet szerzett.

A végeredmény érdekessége, hogy az újoncok mellett nagy kiesők is voltak, így

a jelenlegi elnök pártja, a Polgári Akció Pártja (Partido Acción Ciudadana, PAC) a korábbi 10 helyett egyetlen mandátumot sem tudott bebiztosítani magának.

Az elnökválasztás ezzel egyidőben tartott első fordulója után a PLN részben duplán örülhetett: jelöltjük, a volt elnök, a politikusi dinasztiából származó José María Figueres (1994-98) több mint 10 százalékkal megelőzte a második helyen 16,8 százalékkal a PPSD színeiben befutó Rodrigo Chaves Roblest.

Az öröm azonban nem lehetett teljes, hiszen a PLN fennállása óta első alkalommal történt, hogy a párt ugyan megnyerte az első fordulót, de nem sikerült 40 százalékot elérnie, ami szükséges lenne a második forduló elkerüléséhez (a korábbi 16 választás során ez 9 alkalommal sikerült).

A második fordulóra április első vasárnapján került sor, ahol már csak a két legtöbb szavazatot szerző jelölt vetélkedett az elnöki székért. Ennek eredménye azonban Ecuadorhoz hasonlóan itt is meglepő fordulatot hozott,

hiszen a 52,8 százalékkal végül a szinte politikai újszülöttnek számító Chaves nyert.

A szinte kitétel azért szükséges, mert Chaves mintegy 6 hónapig a jelenlegi kormány pénzügyminisztere volt a Világbanknál eltöltött több évtizedes munkát követően, ahonnan tisztázatlan körülmények között (szexuális zaklatási vádak megjelenését követően) távozott.

A magát kívülállóként, az ’establishment’ ellen küzdő reformerként aposztrofáló közgazdász a korrupció megfékezését az eseteket nem jelentők megbüntetésében, a munkanélküliség felszámolását a nők magasabb foglalkoztatásában látta megvalósíthatónak programjában, emellett főbb céljai között szerepel a közintézmények átláthatóságának biztosítása, valamint a megélhetési költségek csökkentése. Ez utóbbit az alapvető élelmiszerek adójának eltörlésével, egyes élelmiszerek árának, valamint bizonyos használati tárgyak árának csökkentésével kívánja elérni.

Az ország irányítását érintő egyéni megközelítését mi sem bizonyítja jobban, hogy

Chaves már a második forduló előtt arról beszélt, hogy hatalomra kerülése esetén fel van rá készülve, hogy népszavazások megtartásával kerülje meg a kongresszust.

Erre valószínűleg szüksége is lehet egyes esetekben, hiszen az 57 fős törvényhozásban csak 10 párttársára számíthat biztosan. Ehhez azonban Chavesnek el kell érnie, hogy az emberek ne forduljanak el a politikától, aminek tényét a második forduló mindössze 57 százalékos részvételi aránya elég erőteljesen demonstrál.

Az első lépést azonban a megválasztott elnök már meg is tette: a választási győzelem után Chaves beszédében arra kérte támogatóit, hogy

„tegyük félre a pártok színeit, melyek könnyen megoszthatnak minket, ezért alázatosan arra kérek mindenkit, hogy inkább egyesüljünk nemzeti zászlónk kék, fehér és vörös színei alatt”.

Pura vida

A május 8-án hivatalba lépő elnöknek azonban a szinte nélkülözhetetlen gesztusok mellett számos fontos dolga is lesz, többek között a fentiekben említett valamennyi kihívással szembe kell néznie, és újra kell indítania a koronavírus-járvány miatt megfeneklett, turizmusfüggő gazdaságot.

E területen azonban a belpolitikai lépések már jó irányba mutatnak, hiszen a már 2020 karácsonyakor széleskörben megkezdett oltáskampányt tavaly november óta már az 5-11 éves korosztályra is kiterjesztették, az előkészületek tehát megtörténtek.

A prioritások között szintén ott kellene lennie a kábítószerkereskedelem elleni fellépésnek, ami volumenében jelenleg még nem említhető egy lapon a régió legtöbb országával, de a tendenciák negatívak,

erre utal az ország legnagyobb kábítószerfogása 2020 februárjában, mikor több mint öt tonna kokaint foglalt le a rendőrség egy Hollandiába tartó konténerben.

A bevezetőben feltett kérdést a fentiekben leírtak alapján bizonyára mindenki el tudja dönteni, de vajon meddig tart ki ez az állapot és meddig segíti majd át a ’ticokat’ az ország nemhivatalos jelmondata, a „pura vida”, amely tükörfordításban csak annyit jelent: „tiszta élet”, de a mögötte lévő filozófia ennél jóval többre utal, egy nyugodt, stresszmentes életfelfogásra és pozitív szemléletre.

NYITÓKÉP: A Nemzeti Múzeum San Joséban. FOTÓ: Eric T Gunther / Wikimedia Commons (CC BY-SA 3.0)